123436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindhárom benzolgyűrűben két o-helyzetű hidroxillal helyettesített és a hidroxilokban részben alkilezett trifenilmetán-származékok előállítására

2 13343«. amilyenek a jodoforun, széntetrahromid, stb. A találmány szerinti eljárás termékei­nek szintézis útján történő előállításánál 5 általában savanyú kondenzáló szereket használunk, mint pl. alkohollal, jégecettel hígított tömény kénsavat. De használha­tunk alkoholos, jégecetes, vagy vizes tö­• meny sósavat is. Használhatunk azonban 10 vízelvonó sókat, mint pl. cinkkloridot. De ilyen kondenzálószerek alfcalmlazása nem minden esetben szükséges. így pl. Jodo­form alkalmazása esetén külön konden* zálószer használata nélkülözhető. 15 Ha olyan tófenilm^tán^aárraiazékból in­dulnnk ki, amely mindhárom benzolgyű­rűn két o-helyzetű hidroxiil-osoportot tár­tai maz, úgy legalább is egyik hidroxil­osopotrtba alfcil-esoportot viszünk be alki-20 lezés útján. Az alMlezni nem szándékolt hidroxil-csoportot ez esetben célszerű, pl. aeileaésisel az alkileaéstől megvédeni. Ha olyan trifenilmetán^származékból indu­lunk ki, amely mindhárom benzolgyűrűíi 25 két o-helyzetű alkoxil-osoportot tartal­maz,, úgy legalább egy alkqxil-osoportat alakítunk át hidroxil-esoporttá, vagy a kinoid-oxigén-esoporttá. Ilyen átalakítást végezhetünk pl. foraziforpentakloriddal 30 vagy krómsavval való oxidációval. A kinoid-saerkezetű termékek igen al­kalmasak addíciós vegyületeik képzésére, amely addiciót a legkülönbözőbb termé­szetű anyagokkal, mint pl. ásványi sa-35 vakkal, szerves vagy szervetlen bázisok­kal, fémsókkal, bisznlíitoklcal, kénes sav­val, hidroxil-tartalmú vegyületekkel imi­tálnak. Ezen addíciós vegyületekből a ki­noid-szerkezetű anyagok könnyen regene-40 rálhatók. Az eljárás termékei részben fontos közbenső termékek mind a festék­iparban, mind a gyógyászatban használ­ható termékek előállítására, részben ma­guk is már értékes, a gyógyászatban al-45 kalmazliató tulajdonságokkal bírnak; így pl. fertőtlenítő hatásúak, valamint a tu­berkulóziis bizonyos formáira jól hatnak. Példák: 1. 6.9 g 2-oxi-3-nietotoxi-toluolt és 53.8 g 50 vanillint 7.5 ecm absz. alkoholban oldunk, majd hű tőke vérekkel való hűtés és keve­rés közben hozzáadunk 4 ecm tömény kén­savat. 2 órai állás után az egészet jégre öntjük és a kivált szilárd terméket szűr­jük, vízzel kimossuk, majd kevés alkohol- 05 ban feloldjuk, nátrium-bisznlíittal színte­lenítjük és ismét jeges vízre öntjük. A kivált anyagokat szűrőn szívjuk át (nucs­csoljuk). A megszárított nyersterméket kb. 25-szörös mennyiségű forró benzol- tiO ban oldjuk, melyből lehűlésre a trioxi-tri­nietöxi-dimetil-trifeiiiilmetah jól kristá­lyosodik. Op. 155". A termelés 80—90% -a a« elméletinek. 2. 3.8 g vanillinből és 8.3 g l-propil-2- 65 oxi-3-metoxi-benzolból az előző példában megadott módon a trioxi-trimetoxi-dipro­pil-trifenilmetán nyerhető. A benzolos át­kristályosítás helyett itt célszerűbb a kristályosítást vizes alkololból végezni. 70 A termék 135—138°-on olvad. A termelés 70—80%-a az elméletinek. 3. 5 rests guajakolt és 5 rész 4-oxi-3-metoxi-5-szulfofc'3nzaldehid kálciumsóját 10 ecm kb. 30—35%-os absz. alkoholos 75 sósavval keverünk. Minte^iy 2 napi állás • után 40 ecm vízzel hígítjuk, majd a váltó-, zatlanul maradt guajakolt kiéterezaük. A vizes réteget tömény ammóniával meg­lugosítjuk. A trioxi-trimetoxi-trifenil- 80 metan-szulfosav kálciumsója kicsapódik. Ezt szűrőn leszivatjuk (nuecsoljiuk), vízzel kimossuk. A terméket vízből kristályosít­juk. Halvány rózsaszínű port kapunk, mely vízben jól oldódik. A termelés 50— 85 60%-a az elméletinek. 4. 16.6 g 4-oxi-3-'etoxi-benzaldehidet • és 25 g guajakolt 30 ecm absz. alkoholban ol­dunk és hűtés és keverés közben hozzá­adunk 16 ecm tömény kénsavat, majd ÍV» 90 óráig állni hagyjuk. A reakeióelegyből a tennék elkülönítése az 5. példában ismer­letett munkauióddal történhetik. A termék kloroformból jól kristályosítható. Op.: 130° körül. - S'5 5. 5 rész guajakolt, 3 rész vanillint, 20 rész 11% sósavgázt tartalmazó ecetéterben oldunk és 3.6 rósz amilnitritet adunk ltezzá, majd sósavgázzal telítjük. 16—30 órai álás után a trimetoxi-dioxi-fuchson- 103 klorhidrátot, amely sötét fémes kristá­lyokban kristályosodik, nuccsoljuk. A ter­melés 55—70%-a az elméletinek. A klor­hidrát bonni áspont ja 218° körül van. Alko­holos bízbon élénk piros szinnel oldódik, 105 mely alkálink hozzáadására vöröses ibo­lyába csap át. 6. 15 g piperonált, 25 g guajakolt 100 ecm vizes sósavval 14 órán át keverünk. Az átmenetileg képződött tiszta, oldatból ké- no sőbb a kondenzációs termék kiválik. Erről a sósavat leöntjük, a maradékot vízzel

Next

/
Oldalképek
Tartalom