123460. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltésű izzólámpa kettős csavarvonalalakú izzótesttel

s vteim. való átterjedését megakadályozza. A lámpa kiégésekor keletkező ívkisülést lehal az áramerősségnek egy bizonyos ériekre való megnövekedésekor a biztosítékként riiü-5 kflüö áramvezető huzalok elolvadása, illetőleg eloxidálödása oltja ki, az áram megszakítása révén. A biztosi lékhuz.alo>k haszr nála'la 1 ehe lőve lel le léhát azl. hogy a kettős csavarvonalalaikú woirramdröüzzlő-10 testiekkel i'elszerelt lámpákban se kelljen az argonluoz nagyobb mennyiségű .nitrogént keverni, mini .átheümVi az ép izzólesl esetében keletkezhető ívkisülés megakadályozása céljából feltétlenül szükséges. ift Kryplonlöltésü izzólámpáknál az ívkisülés megakadályozására nagyobb mennyiségű niLrogénhozag szükséges, mint az, argontól lésű lámpáknál és ezért az ilyen lámpáknál egészen 30°big terjedő nilrogéntar-20 talom alkalmazását javasolták, a gyakorlatban, eddig normális lámpáknál használr ható minimális határnak pedig a 10»/o-nyi nitrogénmennyiség tekintendő. A kettős csavarvon.alala.ku

izzólesllel eV 25 látott kryplontöllésü lámpákban ugyanis ugyanaz a nilrogéntárUtlom. amit az argonlöllésü kellős csavarvonalalakú izzöteslű lámpákban alkalmazhatunk, nem elegendő ahhoz sem. hogy a lámpa kiégése 30 előtti ívképződés lehetőségét zárja ki. Ezért az ilyen, hálózati feszültségekre szánt és atmoszférikushoz közelálló, normális töltőgáznyomású lámpákban 15. sőt 20«onál is több nitrogént kellett a kryptonhoz 35 keverni, míg az argonlölléstí lámpákban 10—13 o,o liilrogén a biztosílékhüzaloik alkalmazásával egyidejűen már elegendő biz^ tonságol ad. Azonban a tapasztalat szerint még a l'cntemlített. 15. sőt 200,0 nitrogént 40 tartalmazó, kryptonlöltésű, kettős csavarvonalalakú izzóleslű izzólámpáknál is előfordul az, hogy időelőlti kiégések történnek, amennyiben a seriellen izzótesten keletkező ívkisülés erősen megnövekedő 45 árama elolvasztja, illetőleg eloxidáljá a biztosítékként működő áramvezető huzalt és így a lámpa használhatatlanná válik, annak ellenére, hogy izzólcste még teljesen ép maradt. De megtörténik az is, hogy a.z 50 iljen ívkisülés egyben az izzólesllel is tönkre leszi. Errevonatkozó vizsgálataink azt mutatták, hogy a fenli helyzet abban az esetben áll fenn, ha á krypton!öltésű izzólám-55 pákban a kellős csavarvonalalakú izzólesl jellemző (alant részletesebben taglalt) geometriai adatai megegyeznek az argonlöltésű lámpákban használatos izzótestek jellemző geometriai adataival. Ezideig ugyanis a kryp Iont ölt ésíí lámpáknál és az argon- 60 löllésű lámpáknál használatos kellős csavárvonalalakú izzóleslek jellemző geometriai adatai lényegileg azonosak voltak. A l alálmány azon a felismerésünkön aiapszik. hogy a kryptonlöltésű lámpák kellős 65 csavarvonalalakú izzótesleinek geometriai szerkezeiét az argonlöltésű lámpáknál használtlól eltérőre véve fel, az izzótesteknek a találmány szerinti kialakításával elérhető az, hogy a krylponíöUés esetében sem kell 70 nagyobb nitrogénhozagpl használni a kettős csavarvonalalakú izzóleslű lámpákban, mint az argonlöllés esetében, sőt kedvező szerkezetű izzólestek használatával egészen kevés, még 10»,b-nál is lényegesen kisebb, 7;", nitrogénlartalommal is készíthetők kryptonlámpák anélkül, hogy ívképződési veszély szempontjából kifogásolhatók lennének és anélkül, hogy ezzel e lámpák gaizS-daságossága romlana, — sőt ellenkezőleg, 80 az ilyen izzótestek használatával a lámpa gazdaságossága még javítható. A kellős csavarvonalalakú izzótesteik geometriai szerkezetére legjellemzőbb négy adal az első és a második tekercselésnél 85 alkalmazotl magyiszonyok és sűrűségek érléke. A magviszony elnevezés alatl a maghuzal átmérőjének és a maghuzalra tekercseli izzószál, pl. wolframdrót átmérőjének a viszonyál érijük; a sűrűség el- 90 nevezés alalt pedig a csavarmenetek enlelikedésének a maghuzalrá tekercselt izzószál, illetve drót átmérőjéhez való viszonyai érijük. A második tekercselésnél á dról álmérőjeként tulajdonképpen az első 95 tekercseléssel készült csavarvonal külső átmérőjét kell tekinteni, mely az első tekeJ> cselésnél használt maghíizal átmérőjének és áz izzószál kétszeres átmérőjének öszszege. A magviszonyok ériéke a,z argontól- 10) tésű lámpák és így a kryp ioniám {jak edidig használl izzóliesteiuél is 2.0 körül szokott lenni. A sűrűségek ériéke pedig az első tekercselésnél 1.10 és 1.70 közötti a második tekercselésnél 1.50 és 2.0 közöttiszo- 105 költ lenni. Azt laláltuk. hogy a kettős csavarvonalalakú izzóleslek szerkezetének fenti négy jellemző geometriai adata közül az ívkisülés keletkezésének lehetősége szetnpont- 110 jáhól az úgynevezeti második sűrűség" érléke a legnagyobb fontosságú. Ennek az értéknek, bizonyos összefüggések álapján, a másik három adat figyelembevételével történő helyes megválasztásán múlik az, t j r> hogy az ívképződési veszélyt a kryptoni-