123399. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sztirolnak, valamint sztiroltípusú szénhidrogéneknek és/vagy divinilezett aromás szénhidrogéneknek előállítására
1 23»9». 3 akkor kapunk, ha 15—25 súlyszázalék a-metilsztirol és 85—75% izopropilbenzol keveréket krakkóijuk és higítószerkéut vízgőzt használunk. A víz-gőz kedvező 5 mennyisége 2—10 mol. vízgőz 1 mol. bevezetett szénhidrogénéhez, ámbár találmányunk nincs ily értelomben korlátozva. A kívánt mennyiségű a-metilsztirolnak a körfolyamba való visszavezetéséhez tebb-10 féle mód lehetséges. így a. hőbontás nyers krakkóit termékét folyamatos frákcionálásnak vethetjük alá, még periig először légköri nyomáson, aztán pedig szubatmoszíérikus nyomáson, amikoris a kövei -t.ö kező frakciókat kapjuk: 1. benzolban gazdag frakciót (melyet a nyersanyag készítéséhez új'ból felhasználunk), 2. a sztirol legnagyobb részét és némi változatlan izopropilbenzolt tartalmazó frakciót, 3. •>0 50—80% x-metilsztiriolt és a többi változatlan izopropilbenzolt tartalmazó frakciót és 4. magas forráspontú anyagokból álló maradékot. A (2) frakciót sztirol' gyanták gyártásához használjuk, a ' (3) 2ö frakciót pedig, több izopfopilbcnzollal keverve, vízgőz hozzáadásával visszavezetjük a krakkoló folyamatba. Az eljárlás egy változatát az a megfigyelésünk teszi lehetővé, hogy sztirol, 30 x-metihíztirol és izopropilbenzol olyan arányú keverékét, amilyent az izopropilbenzol nyers hőbontási termékeinek frakcionálási val könnyen kaphatunk, nevezetesen megközelítően 25% sztirol,' 25% Hfj x-metilsztirol és 50% izopropilbenzol keverékét, akként kezelhetjük, hogy olyan gyantákat kapunk, amelyekben az eredelileg jelenlevő sztirol legnagyobb része és az 7--metils7.tÍK)liia'ií mintegy a fele 4d egymással polimerizált állapotban van. így sztirolt és z-metilsztirolt katalizáto• rok nélkül több napig tartó, pl. 130 C°-os •hőkezeléssel, 'vagy pedig katalizátorokkal alacsonyabb hőmérsékleteken polimerizálhatunk egymással. A javasolt eljárási változat szerint tehát az izopropilbenzol krakkolásának, illetve hőbontásának nyers termékeit frakcionálva sztiroiból, x-mctilsztirolból és változatlan izopropilbenzol ból álló folyékony keveréket kapunk, melyet olyan feltételek mellett polimerizálutik, hogy csaknem az egész sztirol és az •x-metilsztirol tetemes része egymással polimerizálodva értékes gyantát ad. A reakciókeveréket ezután megfelelő módon (pl. vízgőz-dosztillálással, vákuumdeisztillálásisal stb.) kezelve a gyantát és a változatlan metilsztirolból. vahvmint izopr'opilbenzolból álló keveréket egymástól különválasztjuk. Az utóbbi keveréket azután több izopropilbénzollal keverve a krakkoló kör folyamba ismét bevezetjük. Az alábbi példák, a találmány szerinti eljárást illusztrálva, összehasonlító eredményeket közölnek, melyeket úgy 'kaptunk, hogy — gyakorlatilag légköri nyomáson dolgozva — benzolt propilénnel kondenzáltunk és az így előállítóit izopropilbenzolt használtuk fel. 1. példa. Az alábbi táblázat négy összehasonlító kísérlet eredményeit mutatja, mely kísérL leteknél tiszta izopropilbenzolt egyedül (1. és 2. kísérlet), vagy gáznemű higítósíerekkel (a 3. kísérletben vízgőzzel, a 4. kísérletben hidrogénnel) keverve, szűkí'uratú rézcsövekben, nagy gőzsebességeknél, 675—700 C° hőmérsékleten és az izopropilbenzol áithaladáisoiikinti 50%-os vagy még nagyobb bomlása mellett, hővel megbontottunk. E táblázatban a hozamokat a felbontott izopropilbenzol 100 móljára számított mólokban adtuk meg. fin-70 lit 80 a í 2 3 4 Hőmérs. C° megközelítőleg 075 700 700 700 OldószeT mólokban, 1 mol izopropilbenzolra Érintkezési idő mp-ekben, megközelítőleg nincs 3,0 nincs 1,2 5,3 mol vízgőz 1,1 10,5 mol hidrogén 0,7 Az izopropilbenzol °/o-08 bomlása egy áthaladás alatt 65 63 50 70 Termékek mólokban, 100 mol felbomlott izopropilbenzolra a-metil kátrányok benzol sztirol 15 15 17 28 30 30 31 30 sztirol 30 29 30 21 és veszt. 25 26 22 21 90 2. példa. pilbenzol mintegy 10 i«p érintkezési idő Amikor rézcsövekben kb. 610 C" Immer- alatt bomlott fel, úgy hogy áthaladásonsékletet alkalmaztunk, higítatlan iz:>pro- kint a bomlás 30% volt. Jgy körülmények 95