123769. lajstromszámú szabadalom • Eljárás értékes termékek szintézisére alkalmas, szénmonoxid- és hidrogéntartalmú gázelegyek előállítására

123769. 3 oxidot megfelelő oldószerrel, mint például olyan oldószerrel nyeletjük el, mely alkálit tartalmaz valamely szerves karboxil- vagy szulfónsav-, pl. aminosav-veb gyület alakjában, mely oldatból a felvett szóndioxidot az oldat hőfokának emelésével kiűzhetjük. Ha a szintézisgáz nyomás alatt alkalmazandó, a széndioxidnak belőle való eltávolítása nyomás alatt álló 10 vízzel is történheti, bár ebben az esetben is előnyös lehet, ha a széndioxid eltávolítását légköri nyomáson végezzük. Az eltávolított széndioxidot előnyösen körfolyamban visszavezetjük a reakció-15 edénybe, amelyben a gázhalmazállapota szénhidrogéneknek gőzzel történő átalakítását végezzük. Minthogy ebben, az átalakításban széndioxid hsználódik el, a, ialálimány szerint járulékos széndioxidot 20 kell bevezetnünk, amelyet bármely alkalmas forrásból, például égési gázokból és különösen a szénhidrogént átalakító berendezés fűtésétől eredő égési gázokból kaphatunk. 25 Az alkalmazható legkisebb gőzmennyiség egyebek közt a katalizátor mibenlététől és a feldolgozandó gáztól függ. A szénmonoxid és hidrogén elegyeivé történő találmányszerinti átalakítást elő-30 nyösen a gázhalmazáilapotú szénhidroigéneknek gőzzel történő átalakításainál használatos katalizátorok jelenlétében végezzük. Különösen jó eredményeket kapunk, ha nükkelt vagy ennek A^együleteit 35 tartalmazó katalizátorokat tűzálló hordozókon használunk. Igen jó katalizátorokat kapunk, ha legalább egy, a vasicsoport féméit, továbbá oxidjait, hidroxidjait és karbonátjait tartalmazó csoportból 40 válaszltott anyagot és hidraulikus kötőanyagot vizes péppé alakítunk és a kapott pépet leikötni hagyjuk, különösen, ha az ilyen katalizátorok nikkelt vagy nikkeilveigyüíeteket tartalmaznak. •5 Gázhalmazállapotú szénhidrogéneknek a találmány szerinti átalakításánál előnyösen 1000 C° alatti, például 700 és 900 C° közötti hőmérsékleteket alkalmazunk. A gázhalma|zálliapotú szénhidrogének fenti 50 átalakítását rendszerint körülbelül légköri nyomáson vagy valamivel a légköri nyomás feletti nyomáson végezzük, de különösen, ha az előállított gázelegyek et nagyobb nyomáson végzett szintézis céljára 55 akarjuk felhasználni, előnyös lehet, ha a gázhalmazállapota szénhidrogéneknek a találmányszeriinti átalakítását is nagyobb nyomásokon, például megközelítően ia szintézisével azonos nyomáson végezzük. 60 Ha a kiindulási gázhalmazállapotú szénhidrogének szervesen kötött ként vagy kénhidrogént tatalmaznak, jó gyakorlati eredmények elérése végett tanácsos, ha azokat mindkettőtől mégszaba- 65 dítjuk. Erősen oxidáló gázokat, például oxigént vagy a levegő ciseppfolyósításaíkoir kapott oxigénben dús gázokat vagy — ha nitrogém jelenlétié abban a szintézisben, amely- 70 ben ezeket az anyagokat alkalmazzuk, nem kanos vagy kívánatos — levegőt vagy az említett anyagok keverékeit adhatjuk a találmány szerint alakítandó szénhidrogénekhez. 75 A találmjány szerint kezelendő gázhalmazállapotú szónhidrogénekből álló vagy ilyenéket tartalmazó kiindulási gázok példáikónt megemlítjük a természetes gázt, fínomítógázt, gázhailmazállapotú 80 saénhidrogémekbein dús gázokat, amilyer nek szeneknek, kátrányoknak, ásványi olajoknak vagy ez anyagok lepárlási, extrahálási vagy átalakítási termiékeinek roncsoló hidrogénezósénél képződnek. 85 Ezek a gázok metánban és más halmazállapotú paraffinszénhidrogiénekben dúsak, olcsók és könnyen tisztíthatók. Sikerrel kezelhetünk azonban a találmány szerinti módon alacsoinyabbrendű gázokat 90 is, mint például a szén lepárlásánál kapolfct gázokat, például kokszkieimencegázíokat vagy az alacsony hőfokú lepárlásnál kapott gázokat és különösen e gázoknak gáahalmazálliapotű szénhidrogénekben dús 95 frakcióit. Különösen előnyös, ha szénmonoxidot és hidrogént tartalmazó gázelegyektoé a találmány szerint átalakítandó kiindulási anyagokként gázhalmaizállapotú (szénhidrogénekből, például note- 100 tanból, etánból és hasonlókból álló olyan gázokat alkalmazunk, melyeket szénmonoxidoit lés hidrogént vagy ez anyagok frakcióit tartalmazó elegyek szintózises átalakításánál távozó gáziként (kapunk «is IQÖ melyeket így újból a szintézis céljára értékes kiindulási gázokká alakítunk át. Az említett gázok elegyei is kezelíhetők egyik reakicióedéínyben és különösen a szintézisben kapott gázhalmazállapotú terme- ^o keket körfolyamban vezethetjiülk vissza abba a reakicióedénybe, (melyben más gázhalmazállapotú szónhidrogéneket alaki -tűnik át a találmány szerinti módon a szén oxidjaivá és hidrogénné. 115 Néha előnyös lehet azonban, például