123204. lajstromszámú szabadalom • Gázzal vagy gőzzel töltött kisütőedény

••2 133304. sán repülő töltéshordozókat a közbenső elektródák felfogó felületeire vezetjük. E végből például a (3) esövek közül a középsőt felfogó felülettel, célszerűen fémtár-5 csávái zárhatjuk el. Ajánlatos, hogy ezt a fémtárcsát a cső közepében rendezzük él, amint azt az 1. ábrában feltüntettük. A felfogófelületet ebben az ábrában (5) hivatkozási számmal jelöltük. Ezzel az el-10 rendezéssel a felfogófelületet gyakorlatilag mezőmentes térbe helyeztük, úgyhogy a felcsapódó töltéshordozókkal szabaddá tett elektronok ott sem okozhatnak zavarokat. 15 Annak a megakadályozása végett, hogy a cső hossztengelye mentén repülő töltéshordozók a katóda emisszióképes részeit érjék, ajánlatos, ha a katóda elé nyílásával az anóda felé irányuló üreges testet 20 helyezünk, amelynek belsejébe a katóda felé repülő töltéshordozók lépnek. Ily módon védett katódát tüntettük fel a 3. ábrában. A közvetve fűtött üreges (20) katódát fémes hengeres (21) köpeny veszi köss rül. E köpenyben például lyukasztott bádog segélyével (22) hüvely van felfüggesztve. A hengeres (21) köpenybe lépalakú szerkezetet is beépíthetünk és a Középső kamrát annak a katóda felé fordított 30 végén is lezárhatjuk. (23) hivatkozási számmal az 1. ábra szerint kiképezett közbenső elektródát jelöltük. A 4. ábra a találmány szerinti kisütőedény egyik példakénti kiviteli alakját J35 tünteti fel, (6, 7, 8, 9, 10) és (11) az 1. és 2.. ábrák szerint kiképezett közbenső elektródák.. A (12) anóda belsejében körtealakú (13) üreg van, amelybe a központosán repülő töltéshordozók lépnek. A (12) anóda •Í0 megfelelő kiképezésével gondoskodtunk arjról, hogy az anóda és a szomszédos (31) közbenső elektróda között átmenő mezővonalak alakja hasonló legyen azokéhoz, amelyek a közbenső elektródák között 45 vannak, úgy hogy a cső utolsó lépcsőjén is azonos viszonyok adódnak. A katódát (14) hivatkozási számmal jelöltük. Tegyük fel, hogy oly üreges katódát alkalmazunk, amelynek emittáló anyagai alkáliföldfém-50 oxidok, izzókatóda helyett segédkisülést, különösen higanygőzben létesített segédfényívet is használhatunk. Ebben az esetben ajánlatos, ha hűtőelrendezéssel gondoskodunk arról, hogy a keletkező fémgőz 55 már a katóda közelében kondenzálódjék. A katóda előtt van a (15) vezérlőelektróda, melynek a közbenső elektródák alsó részéhez hasonló felépítése van (2. ábra). A vezérlő elektródához két fémes henger csatlakozik, melyek közül a (16) henger a ka- 60 íódát, annak hozzávezetéseit és esetleg a cső lapított lábát zárja körül. A vezérlő elektróda felső részével nagy átmérőjű hengeres toldat van összekötve, amely a (6) közbenső elektróda lépalakú részét 65 zárja körül. A (6) közbenső elektróda ós a (15) vezérlő elektróda között a hengeres (17) részen belül átmenő erővonalaknak is a. közbenső elektródák közötti erővonalakéval azonos alakjuk van. A kisütő- 70 edényt higanygőzzel, nemes gázokkal, vagy nomesgazok ós fémgőzök keverékével tölthetjük meg. A 4. ábrából kitűnik, hogy az egyes elektródák élei le vannak kerekítve, hogy az elektróda egyes helyein 75 nem kívánatos mezősűrűségeket elkerüljünk. A 4. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén a közbenső elektróda lépalakú részei a katóda felé irányúinak. Fordított 80 elrendezést is alkalmazhatunk azonban, úgy hogy a kisülés terében repülő töltéshordozókat polaritásuktól vagy röppirányuktól függetlenül feme® felületekhez térítjük ki.. 85 A töltéshordozók kisülési terheli viselkedésére a fentebb tett megállapítások mindaddig érvényesek, amíg a kisülési ív még meg nem gyulladt. Amint az ív átütött, tehát például egyenirányító üzem esetén az 90 áteresztés irányában, vagy ha vezérlőrács segélyével vezérelt kisütőedényben a kisülés megkezdődött, a közbenső elektródák a kisülést lényegesen nem befolyásolják, úgy hogy a kisülés akadálytalanul foly- 95 hat le. A 4. ábrabeli szerkezettel kapcsolatban hallgatólagosan feltételeztük, hogy a (&— 11) közbenső elektródáknak azok középső részében az 1. ábra szeriinti (5) felfogó- 100 felületeik vannak. Mint fentebb már említettük, üreges anódát is alkalmazhatunk. Ez különösen akkor áll, ha a csatornasugár felcsapódási helyét lehetőleg mélyen helyezzük az anódába, úgy hogy a felcsa- 105 pódási helyről kiinduló semleges és töltött részecskék legnagyobb részt az üreg falaira csapódnak és emiatt nem jutnak a tulajdonképeni kisülési térbe. A csatornasugár felcsapódási helyén alkalmazott no anyagot célszerűen oly szempont szer'.nt határozzuk meg, hogy annak poriadása ós szekunder-elektronemissziója lehetőleg kicsiny legyen. Ily anyagot más anyagból való elektródába is beépíthetünk, hasonló 115 módon, mint az a wolframlemezes röntgencsövek antikatódáinál szokásos.