124853. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogénolajok átalakítására

6 1*54853. a 80 stabilizálóban helyet foglaló Slfűfcőr kígyón, ez öv desztillátumiával közvetett hiakicserélődésien .átáramoltatjuk. Miütáin .. a szegény elínye'icolaj a 80 stabilazálóban f> léviői désztillátum újbóli forralását elvégezte, a 104 vezetékein, és 105 szelepein át a 97 vezetékbe tér vissza és (e vezetékem át a 99 hűtőbe lép; itt az ellnyelőolajat járulékos hűtésnek vétjük alá, majd pe-10 dig a 100 vezetéken és 101 szelepein át a 69 elnyelő felső részébe vezetjük. A 97 vezeték 98 szelepe, valamint a 102, illletőileg 105 vezeték 103, illetőleg 104 ,&zeR lepe a 81 kígyóba táplált forró ©Jnyielőolaj 15 mennyiségét szabályozza. Az alacsony forrpontú gázok, amelyek a 69 elnyelőben eLfnyeletilenül maradnak, ez; öv felsiői részéből a 106 vezetéken és 107 szelepen át távoznak. 20 A gazdagított ellnyelőolajat, amely elnyelt magas forrpontú gázokat, mint pl. propánt és/vagy butánt és megfelelő olefineiket tartalmaz, a 69 elnyelő állsó íészéből a 108 vezetéken és 109 szelepein át a 110 25 szivattyúhoz vezetjük, amely azt a 111 vezetékbe szorítja; innen ez olaj, egészbein vagy részbein, a 111 vezeték '112 szer lepén át a 30 írakciomálóba visszavezethető', ahol iaz hűtő és visszafölyási közegként öü szerepel és ahol az elnyelt gázok újból elír gőzölögnek, hogy a kívánatos magas forrpontú gázok, mint pl. bután, és butérnek,, koncentrációja a 63 kondenzátorba táplált gjőizökben és így a 66 tartányban ösz-35 szegyüjtött desztillátumban növekedjék. A gazdagított elnyellőotaj szabályozott menyayiségieit a 16 kamrában és/vagy a Í8 vezetékben hűtőiközegként minden esetben felhasználjuk. Ezt úgy eszikö'zöljük, hqgy 40 ez olajat a 111 vezetékből szabályozott! mennyiségekben, a 113 vezetéken, 114 szelepen, 115 vezetéken és 116 szelepen át előnyösen a 16 kamra felső részébe és/vagy a 113 vezeték 117 szelepén át ä 13 veze-Í5 tékbe vezetjük. Ez utóbbi esetben a .gazdagított elnyelőöliaj a 13 vezetékein átmenő anyagokkal keveredik és, miközben azokat részben hűti és hígítja, az 5 kamrából jövß átalakítási termékek további 50 krakkoiását lassítja vagy megállítja, amivel a 13 vezetékben koksz (képződését es lerakodását megakadályozzuk. Ha a gazdagított elnyeló'olajat a 16 kamra felső; részébe tápláljuk, akkor az 55 ebben az övben lévői gőznemű termékekkel érintkezésbe jut, ez utóbbiakat hűti, valamint a gőíznemű vés a maradék folyékony termékiékinek ez övben végbemenő kívánatos szétválasztását elősegíti. Ha a 16 kamrában és/vagy a 13 ve- 6 > zetékbein járulékos hűtőközegre vain szükség, akkor a 38 rektiíikálóoszlopból jövő alacsony forrpontú kondenzátum szabályozott mennyiségeit a 47 vezetékből a 118 vezetéken és 199 szelepein át a 113 veze- H? tékbe és innen az előbb leírt módon a 16 kamrába és/vagy a 13 vezetékbe vihetjük és kívánsághoz képest ezt az anyagot a 16 Kamrába vagy a 13 Vezetékbe való bevezetése előtt bármilyen ismert, nem ab- 70 rázott módon hűlhetjük. A találmánynak az ábrázolt és ismertetett készülékben való kivitelénéD előnyösen alkalmazható üzemi feltétetek megközelítőleg, a következők: A nehéz, olaj as 75 krakkolókígyó kimenetéinél 455—525 C° nagyságrendű hőmérsékletet és 6.5—35atm. nagyságrendű túlnyomást alkalmazhatunk. A könnyű olajas krakkolókígyó kimenetéinél az átalakítási hőmérséklet 480—565 so C° és a nyomás előnyösen 13—55 átin» lehet, bár kívánsághoz képest ez övben kisebb, lefelé egészen a légköri nyomásig terjedő nyomásokat is alkalmazhatunk az esetten, ha onnan az összes átalakítási íer- 85 mékeket közvetlenül a kokszoló kamrába tápláljuk. A reakciós kamrát előnyösen 6.5—35 atm. túlnyomásom működitejük és ha mind a könnyű olajas, mind a nehéz olajas krakkoló kígyóból jövő termékek yc ez övbe jutnak, akkor az ott alkalmazott nyomás nem nagyobb, mint a vele 'közlekedő fűtőkígyó legkisebb nyomása. Ha a kokszoló kamrát használjuk, akkor azt előnyösen 1.7—10 atm. vagy annál ina- 95 gyobb túlnyomásom működtetjük, bár kívánsághoz képest kisebb, lefelé egészein a légköri nyomásig terjedő, nyomást is alkalmazhatunk; ha a reakciós kamrából a hevített termékeket közvetlenül a kok- 100 szoló-övbe visszük, ez utóbbiban kívánsághoz képest olyan nyomásokat alkalmazhatunk, amelyek lényegiség a reakciós kamrában alkalmazott nyomásokig terjednek. Ha a kokszoló kamrában az isi» 105 különítő kamrából származó olyan folyadékot kokszosítunk, amely egy menetben desztillált (flash distilled) anyag maradéka, akkor a kokszoló kamrában előnyösen valamivel nagyobb nyomásokat alkalmazunk, 110 mint az elkülönítő kamrában, hogy lehetővé tegyük gőzöknek a kokszoló kamrából az elkülönítő kamrába való visszatérését, gőziszivattyú vagy kompresszor használata nélküli. Az elkülönítő, kamrát 115 a reakciós kamra nyomásánál kisebb nyomáson működtetjük, amely kfeebb nyomás pl. 2—10 atm. liehet. A frakcionálóban