123769. lajstromszámú szabadalom • Eljárás értékes termékek szintézisére alkalmas, szénmonoxid- és hidrogéntartalmú gázelegyek előállítására
2 123769. metánból indultunk ki, körülbelül a következő lesz: C02 5—11% CO 19—11% 5 . • Us 70-78% Az összetétel a reakcióhőmérséklettől és az alkalmazott gőz mennyiségétől függ. Ha propánból indulunk ki, nagyon hasonló összetételű végső gázhoz jutunk. 10 A gyakorlatban kapott CO:Hs arány tehát 1:4—1:7, a reakciófeltóteliektől, mimt pl. a (hőfoktól és gőzmeimyiségtől, függően, a metán átalakításánál szereplő 1:3 elméleti arány helyett. A szénmonoxid-15 naik a hidrogénhez való aránya a gázokban ilymódon még kisebb, mint a fenti egyenletek alapján várható volna, úgy hogy ia kapott gázok alkalmatlanok a legtöbb olyan szintézis céljaira, amelyek-20 hez szénmonoxidot és hidrogént tartalmazó elegyeket használnak kiindulási anyagokként. Azt találtuk, hogy gázhalmazállapota szénhidrogéneknek szénmonoxidot éshid-25 rogént tartalmazó gázelegyekké gőzfelesleg segítségével történő átalakításánál lényegesen nagyobb arányban kapunk szénmonoxidot, ha annyi széndioxidot vezetünk be, hogy ennek meghatározott 30 feleslege legyen jelen a kezdeti gázban és emellett elérjük a fentísmertetett eljárás minden előnyét, különösen a káros koromképződés gyakorlati kiküszöbölését. A szóndioxid meghatározott feleslegé-35 neík jelenléte alatt azt értjük, hogy a kiindulási gázban több széndioxid van jelem, mint a reakciótermékben és hogy ezenfelül a kezdetben jelenlévő széndioxid jelentős része, éspedig legalább egy-40 harmad irésze, de előnyösen legalább fele van jelen a reakicótermékben. A kiindulási gázban beállított szándioxid menynyisége általában akkora, hogy a végső gázban legfeljebb 40 im 3 széndioxid és 45 legalább 5, de előnyösen 10—30 m3 .széndioxid legyen jelen 100 m3 sízénmonoxid-és hidrogénmennyiségre számítva. A kiindulási anyagoknak a találmány szerint alkalmazandó mennyiségeit köbméterek-50 ben példaképen a következő adatok adják meg: Kiindulási szénhidrogéngáz CH4 Cj H 6 :,C, H8 55'Gáz . . . . 100 100 '. 100 Hs O . . . . 100-300 200—600 300-900 COä . ... 50-150 75—22b 100—300 Minél nagyobb a hozzáadott széndioxid aránya, annál nagyobb lesz a szénmonoxid aránya a végső gázban; a hozzá- 60 adott széndioxid arányát tehát a végső gázban elérni kívánt szémnonoxidaránynak megfelelően szabályozzuk, a kellő arányokat pedig előkísérlettel határozhatjuk ímeg. A találmány szerint tehát a 65 bevezetett széndioxid mennyiségének megfelelő szabályozása útján közvetlen nül gázhalmazállapotú szénhidrogénekből gyakoratilag alkalmas és előnyös módon szónmonoxidot és hidrogént a szándékolt 70 szintézisnek megfelelő arányban tartalmazó gázelegyeket állíthatunk elő. Szénmonoxiidit és hidrogént 1:3 arányban, vagy 1:2,5 arányban, vagy 1:2 arány ban tartalmazó gázt, sőt még több szónmon- 75 oxidot tarLialmazó gázt is könnyen kaphatunk. Egyes esetekben előnyös lehet, ha olyan igázt állítunk elő, mely nagy arányban tartalmaz s|zénmouoxidot, melynek összetétele tehát ia későbbi szintézis- 80 hez szükségestől eltér, és ha az elérni kívánt Qsszettéitelt ezután megfelelő mennyiségű hidrogénnel vagy esetleg hidrogént tartalmazó gázzal való összekeveréssel létesítjük, különösen olyan esetben ha 85 ilyen gázok fölös mennyiségben állniak r endelke z ésünkr e. A bevezetett gőz mennyisége széndioxid hozzávezetése útján valamivel csökkenthető az egyedül gőzzel foganatosí- 90 tott reakciókeverékhez képest, de bizonyos gőzfelcekig alkalmazása a gyakorlatban minden esetben kívánatos. Bizonyos széndioxidfeleslegnek a találmány szerinti módon való alkalmazása, gázhalmazálla- 95 potú szénhidrogéneknek az elméletileg szükséges vagy ennél kevesebb mennyiségű gőzzel való átalakításánál azonban szintén előnyös. A legtöbb szintézis céljára a szénhidro- 100 gén átalakításából származó gázelegyben levő széndioxidnak legalább egy részét célszerűen eltávolítjuk. Előnyös azonban, ha a széndioxidot a gázelegyből teljesen eltávolítjuk, amliáltal a szintézis céljára 105 igen tiszta gázt kapunk. A szóndioxid eltávolítása a szénhidrogén átalakításával kapott gázból különböző módokon történhet. Például, ha a későbbi szintézisekét közönséges nyoma- no soü foganatosítjuk, előnyösen olyan eljárásokat alkalmazunk, amelyek légköri vagy ennél néhány atmoszférával nagyobb nyomáson foganatosíthatók, például olyan eljárásokat, amelyeknél a széiidi- 115
