124019. lajstromszámú szabadalom • Eltérítővezérléses elektronsugárcső
2 1^4019. is rendelkezik. A találmány azon a felismerésünkön alapszik, hogy a cső munkaanódájára kapcsolt anódfeszültség a cső működési körzetének bizonyos pontjain 5 járulékos eltérítő befolyást gyakorol az elektronsugárnyalábra, és e pontokon hátrányosan csökkenti a cső belső ellenállását is, és e felismerésünkön alapuló találmányunk lényegileg e káros befolyást 10 kiküszöbölő árnyékolószerveknek a csőben való megfelelő alkalmazásában van. A találmány és annak alapelveit, valamint a fentemlített hátrányos jelenségek felléptét és okait alantiakban részlete-15 sebben a csatolt rajzokkal kapcsolatban ismertetjük, melyeken az 1. ábra eltérít övez éri és es erősítőcső elvi elrendezési és kapcsolási vázlata, a 2—5. ábrák a találmány szerinti csövek 20 elvi elektródaelrendezéseinek különböző változatait szemléltetik, a 6. és 7. ábrák pedig egy-egy találmány szerinti cső elektródarendszerének a katódatengelyre merőleges vázlatos met-25 szetei. A rajzokon az azonos hivatkozási jelek az összes ábráknál azonos rendeltetésű szerveket jelölnek, még pedig: (K) a katódát, (G) a tértöltéshatással vezér-30 lő szervet, pl. vezérlőrácsot, (A2 ) és (A2 ) az elektronsugárnyalábot gyorsító és összpontosító elektronoptikai szerveket, illetve elektródákat, (Pt , P 2 , P x ') és (P2') eltérítőszerveket, illetve elektródá-35 kat, (SG, SGj) és (SG2 ) árnyékolórácsokat, (BG) fékezőrácsot, (A) és (A') munkaanódákat, (HA) segédanódát, (S) és (S') sugárösszpontosítóelektródákat, melyek pl. katódpotenciálon vagy ehhez közeli 40 potenciálon lehetnek, (Lx ) és (C^a bemenőkör önindukcióját illetve kapacitását, (L3 ) és (C 2 ) pedig a kimenőkör önindukcióját, illetve kapacitását, (C3 , C 4 , C 5 ) áthidalókondenzátorokat, (E) az anód-45 feszültségforrást, (R) feszültségosztóellenállást, (St) és (St') elektronpályákat, (k) pedig az elektronpályák ama kritikus körzetét, melyben az elektronsugár a segédanódáról a rnunkaanódára megy át. SO Ha az 1. ábra szerinti elvileg ismeretes csőnél azt vizsgáljuk, hogy az (A) inunkaanóda áramkörébeni belső ellenállása milyen tényezőktől függ, akkor megállapíthatjuk, hogy az anódáramnakaz anód-55 feszültségváltozás folytán bekövetkező változása az alanti három tényező hatásának eredménye: 1. Az (A) anóda áthatása a (PO és (P/) eltérítőlemezekre. 2. Másodlagos emissziójelenségek áz 60 (A) munkaanóda és (HA) segédanóda közt. 3. Az elektronsugárnak az (A) anóda feszültségének hatása folytán bekövetkező járulékos eltérítése a (k) körzetben. 65 A fenti 1. tényező káros hatásának csökkentésére eléggé kézenfekvő rendszabály egy (SGi) árnyékolórácsnak az anódák és eltérítőlemezek közötti elrendezése, minthogy az anóda és a vezérlőszerv- 70 ként működő vezérlőrács között tértöltésvezérlésű csőnél is szokás árnyékolórácsot elhelyezni. A fékezőráccsal ellátott tértöltésvezérlésű csövek analógiájaként, továbbá a 2. tényező káros hatása a (HA) 75 és (A) elektródák közé beépített (BG) fékezőráccsal csökkenthető. Kísérleteink azonban azt mutatták, , hogy e két rendszabály alkalmazásával ,J a cső belső ellenállása nem növelhető meg 80J| kellőképen és úgy, hogy a cső egész rnun- m katerületén gyakorlatilag állandó marad- • jon. A kísérletek tanúsága szerint ugyanis fl a cső belső ellenállása a (k) körzetben jH körülbelül egy nagyságrenddel csökken a ®M munkaterület többi részeiben fennálló a belső ellenálláshoz képest, pl. 3 mA. T| anódáramnál 500,000 ohm-ról 50,000 ^ ohmra. E megfigyelésünk alapján felismertük 90 a fenti 3. hatás felléptét, azaz azt, hogy ez az ellenálláscsökkenés az (A) anóda feszültségének, illetve az anódmező járulékos eltérítő hatásának következménye és azt találtuk, hogy ez a káros hatás meg- 95 felelő árnyékolószervekkel oly messzemenően kiküszöbölhető, hogy az elektronpályákat és így a cső belső ellenállását az anódfeszültség, illetve annak esetleges változásai a cső egész munkaterületén 1°° gyakorlatilag egyenletesen befolyásolják, oly csekély mértékben, mely a cső gyakorlatilag állandó magas értéken tartható belső ellenállását eredményezi. Ezek az árnyékolószervek tehát a munkaanod- 105 mezőnek káros visszahatásait gátolják meg és e célból célszerűen a két anóda közt, vagy a segédanóda síkjában vannak elrendezve és árnyékolórácsokként kialakítva. 110 Az ilyen árnyékolószervek alkalmazása esetén a munkaanódát a találmány szerint igen előnyösen az elektronsugár haladási irányában nézve a segédanóda mögött
