124931. lajstromszámú szabadalom • Csúszásgátló szerelék és hozzávaló feszítőzár gépjárművek kerekeihez
124931. 3 állapotban az oldallánc bal végénél tüntettük fel. Ha a vezető menetközben azt tapasztalja, hogy a kapaszkodók egyike elsza> kadt, akkor neki csak azokat a feszítőzárakat kell nyitnia, amelyek az elszakadt kapaszkodó környezetében vannak. Ekkor az oldaláncokat e kapaszkodó körzetében teljesen feszültségmentessé tesszük l és az oldallánc egyes szemei között, illetve a láncok és a gumiabroncs között a szükséges játékot létrehozzuk, hogy az elszakadt kapaszkodólánc végeit ollószerű láncszemmel összekössük, vagy hogy az i oldallánchoz új kapaszkodót csatoljunk. Ezután az illető feszítőzárakat ismét zárjuk, vagyis megfeszítjük, mire a lánc újból használható. Ezt a módot a 2. ábra érzékelteti, melynél feltételezzük, hogy a jobboldalon egy kapaszkodó elszakadt. Amint ebből az ábrából kitűnik, a vezető az elszakadt kapaszkodóhoz legközelebb fekvő feszítőzárakat kinyitotta, hogy az elszakadt kapaszkodó lazán lelógó végeit eltávolítsa és új kapaszkodót akasszon be, illetve hogy ezeket a laza láncvégeket egymással ismét összekösse anélkül, hogy az egész csúszásgátló szereléket a kerékről levenni vagy az oldalgyűrűk végeit oldani kellene. Ha az oldalgyűrűnek ezen a helyén nem volnának feszítőzárak, akkor -— amenynyiben a 6 zár volna az egyetlen feszítőzár —, ezt nyitnunk kellene és megkellene kísérelnünk azt, hogy a feszítőzár közvetlen közelében az egyes láncszemek között ily módon létesített játékot az elszakadt, kapaszkodók közelében levő láncszemekre oly módon vigyük át, hogy valamennyi kapaszkodót és az oldalgyűrű láncainak egyes szemeit — amennyire egyáltalán lehetséges — összébb toljuk. Bizonyos körülmények között azonban az egész csúszásgátló összeállítást le kelbne szerelni. Míg az 1—3. ábrákkal kapcsolatban ismertetett kiviteli alaknál a 6,6' feszítő; árakat közvetlenül az 1 óldalláncba iktattuk, addig a 4. ábra szerinti megoldásnál a feszítőzárak feszitőkeresztben vannak, mely a 8 gyűrűből és ezt az 1 cldallánccal összekötő 9 láncszemekből áll. Mindegyik 9 láncszembe egy-egy 6' feszítőzárat iktatunk. Az 1 oldalláncban 7' horog van, hogy a láncot oldhassuk. A 6,6' feszítőzárak kialakítása tetszőleges; előnyös azonban az 5—10. ábrákon szemléltetett megoldás. Az 5—10. ábrák szerint a feszítőzár két kampós emeltyűből áll, melyek mind- 60 egyikének hosszabb 10 része és rövidebb 10' része van. A két 10, 10' kampós ' emeltyű az 5. ábrán feltüntetett zárt helyzetben karomszerűen kapcsolódik egymással. Mindegyik kampós emeltyű 65 10' része az 1 oldallánchoz csatlakozik, míg az emeltyűk 10 részeit két 11 lemez- '*• bői álló csatlótagok kötik egymáshoz. AH csatlótag 12 csapok révén csuklózóan van erősítve, egyrészt az egyik emeltyű 70 10 részéhez, másrészt a másik 10,10' emeltyű 10 részéhez. A két 11 csatló- ' lemezen egymás fölé eső 13 hasítékok vannak, melyekbe a 13. ábrán látható 14 kulcs 15 vége helyezhető. 75 Az oldallánc egyik végének a feszítőzárhoz csatolására a két 10,10' kampós "; emeltyű 10' részein 16 horog, illetve az 1 oldallánc másik végének csatlakoztatására 17 szem van. A 16 horogba, illetve 80 a 17 szembe a két első láncszem kapaszkodik. Az 5—7. ábrák a feszítőzár három különböző használati helyzetét mutatják, még pedig az 5. ábra a zárt helyzetet, a 85 6. ábra egy közbenső helyzetet és a 7. ábra a nyitott helyzetet. Ha a zárat az 5. ábra szerinti helyzetből a 7. ábra szerinti nyitott helyzetbe akarjuk hozni, akkor a 14 kulcs 15 végét all csatló- 90 lemezek 13 hasítékába toljuk és a csatlótagot az A forgatónyomaték létesítésével az óramutató járásának irányában az x—x középtengely körül elforgatjuk. Eközben a feszítőzárnak a 12 csapokból 95 álló csuklótengelyei az y körön mozognak (5. ábra), a 10 emeltyűrészek z pontokkal jelölt, legmesszebb kiálló helyeinek pedig a z, illetve z2 görbékkel jelölt utat kell megtenniök. E két görbéből 100 látható, hogy a kampók kiálló z pontjai a zár nyitómozgásának kezdetén csak rendkívül csekély játékkal haladnak el a másik kampó szembenfekvő oldala mellett. 105 A 11 csatlótag forgatásakor a 10, 10' kampós emeltyűk az 1 lánchoz csatlakozó, z3 illetve z 4 pontjuk körül elfordulnak, egyúttal pedig e forgáspontok az oldalláncok az 5. ábrán megjelölt közép- no vonalán balra, illetve jobbra elmozdulnak. Ez a folyamat az 1 oldallánc elernyedését eredményezi, amint ez az 5. és 7. ábra összehasonlításából kitűnik. Míg a 11 csatlótag x középtengelye nyitásakor 115 az 5. ábra szerinti eredeti helyzetét meg-
