123628. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés finom szemcsézésű tüzelőanyag gázosítására, melynél az elgázosítás és kigázosítás körfolyamatban, részben legebő állapotban két külön kamrában történik

2 123628. Ezek a gázok azután, a friss szén felheví-Itése, valamint a gázbomlások folytán lehűtve, a kigázosítás termékeivel fűtőértékben növelve, felhasználási helyükre jutnak 5 és másodlevegővel élégctletnek. A 2. ábra ezt az eljárást vázlatosan ábrázolja. A friss szenet (3)-nál beadagoljuk és a (6) kigázosito kamrában felhevítjük, miáltal koksszá válik. A körfor-10 gáshan levő (B) kokszáramol a friss szén koksztartalma gyarapítja, illetőleg az (1) gázosító kamrában a (2)-nél beáramló primer levegő által felemésztett részit pótolja. Egyensúlyi állapotban a (3)-náiL belő adagolt szén köksztartaama és az (1) kamrában eljgázosított koksz mennyisége egyenlő. A kokszmennyiség változását a (B) sáv változó szélessége ábrázolja. A szén illó részével dúsított gáz (4)-nélí ki-20 áramlik, míg az izzó koksz (5)-nél a kigázosito kamrából az elgázosító kamrába jut. A 2. ábra szerinti" eljárásnál ezek szerint csak fix karboniumot (kokszot) gázo-Siítunk el a levegő oxigénjével, a keletkező 25 gázt azután a kigázosítás termékei dúsítják, fűtőértékben növelik. Az 1. ábra szerinti eljárásnál e szerint az elméleti égéslevegőinek sokkal, nagyobb része szükséges primérlievegőképen, a gáz 30 mennyisége nagy, érezhető melege megfelelőiem nagyobb, ellenben kötött mepjege kisebb, az elégéshez szükséges másodleviegő ennek megfelelőiéin kisebb. Ezzel szemben a 2. ábra szerinti eljá-85 rásinál egy bizonyos sízémf ajta felhasználása esetén, 1 kg. friss szénre vonatkoztatva, a prim érilevegő mennyisége a lehető legkisebb, mert csak a szénben levői koksz lesiz elgázosítva, ennek megfelelően a ke-40 létkező gáz mennyisége is a leheto legkisebb. Ez a gáz viszont a friss szén kigázosításánál és. ekkor lefolyó gázreakciőknál a lehető legnagyobb mértékben hűl le és dúsul szénhidrogénekben, minek 45 folytán a lehető legnagyobb fűtőiértékűvé , válik. Az összes, evvel a szénfajtával előállítható gázok közül az így fejlesztett gáz érezhető melege a legkisebb, míg; kötött melege a legnagyobb: (Feltéve, hogy a szén 50 összes alkatrészei, a hamu kivételével, a gázban vannak, tehát pl. kátrány nem kerül kiválasztására.) A két szélsőséges eset közül, t. i. ha a friss szénnek beadagolása kizárólag az'(í) 55 elgázosító aknába (i. ábra), illetve kizárólag a (6) kigázosito aknába (2. ábra) történik, sok átmeneti lehetőség van, így pl. a 771.690. számú francia szabadalom szerinti berendezésnél, ahol a friss szén egy része lefelé való szórás folytán az (1) 60 aknába esik, mint a leírás 2. oldal 30—35, sorából következik. A szénnek az első aknába eső ezen része szénhidrogénjének feliemész'Lósévcl és ezzel kapcsolatban a priínérlevegő, a gáz és az érezhető meleg 65 mennyiségér.ek növekedésével jár. A szénhidrogének vegyi bomlása ezenfelül az (1) aknában, helyenként lehűléseket okoz. A kigázosito aknában viszont a gázhűtés csökken, ugyancsak csökken a gáz dúsítása 70 szénhidrogénekkel és egyúttal csőkken a kötött melege. Ezekből a felismerésekből következik, hogy a szemnek kizárólag' a kigázositóaknába való adagolásával nagyon előnyös 75 gázfejlődés biztosítható. Bejelentők 479.793. síz. német szabadalmáiban ez a gondolat már felmerült (lásd leírás 2. oldal 80 sor) az ott javasolt kigázosítás azonban mieleghiány folytán nagyon tökéletlen. 80 A találmány szerinti 3. ábrában vázolt berendezés alkalmas a 2. ábra szerinti gázosítási folyamat megvalósítására. A szén beszórása hasonlóan, mint a 771.960. sz. francia szabadalom szerint, finom fá- 85 tyolhan történik, a kigázosito akna kiöimlő nyílásának elhelyezése és kiképzése azonban olyan, hogy friss szán nem juthat az elgázosító aknába. A beszórt szén hatályos kigázosítását szolgálják továbbá a szénfá- 90 tyol útjába elhelyezett felfekvő felületek, egyrészt azáltal, hogy a szénszemcsék nagy felületre eloszolva, tehát nem halmozódva, kerülnek a felfekvő felületekre, másrészt azáltal hogy ezek a felülielek élénk gáz- 95 áramban vannak. A 3. ábrán példaképen ábrázolt berendezés részletei: Az izzó koksz elgázosítása a (2) hűtőcsövekkel, ellátóit (1) gázosító kamrában, lényegében lebegő állapotban, 100 szénhidrogének és vízgőz távollétében történik. Az emelkedő levegő, ill. gázáramban a salakolvadás feletti hőfoknál1 a 2. ábrának megfelelő kedvező körülmények között a koksz nagyon hatékonyan elgá- 105 zosodik, miután az egyenként lebegő izzó kokszszemcsék mellett elsuhanó levegő folytán az oxigéhhozzáveziatós és az égőtermékek elsöprése a lehető leigeiörnyÖ!- . sehb. A kokszsziemesék felemésztóse után 110 visszamaradó salak megolvad és csépekbe összeállva, nagy fajsúlyánál fogva az alsó nyílásokon át kihull. Az áramló gáz úgy a kokszból, mint a finom saiákcseppekböl visz magával; ezzel a sálakkal a kigázosito 115 aknában számolni kell.