124817. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a kazánvíz köpködésének megakadályozására
Megjelent 1940. évi október hó 1-ón. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 13481'?. SZÁM. IV/h/1. (V/e/2.) OSZTÁLY. — P. 9623. ALAPSZÁM. Eljárás a kazánvíz köpködésének megakadályozására. Permutit Aktiengesellschaft cég1, Berlin. A bejelentés napja 1939. évi május hó 2. Németországi elsőbbsége 1938. évi május hó 3. A kazánvíznek gőzkazánokban való köpködését a legkülönbözőbb okoknak tulajdonítottuk. Megállapítottuk, hogy a kazánvíz szóda-, illetve marónátron alkalitása 5 lényegesen befolyásolja ezt a nem-kívánatos jelenségét, éspedig oly érteleinfoen, hogy a kazánvíz szóda-, illetve marónátronalkalitása elősegíti a köpködést. Ismeretes, hogy a köpködés a mozdonykazánoknál 10 lép fel igen könnyen és gyakran. Különösen a mozdonyok megindulásánál és megállásánál, amikor is a kazán víztartalma lényegesen eltolódik, lép fel köpködés, úgy, hogy a mozdonyokat üzemen kívül kell 15 helyezni. Kísérleteink azt mutatták, hogy pl. oly mozdonykazánvíz, melyet 104 m3 víz betáplálása utánn kaptunk és amelyből 100 cm3 víz íenolftaleinnal titrálva 2 cm 3 n/10 20 sósavat, metilnaranccsal titrálva pedig 2.5 cm3 n/10 sósavat fogyasztott, mimellett nátronszáma 72, sűrűsége pedig 0.4 Bé° volt, köpködésre annyira hajlamos volt, hogy a kazánt ki kellett üríteni. A kazámjt' 25 messzemenően tisztított vízzel tápláltuk, melynek összkeménysége 0.1 német keménységi fok volt, míg metilnarancsalkalitása 0.6 keménységi foknak felelt meg. Megállapítottuk már most, hogy ha a 30 mozdonykazánt oly vízzel tápláltuk, melynek összkeménysége 0.6 német keménységi fok volt, alkalitása pedig karbonát, illetve bikarbonát alakjában ugyancsak 0.6 német keménységi foknak felelt meig, mimellleítit iá 35 víz szárazimiaradéka ugyanakkora volt, mimt az előzőleg használt vízé, úgy 1200 m3 ví,znék, tehát az első ízben használt menynyiség több mint tízszeresének betáplálása esetén, a mozdony még egész kifogástalanul futott. A kazánvíz, melyet fenti 40 mennyiség betáplálásának megtörténte után kaptunk, 100 köbcentimétereinkint íemolftaleineis ti'trállá&nál cslak kb. 1.1 cm3 , metilnaranecsall való titrálásmál pedig csak kb. 1.8 cm3 n/10 sósavat fogyasztott A látszóla- 45 gos natronszáimkb. 30 volt és az üzem folyamán nem változott, minthogy e nátronszáim látszatát kalciumkarbonát-, marőniész;-, illetve magnéziumkarbonát- és magnéziumhidroxid-tartalom kelllette, melyek old- 50 hatósági szorzatai meghatározott hőmérséklet- és nyomásviszonyóknál gyakorlatilag mindig ugyanazok maradinak. A kazánvíz sűrűsége Q.6 Bé° volt. tehát nagyobb, mint az első esetben. 55 További kísérletek folyamán kitűnt, hogy általánosságban kazánok, különösen pedig mozdonykazámok táplálására oly víz alkalmas, melyben a karbonát- vagy bikarbonáttartalom a maradék-keménységnek kb. meg- 60 felel. Az ilyen víz a kazánban mintegy termikus lágyításként bizonyos mennyiségű kalciumkarbonátot választ ki. Bizonyos maradék-keménység határozottan előnyösnek mutatkozott, nemcsak azért, mert kazán- 65 víz köpködését kerüljük el, ha a maradékkeménység a víz karbonáttartalmával gyakorlatilag ekvivalens, hanem azért is, mert az a kazánfalazaton vékony védőréteget képez, amely a kazánfalazat korrozióját 70 megakadályozza és mert nyilvánvalóan egyéb körülmények, pl. a késletetett forrás megakadályozásának szempontjából is, bizonyos maradék-keménység igen előmosnék mutatkozik. Ha e feltételeket betart- 75 juk, akkor gyakorlatilag semleges kazánvizet fogunk kapni. Gyakorlatilag ekvivalens viszony alatt a
