123429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alakítható nagymolekulájú aminosavpolianhidridek és ezek, előnyösen bázisos jellegű, végső helyzetben helyettesített származékainak előállítására

i 123429. termék tulajdonságait adott esetben a mlennyiség nagyobb ingadozásai som befolyásolják. Mások azonban a viszonyok, miként már említettük:, ha a katalizáto-5 rok vagy azoknak alkatrészei, pl. valamely só kationrésze a reakció alatt többé Vagy kevésbé messzemenően véghelyzetű csoportokká vagy véghelyzetű csoportokat képző anyagokká alakulnak át. Ezek-10 ben az esetekben a megkívánt polimerizálási fokozat a katalizátor adagolásával bizonyos határok között szabályozható és előre meghatározható. Ebben van az eljárás egyik lényegesi előnye, Ezenkívül a 15 vég-helyzetben álló csoportokat képező anyagok megválasztásával, mindenkor a jelenlévő helyettesítők szerint, az elektrokémiai jelleget is meghatározhatjuk. Minél nagyobb a polimerizálás fokozata^ 30 annál inkább csökken a polimerizátumök, illetve az azokból alakított képződmények savkötőképessége és ezizel mennyiségileg a savanyú festéket felvevő képessége. A festékaffinitás eme csökkenését meggátol -35 hatjuk, ha reakciógyorsító anyagként oly acilezhető, . véghelyzetű csoportokat képező vegyületeket használunk, melyek az acilezhető, a lalktámokkal reagáló csoportok, pl. hidroxil- vagy aminoesoportok, 30 vagy együtt mindkettő mellett, bázisos csoportokat tartalmaznak, mlelyek nem vagy csupán gyengén acilezhetők. Effajta anyagok, pl. az asszimetrikus1

dimetilpropiléndiamin, w-piperidopentilamin és 35 egyéb a táblázatban felsorolt, több mint egy nitrogénatomot tartalmazó anyagok. A véghelyzetű csoportokat képező katalizátorok megfelelő megválasztásával bizonyos határok között a képződmények 40 nedvesíthetőségét és duzzadóképességét is befolyásolhatjuk. Ekként pl. az s-aminokaprolaktámlból 6^aminokapronsav sósavas sójának jelenlétében kapott polimeranyag rostalakban aránylag könnyen ned 45 vesíthető és a savanyú festékeket igen gyorsan felveszi, lényegesen gyorsabban, mint a gyapjú, míg a hasonló termék, melyet katalizátorként oktadecilaminhidrokloriddal kaptunk, aránylag lassab-50 ban húzza a festéket és a gyapjúhoz hasonlóbban viselkedik úgymint mintegy a homolog cikloheptanonizoximból kapott polimer, amelynek előállításánál a polimlerizálást közvetítő anyagként a m©g-55 felelő aminosavhidrokloridot alkalmaztuk. Katalizátorként előnyösen használhatunk továbbá diaminokból és dikarbonsavakból, ill. dikarbonsavészterekből, pl szebacinsavból és oktamotiléndiaminból 60 kapott, m!ég nem alakítható, alacsonyan polhríér kondenzálási termékeket, valamint aminokarbonsavakból vagy aminokarbonsavésztcrekből kapott mérsékelten polimer termékeket, vagy kiváltképen 65 ezeknek sóit, pl. sósavval alkotott sóit is. Ennek megfelelően oly reakciók is a találmány keretébe esnek, melyeknél aminokarbonsavak vsigy ezek származékainak, pl. észtereinek kondenzálásával polian- 70 hidridek mellett jelentős mennyiségű monomer anhidrid keletkezik. A reakció ezekben az esetekben legjobban akként megy végbe, hogy először a kondenzálást foganatosítjuk' víz, alkohol stb. lehasítása 75 és az illó alkatrészek eltávolítása miell'ett, m,ajd a monomerek polimerizálódását erősen gyorsító anyagot adunk hozzá és tovább hevítjük, míg a reakció gyakorlatilag befejeződött. (Alkalmas járulékos 80 anyagok, pl. brómlhidrogén, naftalin-szulfoisav, aminosavhidrokloridok, benzilklorid, oktadeciiamín. Effajta reakíciógyorsító anyagokat azonban már a kondenzálás elején is hozzáadhatunk. Ekként el- 85 járva, pl. a 6-:a:minohexánsavnak vagy észterének kondenzálását gyakorlatilag lefolytathatjuk, míg a tiszta sav közvetlen kondenzálásakor utóbbi 35% -ig laktamlizálódik és nem vesz részt a reakció- 90 ban. Több mint két reakcióképes csoportot tartalmazó véghelyzetű csoportokat képező katalizátoroknak, pl. három- és többázisú, kiváltképen primer aminők hidroklorid- 95 jainak vagy három ós többázisú karfbon-és szulfonsavak savkloridjainak használatakor háromdimenziós, de nem hálószerűén kapcsolt oldható és olvasztható termékek keletkezhetnek, melyek bizonyos 100 célokra különösen fontosak, mivel legalább két amino- és ill. vagy karboxilcsoportot tartalmazó anyagok behatásakor konvalens kötések képződése mellett reakcióképes funkcionális csoportokkal szem- 105 ben a molekulában még keményítő , és cserző folyamat is mehet végbe, amely a duzzadóképességét csökkenti és az olvadáspontot növeli. Erre alkalmas anyagok alkilező és ül. 110 vagy acilező csoportokat tartalmazó pölifunkcionális vegyületek, továbbá neakció képes karbonilvegyületek és ezeknek funk -cionális származékai, pl. dikarbonsavak és ezek származékai, mint adipinsav, maiéin- 115 savanh'idrid, difenilkarbonát, oxálsavdi-