124919. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nikkelkarbonil előállítására

134019. a kén, mennyisége szerint teljesen vagy részben, valószínűleg kötött alakban a szilárd anyagban marad, úgyhogy szónoxidban jelentős megtakarítást érünk el és 5 az ipari munka, kiváltképen miután nincs szükség a gázalakú kénvegyületek, mint a szénoxiszulfid, eltávolítására való berendezésekre, könnyebbé válik. A találmány értelmében* különböző szárul mazású, előkezelt és különböző összetételű nikkelkövet dolgozhatunk fel. A nikkeltartalom többszörösét kitevő vastartalom, valamint azonos nagyságrendű réztartalom a reakciót nem zavarja. Főleg gazdaságos-15 sági szempontok döntőek a tekintetben, hogy nyers fémeskőből, dúsított fémeskőből vagy dús fémeskőből indüliunk-e ki és hogy a rezet önmagában ismert módon teljesen vagy részben nátriumszulfiddal 20 való ömlesztésisel!, amikoris nikkelben dús ieinékréteg és rézben dús felsőréteg keletkezik, elválasztjuk-e. Egyes esetekben ajánlatos, ha a kéntartalmú kiindulási anyagokat kinyerésük-25 kor vagy utólag különleges kezelésnek vetjük alá, melynek folytán felületük megnagyobbodik avégett, hogy a reakcióképességet a szénoxiddal szemben növeljük. Ekként pl. előnyös, ha a kőnek buborékos, 30 habszerű jelleget adunk, vagy azt pl. az ömlesztett anyagnak vízbe való öntésével vagy szétfröocsenlésiével granuláljuk. Továbbá a szénoxid behatása előtt apríthatjuk, adott esetben porrá őrölhetjük. Ez 35 az aprítás igein könnyem foganatosítható. A szénoxidnak a karbonilképződés céljaira való behatásánál betartandó hőmérsékletek és nyomások tekintetében megjegyezzük, hogy a hőmérséklet fokozását 40 a nyomás megfelelő fokozásának kell követnie, ha el akarjuk kerülni, hogy a kitermelést ne csökkentse. Dolgozhatunk már 2—5 légköri nyomáson is, ha számolunk a szénoxid megfelelőien hosszú behatási 45 időtartamával, többnyire célszerű azonban, ha lényegesen nagyobb nyomásokat, pl. 50 légköri és efölötti nyomást alkalmazunk. ' Gyakran előnyös, ha a hőmérsékletet és 50 illetve vagy a nyomást a szénoxid behatása alatt szakaszosan vagy folyamatosan fokozzuk. A szénoxidnak vagy a szénoxidot tartalmazó gázoknak, mint vízgáznak, generá-55 torgáznak, vagy világítógázmak áramlási sebessége a reakció sebességét szintén befolyásolja abban az értelemben, hogy az áramlási sebességnek bizonyos határokon belül való fokozása kitermelést növeli'. Ha a gázt körfolyamat- 60 bam vezetjük, akkor a jelenlevő vagy keletkezett szennyezések, mint szénoxidszulfid, széndioxid és víz eltávolítása, valamint a szénoxid szükség szerinti regenerálása előnyös. Előny továbbá, hogy az 65 eljárás a károsként ismert anyagokkal, mint oxigénnel szemben aránylag kevéssé érzékeny. Ha oly anyaggal dolgozunk, mely nikkel mellett még egyéb karbonillképzö fémeket, 70 pl. vasat tartalmaz, ekkor lényegében két eset lehetséges. Vagy a szónoxidot lehetőleg alacsony nyomásokon és hőmérsékleten hagyjuk csupán behatni avégett, hogy csupán vagy főleg csupán a nikkelt alakítsuk 75 át karboinillá, amikor később a hőmérsékletet és a nyomást fokozhatjuk avégett, hogy a vasat is egészen vagy részben kinyerjük; vagypedig oly feltételiek mellett dolgozunk, melyek alatt a szénoxid avasát 80 is egészein vagy részben megtámadja és ezután a kapott karbonilkeverék alkatrészeit egymástól elválasztjuk. Az elválasztást már a karbomiloknak a gázáramból váló kiválásakor frakcionált konden- 85 zálással foganatosíthatjuk. A karbonilképződés után visszamaradó maradékokat tetszőleges módon dolgozhatjuk fel. E maradékok gyakran kitűnő kiindulási anyagok réz vagy nemesfémek, 90 mint arany és platina előállításához. A találmány szerinti eljárás nikkelnek ércekből való előállítása tekintetében teljes újítást jelent. Eddig a nikkel előállítása metallurgiai úton, különösem réz je- 95 lenlétében rendkívül körülményes és drága eljárás volt és a legtisztább nikkelt eredményező kar bonilel járás is, miként azt eddig alkalmazták (Mond-eljárás) számos munkamenete folytán szintén igém bonyo- 100 luit volt. A találmány szerinti eljárással lehetővé válik, hogy a nikkelt ércekből csupán három szakaszban ngerjük ki, a fémes kő ömlesztésével való töményítéssel, a szénoxidnak nyomás alatt a fémeskőre 105 való behatásával és a kapott karbonilnek fémmé- és szénoxiddá való termikus elbontásával. í. Példa: Vastartalmú mikkelércből gipsszel, niész- no szel és szénnel ömlesztett nyers fémeskövét, mely 25»/0

nikkelt, 55°/o vasat és 20°/o ként tartalmaz, 200 légköri nyomáson szénoxid-