124817. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a kazánvíz köpködésének megakadályozására

124817. 3 megy végbe. Ilyen vizet, amint azt a fenti fejtegetésekből látjuk, a kicsapószer adagolásának változtatása vagy a kationcserélő kezelésének megváltoztatása útján könnyű 5 szerrel kaphatunk. Ha ezzel szemben azt látjuk, hogy a kazánban nem kívánatos mennyiségű kazáhkő rakódik le, úgy oly kazánvíz betáplálásával, melynek karbonáttartalma 10 meghaladja a keménységét, a kazánkövet, amely általában gipsz alakjában rakódott le, ismét eltávolíthatjuk. Ügyelni kell arra, hogy a kazánvíz fenolftaleimalkalitása ne legyein nagyobb, 15 mint 5 német keménységi foknak megfelelő alkalitás és ne legyen kisebb, mint 0.5 német keménységi foknak megfelelő alkalitás. Ha az alkalitás 5 német keménységi fok fölé emelkedik; akkor a betáplált vízben a 20 karbonát-bikarbonáttartalom nagyobb, mint amennyi a maradék-keménységnek megfelel, ha pedig az alkalitás 0.5 német keménységi fok alá esik, a maradék-keménység haladja meg a karbanát-bikarbonáttar-25 talmait a betáplált kazánvízbein. Az íellsíőí esetben oly vizet kell betáplálni, melynek maradék-keménysége nagyobb a karbonátbikarbonáttartalominál, a második esetben pedig oly vizet, melynek karbonát-bikar-30 bonáttartalma meghaladja a maradék-keménységet. Ha a betáplált vízben a maradék-keménység és karbonát-bikarbonáttartalom állandóan gyakorlatilag ekvivalens viszonyban vannak egymással, úgy a fent-35 említett határesetek nem állnak be, hanem a kazánvízneik körülbelül 1.5-től 2-ig német keménységi fokig terjedő maradékkeménysége és ezzel ekvivalens karbonátbikarbonát-tartalma van. A fentebb közölt táblázatból kitűnik, hogy a kazánvíz sűrűsége tnem nő. Ezt a jelenséget azzal magyarázhatjuk, hogy csakcse-40 kély mennyiségű oly sót táplálunk be, amely vízben oldható és oldva marad, "é& hogy a távozó gőzök szokásos módon bi- 45 zonyos sómennyiséget magukkal ragadnak, mely mennyiségek elegendők ahhoz, hogy a kazánvízbein oldva maradt sók feldusulását megakadályozzák. Az igénypontokban «kaif

banát-(bikarbb- 50 mát)-tartalom» alatt azt a karbonát-, ill. bikarbonáttartalmat értjük, melyet sósavval metilnarancs indikátor alkalmazása mellett titrálás útján ismert módon határozhatunk meg. 55 Szabadalmi igénypojitok.: 1. Eljárás a kazánvíz köpködésének megakadályozására gőzkazánokban, különösen mozdonykazánokban, melyet az jellemez, hogy a kazánba oly vizet — QQ melynek maradék-keménysége célszerűen 4 inémet keménységi fokot vagy ennél kevesebbet tesz ki — táplálunk be, hogy a kazánvízben a maradék-keménység és a karbonát-(bikarbonát)-tartalom 65 gyakorlatilag ekvivalens viszonyt mutatnák fel. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a kazánvíz alkalitásának 70 növekedésié etseitéín mindaddig, amíg az alkalitást a kazánvízbein a kívánt értékre csökkenntettük, oly tápvizet táplálunk a kazánba, melynek maradék- -keménysége az alkalitást meghaladja. 75 3. Az 1. igénypontban meghatározott, eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy túl kemény víz betáplálása következtében előállott hibákat úgy küszöbölünk ki, hogy oly vizet táp- 80 lálunk be, melyben az alkalitartalom (karbonát-, bikarbonáttartalom) a keménységet meghaladja. Felelős kiadó: dr. ladoméri Szmertnik István m. kir. szab, bíró. Pallas-uyomda, Budapest, V., Honvéd-u. 10. — Felelős: Győry Aladár Igazgató