123675. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a színes fényképészet céljaira való fényérzékeny anyagok előállítására

2 133675. változtathatók át oldhat ó származókokká tehát szükség esel én úgy is mcgv;'l;szt­haljuk azokat, hegy az alkalikus előhívó­ban sem oldódnak fel isinél. 5 A találmáry szerint oldhatatlan vagy nezehen oldható festékkonipoi ei seket oldható és hasíthftó szárma*tk; ik alak­jában alkalmazunk. Ebben az tseiben a felhasítás meglehel Csen lassan lefolyó 10 reakció, mely az egész emukicban vrfy az emulzió előállítéséra szolgáló kolloid­oldatban megy véfbe és ezért az eljárás az oldhatatlan vagy nehezen oldható komponensek rendkívül finom eloszt ásá-15 hoz vezet. Oldhatatlan vagy nehezen oldható fes­tékkomponenseken a találmány értelmé­ben egyrészt olyan anyagokat' ériünk, melyek vízben, illetőleg az emulíióban 20 gyakorlatilag oldhatatlanok, másrészt olyan anyagokat is, rnelyekrek az old­hatósága nem elegendő ahhoz, hogy a komponenseknek a gyakorlati alkalma­záshoz elegendő nagy mennyiségét az 25 emulzióban feloldja. Ha pl. egy festék­komponens vízben 1:100 arányban oldó­dik, úgy ezen oldat és az emubió egyenlő mennyiségeinek keverése által a kompo­nensnek csak 0.5%-át vihetjük be a kész 30 rétegbe. Nagyobb vízmennyiségek alkal­mazása és a festékkomponens töméry­ségének ilymódon való emelése azonban gyakorlatilag nem igen lehetséges, ha az emulzió túlságos felhígítását el akarjuk 35 kerülni. A találmány szerint előállított emul­ziók a festékkomponenst, felhasít ás után rendkívül finom elosztásban trrtalmaz­zák, úgyhogy az anyagok öldhatatlan-40 ságuk ellenére a később a festékkép fel­építéséhez alkalmazott vegyszerekkel könnyen reagálnak és ezáltal a réteget intenzíven megfestik. Aszerint, hogy mi­lyen eljárás kerül alkalmazásra a festék-45 képek előállításához, vagy a rétegnek diffúz megfestése vagy pedig a festék­anyag képszerű keletkezése adódik. A találmány szempontjából a későbbi feldolgozásnál használt rendszerek milyen-50 sége nincs lényeges befolyással. Használ­hatunk tehát festékkomponenst tartal­mazó rétegeket a 747252. sz. francia szabadalomban leírt vagy hasonló eljárá­soknál éppen úgy, mint pl. a színes elő-55 hívás módszereinél is. Alább nehezen oldható vagy oldhatat­lan festékkomponensek könnyen oldható származékainak néhány példáját adjuk meg. Bjiiíidiit a beimdindimetildiszulfó-60 savís i átrium- (lásd Bucherer und ScliWi Ibe, B.richte der Deutschen Chemi­schen G.sellsachfi, 19C6, 39 kötet, 2806 oldíl). Na-S03 -CH,-NH-C 6 H 4 -C 6 H 4 -NH-CH.,- 65 -SOs -Na alakjában alkalmazzuk. Az emulziókészí­tés céljtira szolgáló vagy a fér vérzékeny emulíióval kevererdő 2selatinba való bevitele ulán gyenge, pl. 1 %-os ammo-70 niák-szoda- vagy alkálioldattal kezeljük. A íselatint kb. 40°-nál y2 óráig állni h gyjuk, hogy a felhrsítás végbemenj en. Ekkor megmerevedni hagyjuk, kinyújt­juk, mossuk és az ismételt felolvssztés 75 után a fényénékeny emukióval keverjük. Benzidin helyett más amirokat is, mint pl. fJ-nafí ilamint, tolidint végy dianiíidint is használhatunk metilszulfo­savas sóik alakjában, vfgy ezek homo- 80 logjíit, pl. az acetaldehid vagy benzal­dehid-ssbiulfit vegyületekből. Az aminők azonban szulfaminsavas* sóik alakjában is felhasználhatók, amire a Traube által (Brichte 24 kötet, 85 360—363 oldalak) leírt naftilamirszulfa­amirsavas só ryujt példát. Ez hígított savakkal hasítható. Fenol, a femlkénsavas só alakjában, C6 H 6 S0 8 Na (Rieht er-Anschütz, II. kötet 90 2. rész, C 1902 I, 313. oldal), naftol a naftilkérsavas só alakjában és az a­dinaftol hasonlóan a megfelelő kénsav­esztersó alakjában alkalmazható. Használhatók továbbá a bevitelre a 95 nehezen oldható fenolok észterei, amelyek ezekből a fenolokból és kétbázisú szerves savakból képződnek. Az ilyen alakú ész­terek sóinak a képlete pl. XO—OX R< 100 xCO—ONa ahol OX egy fenolmaradékot és R egy kétbázisú szerves gyököt jelent. Az ilyen sók, amelyre pl. a timolborostyánkősav egy példa, Wellcome, 111297. sz. német szabadalmi leírásában van leírva. 105 Acetecetsavészter típusú festékkompo­nersek biszulfitvegyület alakjában hasz­nálhatók, így pl. az acetecet sav-izoamil­észter nehezen oldható, ezzel szemben a hasítható, biszulfitvegyületeinek a sói 110 könnyen oldhatók, amelyek hasonlóan az

Next

/
Oldalképek
Tartalom