123945. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ösztrogén-hatású anyagok előállítására

123945. előnyösnek találtuk a palladium szivacscsal való dehidrálást, amely már 100°-on megindul és magasabb hőmérsékleten viharos gázfejlődés közben zajlik le. Cél-5 szerű a dehidrálást csökkentett nyomáson, pl. 30 mint vákuum mellett végezni. A reakcióelegyből a vákuumban aránylag alacsonyan forró frakciók eltávolíttatnak, így pl. a higany gőzsugár-vákuum 10 szivattyú vákuumjábain (kb. iO.ül—0.001 m|m) kb. 100° külső fürdő hőmérséklet mellett forró anyagokat, amelyek legfeljebb csak csekély hatékonyságot mutatnak, eltávolítjuk. A magasabban forró 15 párlatok tartalmazzák az erős hatékonyságú anyagokat, amíelyek a párlatból kristályosítással kinyerhetők. A nyert termékek nitrogén-mentesek és forrpontjuk után ítélve 2 benzolgyűrűt tartalmaznak. 20 Az eljárás foganatosítására szolgáljanak a következő példák: 1. 4.5 g kristályos, oldószer-mentes p-oxi-proipio-fenon ketazint (op. 170° körül; előállítható p-oxi-propio-f enonból és hidra-25 zin hidrátból, jégeoet jelenlétében, alkoholos oldatban, a hidrazonok, illetve ketazinok előállítására szolgáló módszerek szerint) oldunk 37 com abszolút alkoholban és 1.5 g 7—10% fémpalladiumot tar-30 fcalmiazó csontszenet adunk hozzá. Hidrogenizáló kacsában szobahőmérsékleten hidrogén atmoszférában rázzuk. Midőn a hidrogénfelvétel kb. 2 molekula hidrogénnek megfelel, az elegyet a katalizátorról 35 leszűrjük és a szűredéket beszárítjuk. Sárgás amiorf anyag marad vissza, amely hosszabb állás után kristályosodási hajlamot mutat. Ezt azonban nem] kell megvárnunk, hanem a dehidrálást azonnal el-40 végezzük. A sárgás amjorf maradékot 1.55 g Willstätter szerint készített (1. Berichte der Deutsehen Chemischen Gesellschaft, 51. évf., 123. old.) palladium szivaccsal 30 mhi vákuumban légfürdőben hevíí-45 jük. 100—110° fürdő hőmérséklet mellett heves gázfejlődés indul meg, amelyet a melegítés időleges beszüntetésével mérséklünk. Könnyebben forró gőzök távoznak el, amelyeket esetleg visszafolyó hü-50 tőn a reakciós térbe visszavezetünk. A hevesebb gázfejlődés megszűnte után a hőmiérsékletet lassan emeljük, úgyhogy végül 200—250°-ra emeljük a külső hőmérsékletet. Az egész dehidrálási idő kb. 2 55 óra. Most a reakcióelegyből a higanygőzsugár vákuumban a kb. 100—120° külső fürdő hőmérséklet mellett ieldesztilláló anyagokat eltávolítjuk, majd egy másik frakciót, a kb. 160—190° külső hőmérséklet mellett -forró anyagokat desztillálunk 60 át. Ezen utóbbi párlatot kloroformból vagy benzolból kristályosítjuk, amikor is 185—187°-on olvadó fehér kristályokat nyerünk. Ezen kristályok az Allen-Doisy vizsgálatban kasztrált egereken igen erős 65 ösztrogén hatást mutatnak. A hatékonyság 1 y, sőt még 1 y alatt is igen erős. A termék elementáranalizise a (CisH^—O2 képletet teszi valószínűvé. E termék pontos szerkezetének megállapítására vonat- 70 kozó vizsgálatok még nem fejeződtek be, 2. Ugyancsak erős hatékonyságú anyaghoz jutunk, ha a fentebb ismertetett műveleteket a p-metoxi-propiofenoii ketazinjával végezzük (e keta- 75 zin kb. 133°-on olvad és az 1. példában megadott móddal analóg módon készíthető p-metoxi-propiofenonból). A dehidrálás után azonban ez. esetben alkoholos kálilúggal bombacsőben 200°-ra kell hevíte- 80 nünk az anyagot, hogy a metoxi csoportokat hidroxil csoportokká alakítsuk át-Hasonló módon kiindulhatunk a 2-metil-4-oxi-acetofonon azinjából is, amely kb. 252" körül bomlás közben olvad. Ez eset- 85 ben ugyancsak igen hatékony anyaghoz jutunk, amelyek a benzol gyűrűkben egyegy metil csoportot tartalmaznak. De használhatunk más alkil-(p-oxifenil)-ketonokat, illetve ezek ketazinjait is. 90 De nem szükséges a folyamatokat a ketazinnal kezdeni, hanem kiindulhatunk már a megfelelő hidrázó vegyületekből is, amelyeket nem a ketazinok hidrálása lítján, hanem más ismert módokon nyer- 95 tünk. Ez esetben a műveleteket a dehidrálás fokában kell elkezdeni. Kiindulhatunk továbbá a következő általános képle tű hidrazonokból is: X—/ V- C-alphyl N NH X— / \—CH—alphyl ahol X hidroxil, alkoxil vagy acil-oxi csoportot jelent. Ha ezen utóbbi képletű vegyületekből indulunk ki, xígy a hidráíásnál fele annyi hidrogén már elégséges. Ezen előbbi képletű hidrazonokhoz hozzá- 103 juthatunk, többek között, olyképen, hogy előbb a