124796. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lignincellulózanyagok rosttá bontására

134796. 3 ellőlbb kei. végbemennie, hogy a magasabb hőmérsékleteknél elkerüljük az anyagra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat. Ha az anyag meghosszabbított felhevíté-5 sének kedvezőtlen hatása a végtermék tulajdonságait kevésbbé befolyásolja, a foszlatást annyira kell elhalasztani, amennyire az műszaki vagy mechanikai okokból szükséges. 10 Az anyagnak a gőiz kondenzálása folytán történői felhevítése növeli a nedvességtartalmat. Mivel az anyag felhevítóséhez szükséges gőizmennyiség pro kg. száraz anyag % kg-tól vagy ennél kisebb érték-15 tőil, 2 kg-ig ingadozhat, mimellet't a menynyiség az eredeti állapottól vagy az anyagtól függ, az anyag nedvességtartalma, a felhevítés befejezte után, 55—75 % között ingadozhat. 20 A felhevített anyag foszlatásához szükséges erő annál kisebb lesz, minél kisebb a jelenlevői vízmennyiség. Ha ä jelenlevői vízmennyiség 7 kg-ot meg pepi halad és pl. a kezelendő! anyag kg-jaként 25 .1—3 kg-ot tesz ki, akkor a keverék, küllönösen a foszlatás befejezésé után, meglehetősen száraz pép alakjával bír és nincs akkora viszkozitása, hogy sikeresen legyein kezelhető foszlató- vagy koptatóbereindter 30 zéseken, pk verői- vagy koptatógépekben (Jordán^gépek, tárcsás művek), mivel! az ilyfajta szerkezetek akkora vízmennyiséget igényelnek, amely pro kg szárazanyag 12—40 kg-ot tesz ki. Másrészt az anyáig 35 foszlatása oly szerkezetekben végezhatőí, pl. kollerjáratokban, golyós vagy rudas malmokban stb., ha az anyag meglehetős száraz állapotban van. Az említett és másfajtájú szerkezetek, 40 melyek a papiros, kéregpapiros . és másefféle iparok rostanyagjának előállítására vagy kezelésére használatosak, oly elv állapján műkőidnek, mely szerint az anyag részecskéi kemény anyagból készült, egy-45 máshoz képest viszonylag elmozgatható felületek között, többé-kevésbé megőirlődnek, vagy osszemofzsolódlnak. Ámbár a találmány szerint az említett fajtájú szerkezetekkel jó eredményeket ka-50 punk, azt találtuk, hogy az említett módon felhevített anyag kiváló eredménnyel oly szerkezetben kezelhetői, amely teljesen különböző hatást fejt ki az anyagra. A rajz ilyfajta szerkezetet szemléltet, 55 mely különösen a találmány szerinti foszlatás kiviteléré alkalmas. Az 1. és 2. ábrák a szerkezeteit keresztes hosszmetszetben mutatják, még pedig az 1. ábra a 2. ábra I—I vonala és a 2. ábra az 1. ábra II—II vonala szeriint. 60 A feltüntetett szerkezet hengeres (2) kazánból! áll, amely (3, 4) oldalfalakkal van elzárva. A (2) kazánban, tengelyével koncentrikusan, kívülnőj. forgatható berendezés foglal helyet. Ez a berendezés, amely 65 kalapácsmalom verőiművéneik forgó részéhez hasonló, (5) főtengelyből áll, amely mozgatható (6) lapátok sorozatát tartalmazza. A lapátok (7) tengelyeiken vanlnak megerősítve, amelyek az (5) főtengellyiel 70 párhuzamosan (8) agyakban fekszenek, amelyek az enilített (5) tengelyen vannak megerősítve. A hengeres (2) kazán belső falazata oly szervekkel, pl. (9) rudakkal, csapokkal stb.-vel van ellátva, amelyek hi- 75 yatva vannak meggátolni, hogy a bezárt anyag a forgórész mozgását kövesse. Az anyag' a forgás alatt a kazán falához, majd a (6) lapátok felé és közé röpítte^tik úgy, hogy az anyag jól összekeverői- so dik. A szerkezet működése tésztagyúrógép működéséhez hasonló. A foszlatás lényegében a (6) foirgószervek vagy lapátok súrlódó vagy gyúróhatása és az anyag részei közötti belsői súrlódás folytán jön 85 létre, mely az anyagnak élénk keresztülkasul mozgása folytán keletkezik. Nem feltétlenül szükséges, hogy a forgórész lapátjai mozogjanak. Azonban ez kívánatos, mivel a lapátoknak az anyagra 90 kifejtett hatása a mozgó elrendezés folytán enyhébb, mintha a lapátok helytállóan vannak a forgórészen elrendezve. Még nagyobb foszlatóhatás elérésére, a kazán két vagy több, ismertetett fajtájú 95 résszel lehet ellátva. Az eddigelé ismeretes fajtájú ligninoeliulóz-anyagokhoz való csiszoló és fo&zlatószeirkezetek, különösen a Jordan típusú gép vagy a hollandi, nagyobb hajtóerőit igényelnek a foszilatás ki- j.00 vitelére, mivel egyrészt a kóptatófelüleiteík oly szorosan érintkeznek egymással, hqgy nagy energiamennyiségek nem a foszlatáshoz használtatnak fel, hanem meleggé alakulnak át az emltíett felülietek közötti 105 súrlódás folytán; mivel másrészt tetemes energiamennyiségek vesznek el az ilyfajta ' elrendezésekben rendesen jelenlévő; nagy víztömegben fellépői, belső súrlódás folytán, mi mellett a súrlódás a mozgó részek uo álltai fejlesztett áramlások eredménye. A találmány szerint foszlatáshoz fent alkalmasnak ismertetett foszlatószerkezet nem fogyaszt energiát mozgó és helytálló részek közötti közvetlen súrlódás folytán, a 115 természetesein elkerülhetetlen súrlódási