124521. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tárgyak vizsgálatára, lassú neutronok felhasználásával

134521. 3 A közbülső réteget és a világító-anyagot újólag felhasználhatjuk, mert az elektron­leadás megszűnte után az eredeti állapot megint helyreáll. Bizonyos körülmények 5 között előnyös, ha a közbülső réteget; vég­telen szalagként alakítjuk ki, melyet neutronokkal egymásután különböző he­lyen sugároztatunk! be. A, világítóanyagot vagy ugyanerre a szalagalakú hordozóra 10 vihetjük fel, vagy bizonyos esetekben még előnyösebb, íha a közbülsőréteget a besugárzás alatt vele nem szomszédos vi­lágítóeriiyőre hagyjuk behatni. Az ilyen elrendezésnél ugyanis a világítóernyőnek 15 a neutronokkal, gamma- és röntgensuga­rakkal való károsítását küszöbölhetjük ki, továbbá a világítóanyagot gamma- és röntgensugarak nem késztetik világí­tásra, illetve utóvilágításra és végül meg 20 van a lehetősége annak, hogy egyazon vi­lágítóernyőt egymásután felvett, a köz­bülső-rétegben jelenlévő latenskópek meg­figyelésére felhasználhassuk. Ez utóbbi berendezésnél avégett, hogy a képeket. 25 gyorsabban válthassuk, célszerű, ha olyan világítóanyagot választunk, amely elek­tronokkal való gerjesztésre nem rendelke­zik igen hosszú utóvilágítással. Az elektronokat leadó közbülsőréteget 80 végtelen szalagként alakíthatjuk ki. A közbülsőréteg anyagát. azonban semleges hordozóra is felvihetjük. A világítóanya­got ugyancsak erre ai hordozón vagy kü­lön hordozón rendezhetjük el. A fényképé-35 szeti réteget ugyancsak külön hordozón rendezhetjük el, mely tetszőleges hosszú lehet. A találmány szerinti eljárássál mozgó tárgyak képeit is felvehetjük, ami­koris célszerű, hal a neutronokat vagy 40 időszakosan létesítjük, vagy pedig a köz­bülsőréteget a sugárzásnak csupán idő­szakosan, e közbülsőréteg szakaszos to­vábbításával tesszük ki. Az elektronokat leadó közbülsőréteget 45 közvetlenül is a fényképészeti rétegre hagyhatjuk hatni. Ha az intenzitás ki­elégítő, már világítóanyag közbeiktatása nélkül is fényképészeti képet létesíthe­tünk, 50 Ha az elektronokat leadó közbülsőréte­get a fényképészeti emnlzióirétegre öntött réteg alakjában visszük fel, előnyös, ha olyan kötőanyagot használunk, mely a fényképészeti réteget meg nem, támadó 55 oldószerben vagy pedig az előhíváshoz szükséges folyadékokban oldódik. A vilá­gítóanyagról kibocsátott látható vagy nem látható sugárzás hatásának a növe­lésére, a világítóanyag közelében először oly réteget rendezünk el, mely a lassú 60 neutronok befolyására nehéz részecskéket bocsát ki, pl. bór- vagy litiumréteget, ezt a réteget azután olyan réteggel borítjuk, mely a neutronok hatására elektronokat bocsát ki. Mivel az elektronoknak álta- 65 Iában nagy a hatótávolságúk, a berende­zést úgy alakíthatjuk ki, hogy az elektro­nok a bór- vagy litiumrótegen akadály­talanul áthaladnak, úgy hogy a világító­anyagot mind a nehéz részecskék, mind 7ü pedig az elektronok késztetik világításra. Végül a berendezést úgy is kialakíthat­juk, hogy a világítóanyagot és a nehéz részecskéket emittáló közbülsőréteget a fényképészeti réteg egyik oldalán he- 75 lyezzük el és a fényképészeti réteg másik oldalán az elektronokat emittáló anyagot alkalmazzuk. Az elektronok ugyanis a fényképészeti rétegen, ha az; elég vékony, áthatolhatnak. 80 Az intenzitás növelésére és ezzel adott esetben szükséges besugárzási időtartam­nak a csökkentésére további rendszabály­ként bizonyos esetekben előnyt jelent, ha az elektronokat emittáló közbülsőréteget 85 oly vastagra választjuk, hogy ez a neu­tronokat gyakorlatilag teljesen abszor­beálja.' Ilyen vastag közbülsőréteg azon­ban, mivel1 az gyakran lényegesen vasta­gabb volna mint az elektronok hatótá- 90 volság cl. El közbülsőrétegben abszorbeált neutronokkal kiváltott elektronoknak nagy hányadát szintén: abszorbeálná. Evé­gett a 'közbülsőréteget számos vékony rétegből alakítjuk ki, melyek mechani- 95 kailag oly erősek, hogy a neutronokkal való besugárzás után egyenként fényké­pészeti rétegre, illetve két fényképészeti réteg közé helyezhetők, vagy melyekre a leadott elektronokkal közvetlenül vagy 100 világítóanyag közreműködésével behatol­hatnak. Így n rétegből összetett vastag közbülsőrétegek a latens képét n illetve 2n fényképészeti rétegen képezzük le. Az egyes rétegeknek a vastagságát általában 105 célszerűen úgy választjuk meg, hogy azokban az elektronoknak csak mérsékelt, pl. 10%-os abszorpciója következzék be. A besugárzási időtartamot a közbülsőré­teg rádióaktív magjai élettartama nagy- 110 ságrendjének megfelelően választjuk. Egyazon tárgynak a felvételónéi egymás­után különböző vastag közbülsőréteget sugározhatunk be és az egyes részrétege­ket egyazon vagy más-más fényképészeti 115 rétegre hagyhatjuk a leírt módon be­hatni. Ha ezt az eljárást megismételjük, ugyanazokat a közbülsőrétegeket ismét

Next

/
Oldalképek
Tartalom