123708. lajstromszámú szabadalom • Szinkronizáló berendezéssel ellátott kapcsoló, főleg géperejű járművek sebességváltóihoz

133708. IIa a (10) hüvely a lentebb leírtak szerint az óramutató forgási irányában a fogaskerékhez képest viszonylag elfordul, a 3. ábrán látható módon a (10) hüvely -•5 a tekercsrugó baloldali felhajlított végét, magával viszi és ez-által magát a tekercsrugót megfeszíti, miközben a tekercsrugó másik végén lévő felhajlítás a fogaskerék belsőjében, lévő (13) horony jobboldalának 10 fekszik neki. Az így megfeszített tekercsrugó megszorítja a tengelyre felékelt (14) súrlódó agyat és ezáltal a (9) fogaskerék és az (1) tengely között súrlódó kapcsolatot létesít. •15 A (11) tekercsrugó működése elvben a |szalagfékek működéséhez hasonlítható, amelyeknél aránylag kis kerületi erő segítségével nagy fékezőnyomatékot lehet elérni, ha a forgás iránya olyan, hogy 20 az a rugót megfeszítő kerületi erő irányával egybeesik. Ez az eset miost is fennállás ezért, mint bevezetőleg említve volt, a (7) kúpos kapcsolórész által létesített aránylag kismértékű nyomaték igen ha-36 tásos fékezést tud létesíteni. Ennek az az előnye, hogy a gépkezelő által kifejtett, aránylag kis erővel igen könnyen és gyorsan lehet a fogaskereket a kapctsolótengelybez képest azonos fordulatszámra :30 hozni, ami kényelmesebb kapcsolás mellett is a kapcsolási idő megrövidítését vonja maga után. Ha a fogaskerék és a tengely már közös fordulatszámra jutott, akkor a (3) vil-35 Iára gyakorolt kis tengelyirányú lökéssel a (6) golyó kiugrasztható a (4) vonalzóban lévő fészkéből, minek következtében megszűnik a golyó által a (4) vonalzóra átadott tengelyirányú erő, úgyhogy a (8) •40 rugó a (7) kúpos kapcsolórészt ismét viszszalöki, a (10) kapesolóhüvely felszabadul, a (11) tekercsrugó kioldódik és az i(l) tengely és a (9) fogaskerék között a súrlódó összeköttetés megszűnik. Ebben a 45 helyzetben tehát a (9) fogaskeréken lévő (15) fogak és a (2) kapesolóagyon lévő (16) fogak agymjásbaesúszáisakor a (9) fogaskerék és a (2) kapcsolóagy kismértékű viszonylagos elfordulása könnyen £0 lehetséges és így a fogak könnyen egymásba tudnak találni. A tekercsrugó kiképzése célszerűen olyan lehet, hogy az a (10) hüvelybe kis előfeszítéssol belefekszik. Ezáltal olér-55 hető, hogy a (11) tekercsrugó és a (14) kapcsolóagy között csekély hézag legyen, tokintve, hogy az (1) tengely és a (9) fogaskerék egymáshoz képest külön-külön központosán csapágyazva vannak. Ilymódon abban a helyzetben, amikor a fogas- 60 keréknek és a tengelynek egymáshoz képest szabadon kell fox-ogni, a két forgó rész között érintkezés nincsen, tehát a szerkezet mentes mindenfele üresjárási súrlódástól. 65 A találmány, most részletesen leírt foganatosítást példáján kívül, még számos más kivitelben, pl. oly módon is készíthető, hogy nem egy tengely és a körülötte elhelyezett fogaskerék között, hanem 70 két koaxiális tengelyrész, vagy egyéb egymáshoz képest koaxiálisán elhelyezett forgó elemek között létesítsen kapcsolatot. Elképzelhető oly megoldás is, amely- 75 nél ,a tekercsrugó nem egy belsejében forgó súrlódó aggyal, ill. dobbal, hanem a rugó körül elhelyejzett kapcsolandó elem belső hengeres felületével kapcsolódik. By kiviteli esetben, mely egy példa 80 kapcsán az 5. és 6. ábrákon van ábrázolva, az 1—4, ábrák szerinti megoldási esettel szemben a rugó kapcsolásakor nem összehúzódik, hanem szétfeszül. Az ez utóbbi ábrák szeriüti kivitelben 85 az >(1) kapcsolótengelyre' ékelt s ezzel együtt forgó (14) agyat, mely e példában nincs súrlódó dobként kiképezve, közvetlenül körülveszi a (10) hüvely s a (11) tekercsrugó e hüvely külső felületére van 90 rátekecrcselve és végeivel a hüvely tengelyirányú kivágásába úgy beakasztva, hogy a rugóvégek egyúttal a (14) agy (13) hornyába is belenyúlnak, úgyhogy ea agy: a rugó végeiméi fogva a (10) hü- 95 velyt is magával viszi; emellett az agy és a hüvely közti rugalmas Összeköttetése e két résznek egymáshoz képest való rugalmas elmozdulását is lehetővé tesxi, E viszonylagos elmozdulás akkor jön létre, ic ha az óíkvesetékben eltolható kapcsolóagy (4) vonalzóival a (10) hüvelyt a rajz szerint vele egy darabból készült ékeletlen. tárcsára gyakorolt nyomással a tengely irányában balfelé toljuk, amíg e tárcsa t( kúpos felülete, mint az, 1. ábra szerinti megoldás (7, 10) »egédkapcsolójának megfelelő segédkapcsoló egyik Skapcsolófele, a (9) keréken kiképzett azonos kúpossága felülettel, mint másik kapcsolóféllel, súr- li iódó kapcsolatba nem jut, amikor is a (10) hüvely a (9) kerékkel együtt igyekszik forogni s ezáltal egyrészt a. (14) agyhoz képest viszonylag elfordul, másrészt pedig a (11) rugót ssétfeszítí és a (9) kerék u belső hengeres agyfuratára szorítja. Ez-