123460. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltésű izzólámpa kettős csavarvonalalakú izzótesttel

133460. 3 löltésü lámpákban igen nagy mértékben lecsökkenthessük. Álülési-feszttltség vizsgálatok a,zl rilülatlák, hogy kryj>tóntöltés esetében az á'l-5 ülési veszély azzal volna csökkenthető, ha iztátesteiknél a második tekercselés alkalmával az eddiginél lényegesen nagyobb távolságra vennők egymástól az egyes mehclekel. vagyis igen nag}- emelkedéssel vé-10 geznők a második tekercselési, amikor is Urnát a második sűrűség számszerű értéké igen nagy lenne. Erre azért volna szükség, hogy a lámpában az a feszültségkülönbség. ami a kél szomszédos niásod-15 lagos menet közöli a gázlérben az egységnyi távolságra esik. minél kisebbre legyen csökkenthető. Ugyanis azl találtuk, hogy az ívképződés keletkezése szempontjától nem két szomszédos másodlagos menet kö-20 zölli feszti llségesésuek, azaz a gáztérben e két szomszédos menet azonos hengeralkotóra fekvő pontjai között fennálló feszül Iségkülönbségnek. hanem a távolság egységére eső feszül IségküLönbség értéké-25 nek van nagyobb jelentősége. A kettős csavarvonalalakú izzólestek két szomszédos másodlagos menete közölt (a gáztérben) ugyanakkora a feszül tségkülöubség, mini amekkora a feszültségesés egy teljes má-SO sodlagos menetben az izzószál incnlén. Ezt a feszüllségesésl a másodlagos menetek száma és a lámpa név feszültsége minden adoll lámj)ánál megszabja, mert ez a lámpa névicszüllségének és a másodlagos' 35 menetek számának hányadosa. A kél szomszédos másodlagos menet azonos hengeralkotón fekvő pontjai közötti feszüllségkülöiibség számszerű ériékének és e kél pont közötti, milliméterekben kifejezeti távolság•40 nak (mely a másodlagos mcnelmagassággal egyenlő), a hányadosa adja az 1 mm-re eső feszültségkülönbségei a gáztérbeh. Az eddig használatos szerkezetű kellős csa'varvonalalakú izzólesleknél ez az érték 45 igen magas: 31 és 18 Volt közöli változik. Ennek az ériéknek a csökkentése tehát — akkor, ha az izzóleslel jellemző másik három adaton, azaz a magviszonyok és az első sűrűség ériekéin, egyéb kövelelméi.50 hyek kielégítése érdiekében nem kívánunk, vagy nem áll módunkban változtatni — a iuásüdik tekercselésnél alkalmazott sűrűség, azaz a másodlagos riienetmagásság, ériekének növelésével lörlénhet. Természe-55 lésen az így készített izzólestek az eddigieknél lényegcsen hosszabbak lennének. Ismeretes azonban az, hogy a töltőgáz állal az izzől estről elvezeteit (konvékciós) meleg mennyisége (a gáz okozta \valtveszieség)az izzólest hosszával arányosain növekszik mieg. 60 Az eddigi ismeretiek szerint léhát az voll várható, hogy az ilyen nagy másodlagos emelkedésű izzólestek nagyobb hosszuk folytán csak rosszabb fényhatásfokú lámpát adhatnak, ha az átütési veszély szem- 65 pontjából kifogástalanok lennének is. Ezzel elleniéiben meglepő módon azl találtuk, hogy ha a kryplontöllesu lámpákban olyan 2.0 körüli magvisziony ériekkel és 1.60 körüli első sűrűséggel készült kettős csa- 70 varvoualalakú izzótestekel használunk, melyekel a másodszori tekercselésnél olyan nagy emelkedéssel készLliki'k, hogy a második sűrűség értéke 2.0-nél nagyobb lesz. akkor a láriipákkat elérhető fényliatásí'ok, 75 azonos élettartamra számi Iva, a nagyobb izzóteslhossz ellenére sem kisebb annál, melyei a 2.0-nál kisebb nlásó'dik sűrűségű izzólestekkei ellátott lámpákkal cl lehet érni. Sől. megállapítottuk azt is, hogy á 80 második sűrűség értékének bizonyos határig való növelésével bizonyos mértékű fényhatásfok javul ás is elérhelő. Ez az eredmény azzal magyarázható, hogy az álülési veszély csökkentésével rriegszünhék 85 az idő előtti kiégések, amelyekel az ívképződések idéznek elő. és így a lámjiák . áilagos életlítrlalna megnövekedvén, az azonos élettartamra számított fényhatásfok is inegnő. 90 Azt lalattuk, hogy..' a lámpa watlfogyasztásálól, illetőleg 'a lámpa által szoilgállatoll fényáram nagyságától és kis mértékben a lámpa névfészültségétől függően, a második sűrűség értékét, az ilyen 2.0 kö- 95 rüli magviszonyokkal és 1.60 körüli első sűrűséggel rendelkező kettős csavarvonalai aikú izzólesteknél legcélszerűbben 2.2 és 3.5 közöttire kell megválasztani, még pedig, a növekedő fényáramszolgálialásnak 10O megfelelően, a 110 Volt körüli feszültségre méretezett izzólesteknél 2.20 és 3.J) közöttire és a 220 Voll körüli feszültségre méretezett izzótesteknél 2.10—3.50 közöttire,. 11a az ilyen nagy második sűrűségi szám- 105 értékű, tehát nagy másodlagos menetemelkedésű izzó lé sie kel vizsgáljuk, láthatjuk, hogy az egyes itíásodlagos me ne lek azóinos hengcralkotón fekvő pontjai közé eső gáz^ térben az 1 milliméternyi távolságra eső 110 íeszülLségkülönbség értéke lényegesen kisebb, mint az eddigi izzötesleknél. Míg ez ulőibbiaknái, mint már előbb említettük, a növekvő fényáraiúszolgál'ialás szerint milliméterenként 31 és 18 Volt közölli fe- 115 szültségküiönbségick szerepellek, addig a fenti új szerkezetű izzótesleknél 17 és 8.5