123628. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés finom szemcsézésű tüzelőanyag gázosítására, melynél az elgázosítás és kigázosítás körfolyamatban, részben legebő állapotban két külön kamrában történik

123628. A Az (1) elgázosító akna célszerűen felfelé szűkülő keresztmetszetű és az (5) kigázosító aknába nyíló (3) átömlő nyílás egy függélyes, vagy közel függélyes síkban 5 fekszik, mely felett van a (4) szóródob. Ily módon a nagy szórási szögben finom fátyolban beszórt friss szénrészben nem hullhat az elgázosító aknába, hanem nagy .felületre eloszolva, a (6) lerakodó felülie-10 tekre hull. A gyakorlat tanúsítja, hogy ily módon szétszórtan a lerakodó felületekre hulló szénszemcsék kigázosítása és elkokszosodása nagyon hatásos és gyors folyamat, miután izzó térben történik és a ki-15 gázosítás termékeit az erős gázáram tüstént elsöpri. Ékes bizonyítéka a rendkívül hathatós kokszosodásínak az erősein süllő szén viselkedése, melynél a szemcsék'a ragadóssági állapoton túl jutnak, mielőtt 20 újabb friss szemcse jutna melléjük és ily módon halmozódás híján nem nőnek össze naigyobb, a gáz útját elzáró, kokszr képződményekké. Az (5) kigázosító akna célszerűen fent 25 hő, minek folytán a gázáram lassúdik és lefelé szűkül. A szénnel párhuzamos áramban lefelé ömlő gáz éles irányváltozáss'al kilép a (7) nyíláson a kigázosító aknából. Az éles irányváltozás: folytán, a szilárd ré-. 30 sízek kiesnek, a (8) gyűjtő vályúban lerakódnak, ahonnan a (9) bolygató a tüzes kokszot a (10) nyíláson keresztül az (1) elgázosító aknába szállítja vissza. Ezzel á jól kigázosítolit tüzes koksszal történik az-35 után a 2. ábrának megfelelően az elgázosítás az (1) aknában, szénhidrogéniek és vízgőz teljes, kizárása mellett. Az (5) kigázosító akna felső tág részében a lerakodófelületek egy vagy több «i szinten oly módon vannak elrendezve, hogy a beszórt friss szémszeiincsék legnagyobbrészt ezekre hullnak. Az egyes lerakodófelületek között, valamint mindkét oldalukon szabad réseik vannak, úgyhogy 45 a gáz a felfekvő szén felett végigáramlik ós azt öblíti. A 771.960. sz. francia szabadalomban ábrázolt, egyoldalit a falhoz érő, Israkodófelületek kevésbbé hatékonyak, mert nem fekszenek a gázáramban, 50 ezeknél a hőátadás sokkal csekélyebb. A hőátadás hatékonyságának fokozására az egymás alatt fekvő felületek a függélyesben egymáshoz képest el vannak tolva, úgyhogy a szén kaszkádszerűeh pereg; 55 egyikről a .másikra. A (6) terakodőíelületeknek a vízszinteshez képest célszerűen kisebb hajlásszögük van. mint amennyi a tüzelőanyag természetes rézsűje, úgyhogy felhalmozódik rajtuk. Ezzel elérjük, hogy a salákcsep-60 pecskék, melyeket a gázáram magával ragad és amelyek a ierakodófelülteitek között áramló gáz éles irányváltozása folytán ab- -ból kivetődnek, szénszemesékre hullnák és nem a puszta felületre, amelyen salak- 65 tömbökké raőinének össze. A salak ilymódon való kiszűrése, fokozva a repülő és lebegő, valamint a Ierakodófelüleitekről lepergő szénfátyol szűrőhatása általi, a gázt salaktól annyira megtisztítja, hogy a ki- 70 gázosítótérben további útján elsalakosodás nem fordul elő. A koksziszemicsékre rakodott salak ezekkel 'együtt az (1) aknába kerül és ott fentebb említett módon kiválik. 75 A kigázosítás termékei az elgázosító aknából jövő gázzal keverednék és miután gázok, ideális hajlamosságuk van vegybomláisokhoz, úgyhogy mejegkötéssel járó endoterm reakcióik minden különösebb in- 80 tézkedés nélkül gyorsan lefolynak. A gázban lévő szénhidrogének,- illetőleg az azokból disszociáció útján kiváló molekuláris karbonium következtében a koksz vegybomláshan nem vesz részt, nem emész- 85 tődik fel, úgyhogy ebben a térben salak nem képződik, ami a gyakorlati üaem szempontjából igen fontos. A lerakodófelületek célszerűen csöveikből vannak kiképezve, vagy azok által 90 hordva, amelyek vagy a kazán vízkörfoirgásába vannak bekapcsolva, vagy más alkalmas, módon vannak vízzel vagy levegővel hűtve. Ezek a csövek egyúttal a gázok kiegészítő hűtésére is szolgálnak abban az 95 esetben, ha a friss szén felhevítése és a gázok vegybomlása a kívánt hűtőhatásitj mem szolgáltatja. A lerakodófelületieik alatt és mögött, vagyis azok árnyékában s a gázáramon kívül való elnevezésük foly- 100 tán hűtőhatáisuk a friss szén hűtőhatása után érvényesül, s miután sugárzás útján történik, mely a 4-ik hatvánnyal arányos, ez a csőhűtés nagy mértékben önszabályozó, amennyiben erősen csökken, le- 105 fokozódik, ha a szén hűtőhatása kielégítő és fordítva. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás finom szemcsézésű tüzelőanyag gázosítására oly módon, hogy a kigázo- no síitás és az elgázosítás körforgásban és részben lebegő állapotban külön terekben történik, azzal .'jellemezve, hogy az