124161. lajstromszámú szabadalom • Elektromos berendezés katódsugárcsővel és hozzávaló katódasugárcső
Megjelent 1940. évi augusztus hó 1-én. MAGYAE KIRÁLYI WÖa» SZABADALMI BIRÓSÍff SZABADALMI LEÍRÁS 124161. SZÁM. VH/d. (VII/j.) OSZTÁLY. — L. 7135. ALAPSZÁM. Elektromos berendezés katódasugárcsővel és hozzá való katódasugárcső. Radioaktiengesellscliaft D. S. Loewe, Berlin-Steglitz. A bejelentés napja 1936. évi június hó 24. Németországi elsőbbsége 1935. évi június hó 27. Lehetőleg kicsiny ós világos képpont elérésének a távolbalátótee'hnikában és oszcillográfok szerkesztésénél felmerülő feladatát tudvalevőleg meghatározott nagy-5 ságú katódafelületek vagy közbenső fényrekesztő-nyílásnak elektromos vagy mágneses lencse segítségével világító' ernyőre való leképezése útján oldjuk meg. Ismeretes, hogy pontnagyságot elsősorban az 10 elemi távolsági törvény határozza meg, másodsorban pedig a sebességek viszonya, ill. az elektronokat a tárgytérben, ill. a képtérben gyorsító feszültségek viszonyának négyzetgyöke. Eddig csupán olyan 15 elrendezéseket ajánlottak, melyeknél az az elektronok az egész tárgyteret, a fényrekesztőtől az első leképezési lencséig változatlan sebességgel repülik át; emellett az első lencse előtt többnyire még egy a 20 fényrekesztővel vezetőén összekötött fémcső is van. Ha elektrosztatikai lencsét használunk, akkor a hengercső kisebb fe szültségű, mint a lencse második elektródja, mely többnyire záróanódul szol•ih gal. Ily módon az ismert feszültségi vonatkozást <*.-» i/l a képpont Síg nagysága tekintetében kedvezően használjuk ki, mert a feszültség a SO fényrekesztőn és a hengearcsőben természetszerűen mindig kisebb, mint az anóda mögötti feszültség. (A fenti képletben S)g ill. ÍSSbi a képpont ill. a leképezendő tárgy — pl. a fényrekesztőnyílás — átmérőjét 3, jelenti, lg illetőleg lb a lencse távolságait az ernyőtől, ill. a leképezendő tárgytól, és eb illetőlege a a katódpotenciálra vonatkoztatott sugárpotenciálokat a leképezendő tárgy, illetőleg az ernyő helyén.) Az 1. ábra a távolbalátócső e klasszikus ÍO alakját mutatja. Az 1 fényrekesztő 2 hengercső lezárását alkotja. E cső alacsonyabb feszültségű, mint a 3 anóda. Az anóda a 4 ernyőtől lg, a fényrekesztőtől lb távolságnyira van, az 5 telep teljes fe- 45-szültségén, tehát ea feszültségen, míg a hengercső eb részfeszültségen van a 6 ka. tódához képest. A találmány célja, hogy még kisebb képpontot kapjunk, mint a fentnevezett 50 egyenletből következnék, még pedig anélkül, hogy az 1. ábra 1 hosszait növelni kellene. Ehhez a következőket kell figyelembe vennünk: Egy az 1 fényrekesztő nyílásában lévő 55, elektrónnak legyen a tengelyiránytól eltérő v sebességi iránya. E v sebesség egy vx axiális és egy v y transzverzális sebességre bontható. A találmány alapgondolata az, hogy a vy harántsebességet befő- 60 lyásmentesen meghagyjuk, v -et azonban a lencse eléréséig a lehető legkisebb értéken tartjuk, úgyhogy az elektronoknak hosszú időre van szükségük ahhoz, hogy a fény rekesztőtől a lencséig jussanak; a 65-lencsén belül azután a sebességet jelentékenyen növeljük. Az ideál, melyet ugyan az alábbi kiviteli alaknál nem érünk el teljesen, de amelyre törekedünk, a 2. ábrán van feltüntetve. Itt rövid lenesét Iá- 70 tunk, mely önmagában véve csak az y
