123290. lajstromszámú szabadalom • Siklóleszállási utat jelző eljárás
•2 13329Ö. a leszállási pont (A) és a leszállási művelet (B) térbeli pontban kezdődik. Tételezzünk fel elsősorban, hogy néni alkalmazzuk a találmány módszereit és lefelé <s közvetlenül az (S) adó felé repülünk. Ez esetben a (P) leszállási görbe adódik ki, melynek parabola-alakja van, mely áz ultrarövidhullámoknak a föld felületén való visszaverődése folytán jön létre. tO A találmány célja állandó mezőerősségű leszállási görbe előállítása, mely állandó süllyedési sebességet enged meg, tehát a (Gr) egyenesnek felel meg. A magyarázat egyszerűsítése miatt példaképen a 15 (G) egyenesnek és a (P) parabolának közös (B) pontja van és a földön való leszállási (A') és (A) póritok az (S) adótól való térbeli távolsága egyenlő. Az eljárás magyarázata végett az álíaridó áO mezőerősségű két (P) és (G) görbét (h, h6 ) magasságokban vízszintesek metszik. E vízszintes metszetekből felismerjük, milyen módon megy át a (P) parabola a (G) egyenesbe. Olyan módszerről 25 kell gondoskodni, hogy a parabolának az állandó mezőerősségű (2—6) térbeli pontjai az egyenesnek (2', 6') helyeire helyeződjenek át. E térbeli pontokhoz tartozó talppontokat megfelelő számok 80 jelölik. A parabola mezőerősség pontjainak a (G) egyenesbe való emiitett eltolását az lb. ábrán látható vetület szerint, a találmány említett módszereivel érjük el. 35 A parabola-alakú függőleges karakte.. risztika akkor van jelen, midőn a repülőgép a (P) vonalon közvetlenül repül az (S) adó felé. A (2—6) parabolapontok talppontjait e (P) vonalon (2—-6) számok 40 jelölik. A (B) pont a leszállás kezdetét, az (A) pont a földön a leszállás pontjait jelölik. A találmány szerint azonban a lefelé repülés nem történik (P) irányában, hanem a (G) irányban, mely a tér-45 béli diagrammot ferdén metszi. E (G) vonalon vannak a (2', 6') talppontok és az (A') leszállási pont, amelyek az la. ábra szerinti függőleges diagrammból adódnak ki. A (B) pont, mint ezt fent feltételez-50 tük, mindkét leszállási irány esetében azonos. A térbeli diagramm vízszintes vetületének megfelelő elakadásával gondoskodunk arról, hogy a (2—6) mezőerősségi pontok a (2', 6') pontokba men-55^jenek át. Ezt a feltételt úgy teljesítjük, ha ä vízszintes vetületben a leszállási művelet alatt a mezőerősség elsősorban csökken és a földön való leszállási ponthoz való közeledésnél megint növekedik. A szükséges görbealak grafikailag adódik 60 ki a burkolóvégek lépésenként! szerkesztésével. A megfelelő diagrammok az lb. ábrán láthatók és e diagrammok mindenkor a (hls h 6 ) metszetek vízszintes vetületeit tüntetik fel. A vízszintes dia- 65 gramm helyes alakításával így elérjük a'Zt, hogy a térben az egyenlő mezőerősségű vonal a (G) egyenes mentén (B) és (A') között álíaridó marad. Az említett feltételeket teljesítő viz- 70 szintes diagrammot az lb. ábrán a (D) szaggatott vonal jelzi. Ebből csak az (a) szögön belüli területsávot használjuk ki. Ilyen .diagrammot, pl. két ellenfázisúan táplált egyes antennával kapunk, ame- 75 lyek kb. 3,87 1, vagy 1,97 A egymástóli távolságban vannak elrendezve. A hátrafelé irányított sugárzás elnyomására, olyan antenna-alakzat alkalmas, mely 3,87 1 egymástóli távolságban elrende- 80 zett, ellenfázisúan táplált két sugárzó csoportból áll, melynél minden egyes sugárzó csoport négy egyes sugárzóból áll, amelyeknek egymástóli távolsága X/4 és amelyeket váltakozva ellenfázisúan 85 táplálunk. Az új leszállási rendszernél tekintetbe kell venni, hogy midőn a (G) vonalon a (B) ponttól az (A') ponthoz repülünk, a vevőantennán a sugárzás beesőszöge 90 változik, minthogy az adó a (G) leszállási pálya oldalán fekszik. Ez magában véve nem hátrány, ha olyan vevőantennát alkalmazunk, mely minden oldalról egyenletesen vesz, melynek tehát ideális kör- 95 karakterisztikája van. Ez az ideális körkarakterisztika azonban fémből való repülőgépeknél nem érhető el mindig, mert a fémes repülőgéptest és a tartófelületek a vevődiagrammot befolyásol- 100 ják és azt annyira eltorzítják, hogy a tartófelület és a repülőgéptest közötti szögfelezők irányában minimumok lépnek fel. Ezt az esetet a 2. ábra tünteti fel, melyben a (V) függőleges antennának 105 vevő diagrammját (E) jelöli. E diagrammból kiadódik, hogy a vételhatás (ß) szögön belül gyakorlatilag állandó. Ezért a találmány szerint az (S) adónak felállítási helyét úgy választjuk meg, hogy a vétel- 110 oldalon a be°sőszög csak kis értékkel változzék, azaz olyan értékkel, hogy a (ß) szöget, melyen belül egyenletes a vétel, a leszállási műveletnél túl ne lépjük. 115 A (G) leszállási irányt a gyakorlati
