124817. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a kazánvíz köpködésének megakadályozására
2 124817. találmány keretén belül oly viszonyt értünk, amely az elméleti ekvivalens viszonytól + 1.0 német keménységi fokkal eltérhet, minthogy a találmány szerinti műszaki 5 hatást ilyen eltérések fennforgása esetén még elérhetjük. Azon mozdonykazán jegyzőkönyve, amelyre a fenti adatok vonatkoznak, a következő: X,,VZ b6 + táP " P cm3 m <TM3 látása után to 110 225 397 547 1200 0,8 1,05 1,0 1,15 1,1 1,0 1,6 1,7 1,9 1,8 Sűrűség Kazán Bé° köpköd 0.40 nem 0,52 nem 0,61 nem 0,62 nem 0,60 nem 15 Oly kazántápvizet, mely a fenti feltételeknek, nevezetesen a karbonát-, illetve bikarbonát-tartalom és a maradék-keménység megegyezésének megfelel, többféle módon állíthatunk elő. Ilyen vizeket előállít-2) hatunk akár oly eljárások segélyével, melyeknél kicisapószerek, mint pl. szóda, vagy mész, vagy mindkettői adagolása útján kapunk a fenti követeim árnyéknek megfelelő vizet, akár oly eljárások segélyével, me-25 lyék a víz feldolgozását kationcsere útján teszik lehetővé. Az alantiakban néhány ilyen eljárást példáként ismertetünk. Ha természettől fogva karbonátszegény víz áll rendelkezésre, melynél a karbonát-80 'keménység például nem több, mint 3°, úgy ilyen vizet, amelynek emellett még legalább ekvivalens mennyiségű nem-karbonátkeménységet kell tartalmaznia, oly kationcserélőkkel kezelhetünk, melyek alkáli-35 sókkal csupán oly mennyiségben regeneráltatták, hogy kezelés után a kívánt összetételű vizet, nevezetesen 3°-nál nem nagyobb maradék-keménységű vizet, kapjunk. További eljárásként, melyet ugyancsak 40 különösen karbonátszegény vizeknél alkalmazhatunk, teljesein lágyított víz megfelelő mennyiségeinek nyers vízzel való keverése kínálkozik. Ha például oly nyers víz áll rendelkezésünkre, amely 3° karbonátke-45 ménységet és 2° nem-karboinátkeménységet tartalmaz és báziscserélés útján teljesen lágyított vizet e nyers vízzel 2:3 arányban elegyítünk, oly keverékvizet kapunk, amely 1.2°-nák megfelelő mennyiségű alkálikar-50 bonátokat és 1.2° nem-karbonát maradékkeménységet tartalmaz, A keverékvízben ily módon mind abikarbomáttartalom, mind a maradék-keménység 3 német keménységi foknak felel meg. Az emellett még jelein-55 lévő 1.8° karbonátkeménység a kazánban való felhevítéskor ugyancsak kalciumkarbonáttá alakul át és kicsapódik. Ha pl. oly víz áll rendelkezésűinkre, amely 3° karbonátkeménységet és 12° nemkarbonátkeménységet tartalmaz, úgy 3 rész yo báziscsere útján teljesein lágyított vizet 1 rész nyers vízzel keverünk, amikor is oly vizet kapunk, melynek bikarbonáttartalma (3°) éppen annyi, mint maradék-keménysége. ' ' Ö5 Karbonátdús vizeknél különösen oly eljárás mutatkozott előnyösnek a fenti tápvíz előállítására, melynél a vizet kationcserével oly módon állítjuk ©115, 'hogy a kation-cserélőt sav és a'jkálisó keveré- 70 kével, pl. sósavval' és konyhasóvaj, vagy pedig savval és alkálisóval!, pl. sósavval és konyhasóval, egymást követően, olyan mennyiségben regeneráljuk, hogy a regenerálás után a kationcserélő- 75 bői távozó víz a bikarbonátok és a keménység kívánt viszonyát mutassa fel. A sósavnak a regeneráláskori adagolásával a bikarbonátkeménységet szabályozzuk, a karbonátkeménység változtatható mennyiségét 80 szabad szénsavvá alakítjuk át, míg a kationt a kationcserélő tartja vissza és a konyhasó mennyiségének megfelelő megválasztásával, különösen a keménységet szabályozzuk, amennyiben a szénsavvá nem 85 átalakult karbonátkeménységnek és a nemkarbonátkeménységnek a kationcserélő csak bizonyos részét tartja vissza. Látható, hogy az alkálisó- és a savhozag adagolt mennyiségeinek a víz tulajdonsa- 90 gaihoz kell igazodniok. Eljárhatunk úgy, hogy pl. valamely kationcserélőt csak oly mértékben regenerálunk savval, hogy a szürlet 0.6 német keménységi foknak megfelelő maradék bikarbonáttartalmat mutat 95 fel és egyidejűleg vagy egymást követően alkálisókkal oly mennyiségben regeneráljuk, hogy még 0.6 német keménységi foknak megfelelő maradék-keménység maradjon vissza. 100 Ha a kazánvíz ellenőrzésénél kitűnnék, hogy a kazánvíz alkalitása a vízkezelőtelep üzemében beállott hiba vagy a VÍZJ összetételének hirtelen megváltozása következtében emelkedik, úgy ennek oka csak tos az lehet, hogy oly víz tápláltatott be, melynek karbonát-, illetve bikarbanáttartalma nagyobb, mint keménysége. Ebben az esetben a kazánvíznek a kedvező összetételre való beállítását úgy érhetjük el, hogy most 110 már oly vizet táplálunk be, melyben a maradék-keménység nagyobb, mint a bikarbonát- vagy karboináltartalom, úgyhogy e keménységtöbblet betáplálása következtében a kazánvíz alkalitásának korrekciója 115
