124796. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lignincellulózanyagok rosttá bontására

2 134796-100 C° fölött fekvő hőmérsékleteknél jó eredményeket kaptunk, tetemesem, jobb eredményeket kapunk magasahbb hőlmérsékleteknél. A találmány szerint tűlevelűek 5 fáját 120—182 Clonal foszlatjuk. Legjobb eredményeket 150—172 C°-|nál! kaptunk, mimelett kemény fák valamivel alacsonyabb hőmérsékletinél foszlathatok. Emellett a legjobb eredményeiket 138—172 10 C°-nál kaptuk. Ármbár a végzett kísérleteknél tett megfigyelések szerint joggal feltételezhetői, hogy a közbenső anyag ligninje kötőképességéit alacsonyabb hőmérsékleteknél veszti el, 15 mint a rostfallak oellulózeszálacskáit összekötő lignin, nincs kétség kívüli bizonyíték arra vonatkozólag, hogy e két anyag vegyi tekintetben egymástól! különböznék. Mivel mindkét anyagot álltaiában «a fa lignin-20 anyaga» kifejezés alatt foglaljuk össze, a> fentemlített különbségre különösen fizikai tekintetbein kell rámutatni, hogy tisztázható legyen, milyen hatások lépnek fel a találmány szerinti felihevítésnél. 25 A találmáiny szerinti foszlatási eljárásnál az anyagnak 120 C° fölötti hőmérsékleten víz vagy gőz, vagy mindkettő jelenlétében foganatosított felihevítésévei elérni szándékolt hatás abban áll, hogy a kazibeinső 30 anyagban foglalt kötőszert lágyítsuk vagy megömlesszük, éppen úgy, amint a viasz vagy másefféllé anyag meglágyul vagy megörülted, ha az olvadási pont fölött fekvői hőmérsékletre hevítetik. Ámbár nem isme-35 rétes, vájjon a közbenső anyagban foglalt kötőszer adott hőmérsékleteknél tényleg megömled, a lignittcellulóz-anyagnál fellépő hatás olyan, mintha tényleg ömledíés Jépne fel. 40 Az a feltevés, hogy a víz magasabb hőimérsékleteknél, a közbensői anyag megömledését előlsiegíti, helyes lehet vagy sem. Mivel azonban e kezelés folytán az egyes rostok simulékonyabbak és kevésbbé me-45 revek lesznek, mint amilyenek teljesein száraz állapotban, az anyag foszlatásánál víznek, legalább csekély mértékben, jelen kellene lennie-Igen jellegzetes a fennforgó viszonyokra, 50 hogy 10 perces hevítés az 1 percessé^ szemben az eredmények tekintetében nem ad lényeges különbségeket, feltéve természetesen, hogy azonos véghőmérsékleteket alkalmazunk. 55 Lignincellulóz-anyagoknak magasabb hőimérséklleteknél és víz vagy gőz, vagy mindkettő jellenlétében foganatosított huzamos kezelése után az anyagok, gyanta- és gumiszerű anyagok és más vízben oldható alkatrészek kivonása folytán, súlyban veszi- e tenek. A hidrolízis folytán a vízben oldható anyagok mennyisége növekszik és bizonyos mértékben annál) több vízben oldható anyag extrahálltatik, minél tovább tart az alnyag ily kezelése. Ha ligninoelllulóz-anyagöt fő- 6 zürík lés Vízzel, 100 C°~t meghaladó hőmérséikléten extrahálunk, akkor az, anyag súlya legalább 10»/o-ot veszít az eredeti anyaghoz képest. Tudományos vizsgálatokból és a gyakor- 7 latból ismeretessé vált, hogy meglehetős hossizú ideig, pl. egy óráig, vagy ennél hosszabb ideig tartó gőzölés vagy vízzel való főzés után, lignincellulóz-anyagok 'mechanikai eszközök és eljárások, pl. kopta- 7 tás vagy verés útján, könnyebben foszlathatok és széjjelszakíthatók, mint azok az anyagok, amelyeik nem kezeltettek ily módon. Nem váltt azonban ismeretessé, hogy magasabb hőmérsékleteiknél, eilőnyö- 8 sen 132—182 C°inál, a közbenső anyag, meghosszabbított felihevítés nélkül, oly miértékben puhul meg, hogy az anyag egyszerű eszközökkel foszlatható anélkül, hogy magwk a rostfallak tönkremennének. 8 A találmány szerint a ligninoellulózanyagok, pl. fa foszlatása pl. a következőképpen foganatosítható: Az anyagot kavaróliapátokkal vagy koptatással a rost irányában kb. 25 mm-es, 9 más irányokban kb. 12—25 mm-es darabokra aprítjuk. Az anyagot, melynek nedvességtartalmia előnyösen a 60°/o-ot nem szabad hogy meghaladja, pl. folytonos működésű szálllítóiberendezés útján, tartályba 91 vezetjük. E tartállyban előny ősén 4 atmi. vagy ennél nagyobb nyomású gőlz hatásának tesszük ki. A gaznyomás ne legyen kisebb 3 atm.-náll Nagysága a kívánt rostpép-anyag mineműségéhez igazodik. A gőm- n hőmérséklet célszerűen 5.5—11 G°-kal haladja meg azt a hőimérsékletet, amelynél a foszllatást elvégezni óhajtjuk. A gőiz behatol az anyag pórusaiba és azokban 'kondenzál. Miután á gazról az u anyagra való melegátvitel kondenzációs hőmérsékletnél megy végbe, gyors felmelege- s des lép fel és a szükséges időt nem haladja meg a 20—40 másodpercet, de függ az eredeti nedvességtartalomtól. Eredeti- 11 leg 50»/o-nál nagyobb nedvességtartalmú anyag, melynek hőmérséklete a víz fagypontja alatt fekszik, hosszabb időt igényel, míg hőmérséklete a kíváht mértékben növekedett. ' : li A felhevítés után a foszlatásnak minél