124161. lajstromszámú szabadalom • Elektromos berendezés katódsugárcsővel és hozzávaló katódasugárcső
'2 134161. irányban, tehát transzverzális irányban hat az elektronokra és a szükséges törőerőt jelképezi. E lencse, melynek szerkezeti kiképzését már a 442511. brit szaba-6 dalom rajzának 3., 4. és 5. ábráján feltüntettük, két azonos potenciálú 7 és 8 határoló tárcsából áll. E két határoló tárcsa között alacsony pozitív potenciálú 9 henger van. Egy oly elektronsugár, mely a 10 lencsébe belépett, nem gyorsul, nem is lassul, hanem csak megtörik. E lencsével kapcsolatban, a bejelentés megértésőre, képzeljünk egy 10, 11 elektromos kettősréteget, melynek az legyen a tulajdon-15 sága, hogy kizárólag az x-irányban, te• hát hosszirányban gyorsítólag hasson az elektronokra, melynek azonban nincsen törőereje. A kettősréteg 11 borítása ezért a 7 lemezzel van összekötve, a 10 borítás-20 nak kisebb feszültsége vau. Az egész a hengercső és ernyőtávolság méreteihez képest kicsinynek tekintendő. Ha egy az 1 rekesztő helyéről jövő elektron a 12 ponthoz kis vx sebességgel érkezik, akkor a 25 10, 11 kettősréteg csupán a sebesség xkomponensének vx értékére való növekedését idézi elő. Az y-komponens, azaz a vy sebessége kettős réteg befolyásától mentes marad. A 12, 13, 14 sebesség-paralello-30 gramma tehát a 10, 11 kettősréteg átlépésénél átalakul a 12, 15, 16 paralellogrammává. Ha a 12, 16 diagonálist hátrafelé meghosszabbítjuk, megkapjuk az elektronok új, látszólagos 1' keletkezési helyét, 35 mely vx : v x hányados-szor hátrább van a lencsétől, mint az 1 hely. A távolságok törvényét tehát a sebességi tényező javítja, ami egyben megmagyarázza azt is: miképen létesül az elektron-optikai távol-40 sági törvényen túlmenő elektron-optikai kicsinyítés. Az adott magyarázat alapján találmányunk lényege a következő: 1. Olyan elektronoptikai rendszerek!, 45 melyeknél az elektronok a fényrekesztőn lehetőleg kis sebességgel haladnak át és a lencse eléréséig lehetőleg hosszú időre van szükségük, csekély sebességüket pedig lehetőleg a főlencse eléréséig meg-50 tartják. 2. A fenti tulajdonságú és olyan főlencsét tartalmazó rendszer, mely főlencse az elektronoknak lehetőleg erős utógyorsítást ad, úgyhogy azok az ernyőig terjedő teret 55 jelentékenyen növelt sebességgel repülik át A következőkben néhány módszert írunk le a fizikai feltételek keresztülvitelére. A fényrekesztő szigetelt felerősítése: a 3. ábrán az 1, ábra szerinti cső megfelelő- 60 jét látjuk, csakhogy azzal a különbséggel, hogy azi 1 fényrekesztő a 2 hengeresőtől el van szigetelve. Így az 1 rekesztőre még kisebb feszültséget kapcsolhatunk, mint a 2 hengercsőre. E célra az 5 65 anódatelep kettős osztású. A 17 potenciométer magasabb leágazása a 2 hengercsőhöz csatlakozik, az 1 rekesztő pedig annak alacsonyabb feszültségű részével kapcsolódik. Nehogy az elektronokat túl 70 korán gyorsítsuk, hanem azokat lehetőleg hosszan a legkisebb sebességen tartsuk, a találmány szerint ia 2 hengercső széle és az (1) rekesztő közötti (18) távolságot lehetőleg nagyra választjuk. Elektroszta- 75 tikai zavarok elkerülésére a cső 19 üvegfalát, melyről egyébként fel kell tételezni, hogy gyakorlatilag végtelenül távol van a sugárütközési pontoktól, meghatározott potenciálra, pl. az 1 rekesztő potenciál- 80 jára kapcsoljuk. Lényeges, hogy az összes harántméretek, így a hengercső és a csőnyak átmérője a sugárnyaláb vastagságához képest nagyok és ennélfogva a sugár potenciálvonalai sik tárcsák legyenek. Ily 85 körülmények között az elektronok pályájuk első részét egyenesvonaMan repülik át, a rekesztőnyílásban már bírt sebességi irányokkal. A (2) gyorsítócső belsejében síkoknak, 90 tehát nem görbített vagy boltozott potenceálfelületeknek az elérésére még egy másik eljárás is alkalmazható, melyet a bejelentő már a 421.050. sz. brit szabadalomban leírt: A hengercsövet nem fémből 95 készítjük, hanem rosszul vezető ellenállásrétegből. Ezt a két 1 és 3 feszültség közé mindkét lezáró keresztmetszetével kapcsoljuk be. A falpotenciáloki ekkor egyenesvonaMan emelkedő függvényt al- 100 kotnak. Ugyanez áll a hengereső belsejére. Minthogy transzverzális potenciálgradiensek nincsenek jelen, ez, esetben sem hat törőerő az elektronokra, melyek ferde kezdeti iránnyal lépnek be egy 105 ilyen ellenálláshengercsőbe. Ez éppen az általános találmányi gondolat megkövetelte ideális állapot. Ezért a hengercső belsejében a katódasugiarak a ferde hajítás esési parabolájának pontosan megfe- li( lelő görbe pályán futnak!. E folyatmatnál a tárgytávolság látszólagos megnövekedését és ezzel a képpontra kívánt kicsinyí-
