124019. lajstromszámú szabadalom • Eltérítővezérléses elektronsugárcső
184019. 3 (tehát a katódától nagyobb távolságban) helyezzük el. A találmány szerinti cső elvi elektródaelrendezéseinek különböző változatait 5 szemléltető 2—5. ábrák mindegyikén látható, hogy az (A) munkaanóda sugárirányban nézve a (HA) segédanóda mögött fekszik és attól az (SG^ árnyékólóráccsal van villamosan elválasztva. Az ábrákon 10 továbbá látható, hogy a munka- és segédanóda, valamint az árnyékolószervek is, az eltérítetlen sugárnyaláb irányára merőleges helyzetűek. A kísérletek azt mutatták, hogy az ilyen elrendezéseknél, ha az 15 (SGi) árnyékolórács elég sűrű, akkor a cső belső ellenállása az elektronsugárnyalábnak a (k) környezetbe való lépésekor sem változik gyakorlatilag számottevő mértékben. A 2. ábra szerinti elren-20 dezésnél az (A) és (SGj) elektródák közt hátrányos másodlagos emissziójelenségek léphetnek fel, melyeket a 3. ábra szerinti elrendezéssel, azaz a (BG) fékezőrácsnak közéjük való beépítésével, küszöbölhe-25 tünk ki. Igen egyszerű és mégis jó elrendezést mutat a 4. ábra, melynél a (HA) segédanóda az (SGj) árnyékolórácscal villamos és mechanikai szempontból egységet alkotóan van összeépítve, úgyhogy 30 az árnyekolórács felülete a segédanóda felületének folytatását képezi. Ilyen elrendezés ugyanis azt eredményezi, hogy a potenciált az egész felületen, tehát a (k) környezetben is, főleg a segédanóda 35 feszültsége határozza meg és így az az anódfeszültségtől csak azon áthatási tényező által befolyásoltan függ, melyet az (A) anóda e felületekre a célszerűen e két elektródacsoport közt szintén elrende-40 zett (a 4. ábrán fel nem tüntetett) fékezőrácson át kifejt. Kellő elrendezéssel elérhető, hogy a munkaanódának a segédanódfelületre való áthatása 10%-nál kisebbb legyen. Szükség esetén a segédanóda 45 és fékezőrács között további árnyékolórács foglalhat helyet, melyet az 5. ábrán (SG2 ) jelzéssel jeleztünk. Az árnyékolórácsok a találmány szerinti csöveknél is lényegileg a szokásos 50 alkatúak, azaz pl. akár csavarvonalalakúak, akár hálószerűek lehetnek, de menetemelkedésük, illetve szemnagyságuk mindenképen kicsi, azaz az esetleges vezérlőrácsénál és/vagy fékezőrácsé-55 nál kisebb és körülbelül a tértöltésvezérlésű csöveknél használatos árnyékolórácsok menetemelkedésének, illetve szehibőségének nagyságrendjében van. Az (SGj) árnyékolórácsot állandó pozitív potenciálra célszerűen a (HA) segédanóda- 60 val való összekötése útján kapcsoljuk, mi akár a csövön belül, akár azon kívül történhet, mely utóbbi esetben ezek az ,. elektródák a csövön kivüli összekapcsolásukat lehetővé tevő kivezetésekkel van- 65 nak ellátva .A(BG) fékezőrácsokat a szokásos alacsony potenciálra, pl. katódpotenciálra ugyanígy kapcsolhatjuk. i A találmány szerinti elektródaelrendezéssel olyan eltérítővezérléses csöveket 70 készíthetünk, melyeknél az anóda áthatása 5% alatti és így olyan csövekhez juthatunk, melyeknek erősítési tényezője (a munkaanódfeszültségváltozásnak a vezérlőelektródfeszültségváltozáshoz való 75 viszonyában kifejezve) 500 fölötti és ellenállása 100,000 ohm fölötti, ImA.-nél nagyobb anódáramok mellett, melyek viszont szükségesek ahhoz, hogy 1 mA/ Volt-nál nagyobb meredekségi tényezők- 80 höz jussunk. A találmány szerinti csöveknél az elektronnyalábot egynél több helyen is vezérelhetjük, például az el- < térítő hat ássál vezérlő (Plf P/) szerveken kívül benne még tértöltési hatással ve- 85 zérlő (G) szerv is lehet, melv előnyösen a katóda szomszédságában foglal helyet. Az ilyen csövet többszöri vezérlési lehető- ; sége folytán erősítő keverőcsőként vagy szabályozócsőként használhatjuk. 90 Ha eltérítéssel vezérelt elektronsugárcsőből olyan nagyságrendű anódváltóáramokat akarunk kapni, mint amilyeneket a szokásos tértölt és vezérlésű elektroncsövekből kapunk, akkor — a jelenleg 95 szokásos 4catódaanyagokat feltételezve — az elektronsugárnyalábnak 0.1—1 cm2 felületű katódából kell kiindulnia. Ilyen ' esetben célszerű, ha henger- vagy hasábalakú katódát használva, annak elektron- 100 áramát több elektronsugárnyalábra osztjuk, melyeket a katódatengelyre merőleges irányban összpontosítunk és különkülön eltérítőszervekkel vezérlünk, azaz i egymással a munkaanódák segélyével a 105 csőben vagy azon kívül párhuzamosan kapcsolt több elektronpályával dolgozunk, melyek elektronjai azonos katódából indulnak ki. ( Ilyen elrendezésű csövek elektróda- iio rendszereit mutatják a 6. és 7. ábrák. A 6. ábra szerinti elrendezés elvileg nagyjában a 4. ábra szerintinek felel meg, a 7. ábra szerinti pedig az 5. ábra szerinti- < nek, az ott látható (SG2 ) árnyékolórács 115 nélkül, és különleges eltérítőszervekkel.
