124996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsírok és olajok, valamint más, oxigén jelenlétében oxidálódó anyagok önoxidációjának megakadályozására
Megjelent lD40. évi október hó lő-én. MAtíTAK KIEALY1 SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 1241)96. SZÁM. IV/h/.l. (XI/c) OSZTÁLY. — S. 18048. ALAPSZÁM. Eljárás zsírok és olajok, valamint más, oxigén jelenlétében oxidálódó anyagok önoxidációjának megakadályozására. Dr. Sabalitsehka Theodor, tanár, Berlin-Steglitz. A bejelentés napja 1939. évi november hó 25. Zsírok,a olajok, úgyszintén ét eres olajok és más anyagok, mint pl. éter, bizonyos savak, mint az aszkorbinsavak, az olajsav; a levegőn könnyen oxidálódnak s az 5 értéküket többé-kevésbbé csökkenti, vagy azokat hasznavehetetlenné teszi. így pl. a zsírok oxidálódásukkor kellemetlen avas ízt és szagot vesznek fel, s az emberi táplálkozásra alkalmatlanná válnak. Ilyen 10 oxidáció meggátlására már számos vegyszert ajánlottak, pl. szerves savakat, telítetlen több-bázisú alifás savakat, aminosavakat, arilaminokat, fenolokat. E vegyületek alkalmazhatósága azonban kor-15 latolt. Ezek u. i. vagy a védendő anyagokon zavaró színelváltozásokat idéznek elő, vagy szagát és ízét megváltoztatják, másrészt pedig az egészségre ártalmasak és ezért pl. élelmiszerek vagy hasonló 20 anyagok megvédésére alkalmatlanok. Különösen az élelmiszerek, gyógyszerek és hasonlók önoxidációjának meggátlására ajánlott fenolok mérgező sajátságuk miatt alkalmatlanok, ép úgy a 2f» korábban ajánlott hidrokinon is (lásd H. Oettel, Archiv f. exper. Pathologie u. Pharmakologie 183. kötet 319 old., 1936.) A gallússav alkoholeszterciben találtam meg azokat az egészségre kétség-W telenül ártalmatlan, jó hatású szereket az olajok és zsírok, valamint más a levegőn oxidáló anyagok önoxidációjának meggátlására. Ezek a gallussaveszterek gyógyszerhatástanilag egyenértékűek a 85 gallussavval, mely egyáltalán nem mérgező. Még nagyobb adagokban is jól el lehet bírni (lásd Beilstein: „Handbuch der organischen Chemie" 10. kötet 476 old. 1927). Mindenféle olyan olajtartalmú anyagot, amely a levegőn oxidálódik, ilyen módon stabilizálni lehet. Ily állandósítható anyagokként pl. említhetjük a növényi és állati eredetű olajokat, éteres olajokai és a legkülönfélébb anyagok emulzióit, pl. vitamintartalmú termékek, éter, savak stb. emulzióit. Az említett észtereknek önoxidációt gátló alkalmasságát a peroxidképződést illető következő kísérletek igazolják. Tudvalevőleg a zsírok és más öooxidálódó anyagok oxidációja peroxidok keletkezésével kezdődik. A gallússavesztereket a megadott koncentrációban, a zsírokban feloldottuk; a próbákat nyitott edényben tarottuk vékony rétegben, tehát nagy felülettel, csukamóájolaj esetében szobahőmérsékleten diffuzfényben, földi mogyoró-olaj (01. Arachidis) esetén 42°-ori sötétben, aztán pedig csukamájolajnál 10 nap és 40 nap múlva, földimogyoró-olajnál 10 nap múlva határoztuk meg a peroxid tartalmat a következő módon. 0.5 cm3 olajat 10 cm 3 , 2 rész jégecetből és 1 rész kloroformból készített elegyben oldunk, 1 cm3 telített vizes, jódkáliumoldatot adunk hozzá „s az elegyet 3 percig sötétben tarljak, aztán rögtön 10'cm3 vízzel elegyítjük és a kiváló jódot 1/500 normál nátriumuoszulfátoldattal titráljuk. Ugyanilyen módon határoztuk meg a kísérlet előtt az olaj peroxid tártai-40» 45-50-55. tíO-65-
