124826. lajstromszámú szabadalom • Önműködő, kettős hatású fékrudazatállítók hajtóberndezése

a 134836. képest eltolja. A hajtóberendezés 9 rúdból áll, mely a fékrudazatokban szokásos móídon van (a 4 fixponteimelőnek a huzórúd; felőli végével összekötve és 10 ütközőt 5 hord, mely fékezéskor a 7 tokot a 8 tárolórugó megfelelő összenyomása közben eltolja. Az 1. ábra szerinti foganatosatási példa esetében a 9 rúd csuklósan csatlakozik 10 eigy külön, a fékrudazrat 4 fixpontetmeilőjé^tői független 11 átvivőemelő szabad végéhez, mely emelőt külön 12 huzórúd köti össze a 2 fékdugattyúemelővel, mimellett a 12 huzórúd a 2 fékdugattyúemelőt és a 15 hajtóberendezés 11 átvivőemelőjét olyan emeiőkararányra oslztja, melynek folytán az átvivőemelő a dugattyúutat nagyobb mértékben csökkentőén tételezi át, mint a fék dugattyú- és fixpontemelője. Ezzel 20 elérjük azt, hogy a rugó részéről a fékerővel szemben kifejtett ellenállás a fékdugattyúra kisebb mérvben híat vissza, mint a szokásos fékrudazatok esetében. Az 1. ábra s|zerinti foganatosítás külö-25 mösen alkalmas olyan fékrudazathoz, melynek be- és kiiktatható 3 és 3a huzórudak által meghatározott több áttételi viszonya van a fékdugattyú és a féktusikó között, mivel a hajtóbeirendezés (áttételi 30 viszonya, független a fékrudaziatnak az. egyik fékeírőfokoizatról a másikra való átmeneténél az áttételi viszony tekintetében adódó változásaitól. A 2. ábra szerinti foganatosítása példa 35 esetében a 7 toknak és az ebben elhelyezett 'reteszszervnek a hajtóberendezés részéről való tovavitelót határoljuk. Ez esetben a 9 rúd csuklósan csiatlakojzik a közönséges 4 íixpomtemelő szabad végéhez. 40 A dugatyúút csökkentő értelmű áttételezéséhez az 5 rúdrészen lengetlhetően van ágyazva a 13 átvivőemelő, mely a 14 szerven keresztül csuklósan csatlakozik a 7 tokhojz. A rudazatállító hajtásához a 9 rúd 45 10a ütközője együttműködik a 13 átvivőemelő szabad 15 végével, mely szögben hajlik akként,, hogy a 7 tok és az 5 rúdrész kívánt teljes mérvű kölcsönös eltolódásának elérésekor, azaz a 13 emelő 50 teljesen kilendített helyzetében, párhuza mosan helyezkedik el a 9 rúdhoz, mely enneMolytán megengedi, hogy a 9 rúd végén levő 10a ütkölaő az emelő mentén tovaesússzék anélkül, hogy a 7 tokot to-55 vábbna is magával vigye. A 9 rúd 10a ütközőjét e rúd végére ágyazott görgő alakjában tüntettük fel, mely a 13 emelő lehajlított 15 végén tovagördül. Hogy a 10a ütköző és az 5 rúdrész között bizonyos távolságot betartsunk, a 9 rudat az 5 rúd- 60 rész csuklós végén levő 16 villa vezeti, meJynek. s|zárai közé a 17 támasztógörgő t ágyazzuk. A 13 átvivőemelő hatása folytán e foganatosítási példa esetében is a 8 rugó részéről a fékerővel szemben, kifej- 65 tett ellenállás a fékdugattyúra kisebb mérvben vivődik át, mint a szokásos fókrudazatok révén. E foganatosítási példa esetében továbbá lehetséges, hogy a 7 toknak az 5 rúdrészen való eltolódását tet- 70 szőlegas kicsinyre válasszuk. Az eddig ismertetett foganatosítási példáknál önként értetődően a kisebb áttétel révén a rúdrészeknek a fék játékát csökkentő kölcsönös eltolódása is megfelelő 75 mérvben csökken. A rudazatállítónak az a tulajdonsága, hogy á fékjátékot csökkentő képessége kisebb, jelentőség nél kuli a rudazatállító rendes feladata szempontjából, ihogy a féktuskók elhasználó- 80 dósát kiegyenlíti, mivel a íékt-uskók elhasználódása lassan megy végbe és azt a rudaziatállító még igen jól képes kiegyenlíteni. Előfordulhat azonban, hogy a fék játéka erősekben növekedik, pl. ha mélyen 85 lelógó féktuskójú kocsit rakunk meg. Ez esetben hátrányosnak mutatkozhat, hogy a rudazatáíllítónak a fékjátékot csökkentő képessége, kisebb volta miatt, esetleg már nem elégisétges ahhoz, hogy a fék játékát 90 már első fékcjzóskor ós a fékoldáskor megfelelően nagy mérvben csökkentse, hanem elihete több fékezésre van szükség. A 4. ábra szerinti foganatosítási példa ezt az esetleges hátrányt elhárítja. A 4. 95 ábra esetében a hajtóberendezés a retesztszervnek a főihuzórúdon való eltolásához oly alakítású, hogy a rendes fékjátékesökkenések körzetén belül a féktuskók elhasználódásának kiegyenlítéséhez a hajtó- 100 mozgást a találmány sizerint csökkentő értelemben erősekben tételezi át, mint a fékrudazat dugattyú- és fixpontemelője, ellenben e körzeten esetleg túlmenő, folytatólagos fékfelfekvési mozgásnál, a fék- 105 tüskök játékának hirtelenül nagy megnövekedésekor, a reteszszervet, a főhuzórúdon ugyanazzal a, sebességgel tolja el, mint amekkora a dugattyú- és fixpontemelő huzórúd felöli végeinek viszonylagos se- 110 bessége. Ezt a 4. ábra szerint akként érjük el, hogy a kiváltképen előnyösein a fék fixponteinielőjóhez csuklósan csatlakozó rúddal hajtott 13a átvivőemelő a fékrudazatállító 7 reteszsizervén van ágyazva és oly 115 elrendezésű, hogy bizonyos kilengésig a