123549. lajstromszámú szabadalom • Elektronerősítő

123549. dá-ból való kilépését ez ernyő/és negatív olőfeszültségével. korüljük cl. A 2. ábrán ily felépítésű áramerősítő van feltüntetve. A priméráramok elek­.ö tronpolitikai. koncentrációja az (1) íoto­katódának gömbhéjként való kialakítá­sával történik, melynek középpontjában illetőleg;, .jendek. Tcüzelében va|)L az első (2) háló. Il^r módon, !negatívs S előfesizltésű :10 gyűrűelektródák alkalmazása nélkül, mely elektródák a fotokatódának elszívandó anódamezejét csak csökkentenék, elérjük a primérelektronoknak a (2) elektróda •felé való hatásos nvalábképződésát, ÖHSZ-15 pontosítását. Az (1) foitokatóda és a (2) elefetróda kö zötti kisütőtór ernyőzését a találmány sze­rinti ;.(8); védőernyővel végeztetjük. Ez a katódá potenciáljára van kapcsolva. Csök-20 kenti a cső alsó részére kapcsolt erősen po­zitív feszültségnek azi áthatolását és meg­akadályozza az elektronok kilépését a (7) fal tercbe. Ugyanez a védőernyő egy ké­sőbbi (8a) helyen, az ott meglévő poten-2;> ciállal vagy esetleg a kátódpotenciállal kapcsolatban elrendezhető. Ugyanerre a célra, a szóróelektranoknak a (7) fal teréből való visszaűaésér'e, ,a ta­lálmány szerint az egész csőnek az (1) 30 katódával összekötött belső vezető (8b) falborítása is alkalmazható; A eső alsó részében levő nagyfeszültség felé való csúeskisülósek , elkerülésére, a találmány értelmében a falborítáis alsó részén ezzel 35 vezetőileg összekötött (9) duzzasztógyűrűt tolnnk be. E (9) duzzasztás az igen vé­kony falborítást elektrosztatikailag leke­rekíti és elkerüli a (9) duzzasztósnak min­denféle szikra vagy nyalábkisülését az 40 utolsó elektródák felé, telhát a (6) reflek­tor, az (5) gyüjtőelefetróda vagy azi utolsó (3a) árnyékoló henger felé- Magát a fal­borítást kémiai okokból nem. lehet grafit­ból előállítani, hanem erre a találmány 45 szerint egy az elektronkibocsátásra alkal­matlan alapozó fémet választunk. Ilye­nek a nehezen oxidálható nemesfémek, arany, platina ég a rokon fémek. . Az (5) levevőelektródának, az úgyne-50 vezett kollektornak a környezetében, az 1. ábrával ellentétben az elektronokat nem két különválasztott, fölötte és alatta levő koncentrálóhengerrel összpontosítjuk; hanem az elektróda az azt minden oldal-55 ról körülzáró (3a) konoentrálóhengernek egészen a belsejében van. Ezáltal elkerül­jük gyors szekundérelektronok (kilépését a (7) fal terébe. . Égy így szerkesztett hálóerősítő - üzeménél még két- zavar .mu­tatkozik: 1. nagy feszültségi zavar, 2. zaj- 60 zavar. A nagyfeszültségű zavarokat a cső belsejében lefolyó parányi kisülések okoz­zák, melyeknek azonban a várkató jol­amplitudók kicsinységénél már jelentő­ségük yan. Minthogy a csőnek néhány 65 ezer volt űzemfeszülfiséget kell kibírnia, á szikra- vagy átütési jelenségek minden alakját gondosain el kell kerülni. A ren­des csőkészítésnél általában bariumkajc­bqinátot használnak az üvegfelületek, be- 70' kenésére. Ez az önmagában véve nem­vezető anyag a ífelületet durvává teszi. Ezáltal a császóútat (Kirchweg) megnö­veljük. Azonban úgy tapasztaltuk, hogy bariumkarbonat kémiai okokból iilyfajta 75 céziummal aktivált kisütő csöveknél nem alkalmas. A találmány értelmiében mi a nagyfészültségre igénybevett ,ü|vegifelüle­tekhez nemi fényes üveget, haneni ma­ratóanyagokkal előzetesen durvára ma- gp ratótt üveget vagy szigetelőfelületeket használunk. Példaképen a lábnak és á rianásáért tartó rudaknak az üvegét elő­zetesen fluorhidrogénáramftnal durvára maratjuk. Utólagos tisztogatás és szárítás 85 mellett ily durva üvegek felületi szige­telése jelentékenyen jobb, mint a sima felületekké ós kémiai hátrányaik nincse­nek. Ami a zavaró sercegés kiküszöbölése 90 után még megmarad, az az áramalapzaj, különösen 106 -szeres' és még többszörös erősítések esetén. Kísérletek ^gazolták ama feltevésünket, hogy ennél az alap­zajnál arról a thermáonáramról van szó, 95 melyet a katód szobahőmérsékletnél ki­bocsát (emittál) és amit az áramerősítő­rendszer már hatásosan erősít. A talál­mány értelmében mi ily áramerősítőt oly alakban készítünk, hogy úgy a primer ioo katóda, mint az első két erősítőháló is hűtőeszközök alkalmazásával, mint ami­lyen a szénsavhó ós különösen a folyé­kony levegő, vagy más eféle, igen hatá­sosan hűthető legyen. A 2. ábrán a talál- 105 many szerint maga az (1) katódaréteget hordó gömbalakú üvegtest van Dewar­féle edényként kivitelezve. Az edény ket­tősfalú üvegitest, (10a, 10b) belső fallal és (10c) külső fallal. Míg a belső falnak no a cső belseje felé néző (10a) oldalára maga a katódairéieg van felezüstözve, ad­dig a belső falnak a oső külseje felé eső (10b) oldala fotoelektromosan nem haté­kony alapfémmel, pl. •platina-nyomatfes- ne tékkel (Platin-Stichfarbe) vagy rézzel

Next

/
Oldalképek
Tartalom