123285. lajstromszámú szabadalom • Elektronerősítő eljárás és berendezés
i 1-411285. volt, a (9) és (7) elektróda között uralkodó potenciál kellő sebességet kölcsönöz nekik, hogy a (7) elektródán sokszorozási létesítsenek. Látható, hogy az eiek-5 trónok megsokszorozódnak, ha az elektronok a (7) és (8) felületre ütköznek, viszont az elektronok száma csökken, ha azok a (10) rács-közelébe jutnak. A (9) elektróda nem áttört felületeinek megio közelítésekor az elektronok a (3) elektróda mezejétől tökéletesen ernyőzöttek és a negatív előfeszültség visszaveri azokat, úgyhogy sem sokszorozás, sem csillapítás nem következik be. A berendezés \-) akkor kedvező méretezésű, ha az elektronáram gyengítése a (10) rácson a (7) és (8) elektródákkal együttesen kapott sokszorozásnak kb. reciprok értéke. Tegyük fel, hogy" elektronáramot (n) foko-20 zatban felváltva vetünk alá sokszorozásnak és csillapításnak. Minden egyes fokozat sokszorozási tényezője legyen (K) és gyengítési tényezője (A). Megjegyzendő, hogy az itt szereplő (A) tényező (K)-val 25 azonos természetű mennyiség, de az utóbbival ellentétben általában kisebb (l)-nél. (J) bevezetési vagy primérelek, tronáram esetén a kivezetési áram: Jo = J.Kn A n . (1). 30 Ezt a kifejezést (A) szerint differenciálva (Jo) változására megváltozott gyengítésnél a következő egyenlet adódik; A 4. ábra megközelítően a gyengítési 35 tényezőt tünteti fel a zárófeszültség függvényében, feltételezve, hogy a szekunderelektronok céziummal bevont elektródákból szabadulnak fel és hogy a primérelektronok sebessége primérelektronon-40 ként 3—4 szekundérelektron felszabadítására elegendő. Minthogy az ilyen görbe mind az anyagminőségétől, mind a felület hőkezelésétől függ, ez a görbe csak azokra a speciális feltételekre érvényes, 45 amelyeknél felvettük. Ez a görbe azonban azt mutatja, hogy az elektronoknak 9*9% fölött 1 voltnál kisebb ä kezdeti sebességük és hogy a görbe meredeksége a csillapítási tényező csökkenésével nö-50 vekedik. Az itt figyelembe vett felületeknél a viszonyokat helyesen tüntetjük fel. Minthogy a rácspotenciálnak 1 volt-nyi változásának a gyengítés 0 és 1 közötti változása felel meg, a ~—£ nagy megközelítéssel a cső meredeksége. Ez azt 55 jelentené, hogy a cső meredeksége annál inkább növekszik, minél nagyobbra választjuk (A)-t és az (I) prifnéráramot. Ezzel ismét a változatlan egyenáramtényezőjű közönséges sokszorozókhoz jut- "60 nánk. A találmány azonban olyan eljárásra irányul, amellyel meghatározott, közepes nyugalmi áramot, valamint igen nagy csőmeredekséget a kivezetési áram nagy modulálási fokával együtt kapunk. 65 Ezért a közepes ki vezetőáram számára, valaminő alkalmas értéket veszünk feí és ezt (I')-tel jelöljük. Az (1) egyenletbe behelyettesítve, a bevezetőáram számára (A) függvényében megfelelő érték adó- 7'» dik, amely a következő: . 1 = _L_ ' <3 >' Kn .A n Ezt az értéket a (2) egyenletbe helyettesítve a következő egyenletet kapjuk: d^nl (4)-?Ö dA A Ebből következik, hogy a cső meredeksége annál nagyobb, minél kisebbre választjuk az (A)-t és minél nagyobbra választjuk a bevezetési áramot. Szerkesztés- és üzemtechnikai okokból na- £0 gyón kívánatos, hogy az áramerősséget a cső belsejében észszerű határok között tartsuk, vagyis, hogy az áramerősség százszorosnál nagyobb mértékben ne vál tozzék. Ennek folytán (I)-t nem választ- 8f> juk nagyobbra 100 I'-nél, ha minden sokszorozás előtt gyengítést létesítünk, vagy (I'-)tel egyenlőre választjuk, ha minden egyes csillapítás előtt százszorosra erősítünk. Ha először az utóbbi fel-ÍO tételt vesszük figyelembe és 200 [/.A közepes kivezetési áramot tételezünk fel, akkor a K = 100 és n =4, valamint A = 0,01 értékeket a (2) egyenletbe helyettesítve: Í!íi ~=4.(200).10-6 .(100) 4 .(0,01) 3 =0,08 amp volt. Minthogy a 4. ábrából következik, hogy a gyengítési görbe meredeksége (Á)-nak a 0,01 közelében lévő értékeinél közelítően kétszer akkora, mint a közepes *i(;o meredekség, a cső modulációmeredeksége számára 160 mA/volt érték adódik. Ha a csövet olyképpen módosítjuk, hogy az első elektronütközés csökkenést
