124521. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tárgyak vizsgálatára, lassú neutronok felhasználásával

12452 1. ' kell lennie, hogy a közbülsőréteg munkaanyagában meg nem engedett nagymértékű abszorbeió ne létesüljön. Bizonyos esetekben, különösen ha a közbülsőréteg-5 hez átnemlátszó anyagokat használunk, slőnyös, ha a, közfoülsőréteget a világítóanyag sugárzása átboesátásának a lehetővé tótele végett áttörtén, pl. rácsként vagy hálóként alakítjuk ki, vagy pedig a 10 közbülsőréteganyagot finom elosztású szemcsék alakjáhan visszük fel. A közbülsöréteg munkaanyagaként egész általában mindazok az anyagok számbajönnek, melyek neutronok hatására elektronokat 15 bocsátanak ki. Ilyen anyagok, pl. az ezüst és vegyületei, kiváltképen ezüstklorid, rodium, indium és yttrium, valamint ezeknek a vegyületei. Világítóanyagként mindazok az anyagok számbajönnek, me-20 lyek az elektronok hatására a szemre vagy a fényképészeti rétegre hatékony sugarakat bocsátanak ki. Világítóanyagként különösen alkalmas a einkszulfid. Bizonyos körülmények között előnyös, ha 25 a világítóanyagpt az elektronokat leadó anyaggal keverjük. Különösen előnyös, ha olyan anyagot "használunk, mely neutronok hatására elektronokat ad le és azok hatására maga is világít. 30 A világítóanyagból kiinduló látható sugárzást vagy a szemmel figyelhetjük meg, vagy azokat a nemlathato* sugárzással együtt fényképészeti anyagra, pl. fényképészeti lemezre vagy filmre hagy-35 juk behatni. A hatás növelésére a fényképészeti réteget két világítóanyagréteg közé is •beágyazhatjuk, melyek közül legalább azl egyik elektronokat leadó anyag rétegével van befedve, vagy ilyen anyag-40 gal van keverve. Azok az anyagok, melyek a neutronok hatására elektronokat bocsátanak ki, legnagyobbrészt olyan tulajdonságúak, hogy nemcsak közvetlenül a neutronokkal való 45 besugárzás után, hanem a besugárzás után még meghatározott időtartam alatt is elektronokat bocsátanak ki. Az elektron kibocsátásának a megszűnését a neutronok behatására a közbülsőróteghen 50 képződött rádióaktív magoknak a közepes élettartama szabja meg. A középső élettartam az anyag megválasztása szerint, a másodperc kis tört részétől sok napos időtartamig terjed. 55 A szemre.és különösen a fényképészeti rétegre való, lehetőleg nagymértékű hatás eléréséire célszerű, ha a megfigyelési időt, illetve a fényképészeti rétegnek a világító anyaggal és az elektronokat kibocsátó anyaggal való megvilágítási idejét lehetőiéig a létrehozott mesterséges rádióaktív magok közepes élettartamán túl nyújtjuk ki. A szemmel való észlelésnél tehát többnyire olyan anyagokat fogunk előnyben részesíteni, melyeknél a képződött magok élettartama rövid, míg a fényképészeti réteghez hosszú élettartamú magokat adó anyagokat használhatunk. A hosszú élettartamú magokat adó anyagoknak a használata bizonyos esetekben még különösen előnyös is lehet. A neutronok létesítésekor ugyanis általában egyidejűleg röntgensugarak és gammasugarak is létesülnek, melyek a fényképészeti rétegre ugyancsak behatnak, ha a fényképészeti réteget az elektronokat leadó közbülsőrétegnek a neutronokkal való besugárzása .folyamán közvetlenül közbülső-réteg közelében rendezzük el. Oly anyagok használatánál, melyeknél az elektronokat leadó aránylag hosszú életű mesterséges radioaktív magok létesülnek, fennáll ugyanis a lehetősége annak, hogy a fényképészeti anyagot csupán a közbülső-rétegnek neutronokkal való besugárzása után hozzuk a közbülső-réteg, illetve a világítóanyag és elektronokat emittáló anyag kombinációjának a közelébe. Ennél az eljárásnál a gamma-, illetve röntgensugaraknak a behatását a fényképészeti rétegre kiküszöböljük. A fényképészeti réteggel a közbülső-rétegben lassú neutronokkal való besiugárzás folytán keletkezett radioaktív magok alakjában jelenlévő latens képet rögzítjük. A neutronokkal való besugárzás és a fényképészeti rétegre való behatás időpontjai közötti időtartamot annál rövidebbre kell választanunk, minél rövidehb a mesterséges rádióaktív magnak a közepes élettartama. A világítóernyőnek szemmel való észlelésénél ugyancsak fennáll a veszélye annak, hogy a neutronokkal egyidejűleg létesített rötgen- vagy gammasugarak károsan vagy zavarólag hatnak a megfigyelőre. Ha az elektronokat emittáló anyagként olyat használunk, melynél a rádióaktív magok közepes élettartama elegendő nagy, fennáll a lehetősége annak, hogy a neutronokkal való besugárzást a kísérleti beredezés olyan részén végezzük, melyből gamma- vagy röntgensugarak, illetve; neutronok a megfigyelő irányáb-an nem léphetnek ki ós a. világítóernyőt a kísérleti berendezés olyan helyén vizsgáljuk, ahol nemkívánatos sugárzás nincsen jelen. 1 60 65 70 75 80 85 90 95 100 105 110 115