123549. lajstromszámú szabadalom • Elektronerősítő

Megjelent 194Q. évi április ho lA-én. MAGYAR KIRÁLYI «öllll SZABADA1MI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123549. SZÁM. Vir/d. (VIÍ/j.) OSZTÁLY. — X. 7499. ALAPSZÁM. Elektronerősítő. Radioaktiengesellsehaft D. S. Loewe cég, Berlin-Steglitz, A bejelentés napja 1938. évi február hó 14. Németországi elsőbbsége 1937. évi február hó 16. Ismeretesek már elekronáramerősítéisre egymásután kapcsolt lépcsőzött potenciálú hálókból álló oly berendezések, melyekben szekundé remisszió útján áramerőó sites történik, az úgynevezett hálóerősítők. Ugyancsak javasolták már e hálók közé negatívabb potenciálú hemgeres gyűrűk közbekapcsolását, az egyik hálót elhagyó elektronoknak a legközelebbi há-10 lóra való összpontosítása, fokúszozíáSa céljából. Ily fajt a erősítőknek koncentráló gyűrűkikel! való összeépítésénél kb. 105

szeres erősítések esetén, melyek mé|g kb. kilenc hálóval kb. 2000 volt összfeszültség-15 íiél jól előállíthatók, valamint ezeknél magasabb fokú erősítéseknél, előre nem látott nehézségeik jelentkeznek. E nehézségek hároim önmagában véve különböző jelenségen alapulnak: 20 1. a katóda alapzaja., 2. faláramok ós átha tolások, 3. zavarok a végáraniinak a kollektoron (gyűjtőelektródon) való felfogásának hiányos volta folytán. 26 A nehézségek megmagyarázására az 1. ábrán mindenekelőtt eddigi felépítésű hálóerősítő van feltüntetve. (1) a fotokatóda, mely a fényt az (L) fényforrástól kapja, (2) az erősítőihálókat, (3) az, elek,30 tronáramot összetartó koncentráló gyűrűket jelzi. E gyűrűk mindegyike egy potetaciálí okozattal negatívabb, mint a ílOKzátairtozó erősítőmlező belépési hálója. ífa ily hálóerősítőt üzembentartunk és r3p mérjük a, (gl) és (g2) galvanométerekkél ja] primer katódába, illetőleg aa első hálóba belépő áramokat, akkor meg kell áJ lapítani, hogy oly fajta berendezésnél, mint amilyen az 1. ábrán van felrajzolva, s (g2) áram általában nemcsak nincs 40 erősítve a fel) áramhoz. képest, hanem gyakran még lényegesen gyöngébb is an nál. Másrészt sötétben az esetleg világítóanyaggal bekent csőfal világításából a (4) helynél erős áramok jelenlétére követ- 45 keztetbetünk. A fotoelektronok a rendszert elmellőzve könnyű utat találnak a néhány ezer voltra feltöltött (5) ési (6) záróelektródákhoB, valamint a lánc poai^tív végein levő legszélsőbb hálókhoz. Ez 50 áramok aa erősítés szempontjából elvesznek. Végül észrevesszük, hogy az (5) gyűjtőelektrcdából oly saekiundérelektronoktól származó nyalábkisülések indulnak ki, melyeket a (3) koncentráló gyű- 55 rűk már nem tartanak össze. Az 1. ábrán feltüntetett cső a találmány szerint a következő rendszabályokkal javítható: 1. A katóda és az első erősítő liáló kö- 60 zött olyan elektronoptikai kapcsolódást létesítünk, hogy az első hálót el nem érő elektronokból keletkező veszteség a priméráramaak egyáltalában csak igen kis százalékát tegye ki. 65 2. Elektrosztatikai ernyővel a zái'óelektródák pozitív legnagyobb potenciáljainak a katóda és a kezdőfokozatok kisütő telébe való áthatolását nagymértékben csökkentjük. 70 3. Külön ernyőzőhalókkal aiz (5) gyűjtőelektródát teljesen elválasztjuk a fái terétől és az elektronoknak a gyűjtőéléktr5-