123204. lajstromszámú szabadalom • Gázzal vagy gőzzel töltött kisütőedény

123204. A közbenső elektródák között uralkodó villamos mezők hatása természetesen csak akkor érvényesülhet, ha az, elektródák között akkor, amikon kisülés nem kívánatos, .5 megfelelő feszültség, van. A találmány értelmében a közbenső elektródákra például íkapacitásos feszültség elosztó segélyével az anód- és katódpotenciál között fekvő feszültségeket kapcsolunk. E feszült -10 sógelosztó méretezésekor oda kell törekednünk, hogy dacára a földel szembeni kapacitásnak, az elektródák egymással szembeni kapacitásai és a berendezésben lévő. egyéb kapacitások egymástól eltérő voltá-15 nak, a feszültségelosztás egyenletes legyen. Ily kapacitásos feszültségelosztó vázlatát tünteti fel az 5. ábra. Áttekinthetőség végett a közbenső elektródákat is vázlatosan ábrázoltuk. Általában szüksé-20 ges, hogy a f eszültségelosztó egymásra következő kapacitásainak értékei az anódától a katóda felé csökkenjenek, minthogy a kisütőedény elektródáinak önkapacitása fordított értelemben változik. Fe-25 szültségosztáshoz az elektródák önkapaeitásait is felhasználhatjuk. Ez az eljárás akkor alkalmazható, ha a csövek felépítése lehetővé teszi aa elektródák közötti kapacitásértékek elegendő pontosságú beT 30 állítását. Célszerűnek bizonyult, ha az, anóda és *a következő közbenső elektróda közötti és a rács és a szomszédos közbenső elektróda közötti feszültségkülönbségeket a többi 35 elektródák közötti feszültségkülönbségeknél valamivel kisebbre választjuk. Evégből ügyelnünk kell arra, hogy az anóda és közbenső elektróda, illetőleg rács ós közbenső elektróda közötti kapacitások a 40 közbenső elektródák közötti kapacitásoknál nagyobbak legyenek. "Ügy találtuk, hogy az ilyen berendezés feszültséglökésekkel szemben kellően üzembiztos. A fentiekben feltételeztük, hogy a Jcső-45 nek izzókatódája van, vagy segédkisüléssel dolgozik. A találmány szerinti eső nagyobb feszültségbiztonsága azonban akkor is kihasználható, ha a segédkisülést csak az edény gyújtása végett létesítjük. .50 Tentebb kifejtettük, hogy a közbenső elektródáik kiálló részeikkel vagy a katóda, vagy az anóda felé irányúihatnak, minthogy a töltéshordozók minden körülmények között fémes részekre terelődnek. E 55 két elrendezési lehetőség mindamellett nem teljesen egyenértékű. Nem kívánatos kisülések bekövetkeztetésével szemben ugyanis akkor van nagyobb biztonságunk, ha a közbenső elektródák kiálló részei a vizsgált pillanatban pozitív elek- 60 tróda felé irányulnak. A 2. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén, tehát a zárás fázisában van nem kívánt kisülés bekövetkezésével szemben nagyobb biztonságunk. Ez azzal függ össze, hogy á pozii- 65 lív ionokkal a közbenső elektródákon szabaddá tett elektronok azokhoz ismét viszszaterelődnek, míg ellenkező áramirány esetében ezek a legközelebbi közbenső elektródára csapódnak, az oda vezető 7

0 utón ionizálhatnak és az elektródán újabb elektronokat tehetnek szabaddá. A közbenső elektródákat evégből oly értelemben építjük be, hogy a nem kívánt kisülések bekövetkezésével szemben a legna- 75 gyobb biztonság oly üzemi állapotban legyen meg, melyeknek tartama különösen hosszú. Elienfeszültséggel dolgozó, különösen többfázisií egyenirányító esetében ilyen üzemi állapot például a zárás fázisa. 80 Emiatt célszerűen a 2. ábra szerinti elrendezést alkalmazzuk. Adott esetben azzal, hogy közbenső elektródákat váltakozó értelentben építünk be, mindkét áramirányra azonos viszonyokat létesíthetünk. 85 Ugyané célból oly szimmetrikus közbenső elektródákat is alkalmazhatunk, melyeket az 1. ábra szerinti két közbenső elektróda egymásnak megfelelő oldalait összekötve képezünk ki. <' 90 Szabadalmi igénypontok: 1. Gázzal vagy gőzzel töltött, nagy üzemi feszültségekhez való kisütőedény, melynek elektranforrás, például izzókatóda, vagy segédkisülés és anóda között, a 95 kisülés útjában elrendezett több, egymással szemben szigetelt elektródája van, melyre jellemző, hogy ezek a közbenső elektródák hengeres részből és e hengeres részen elrendezett, annál ki- 100 sebb keresztmetszetű rézből vannak, amely a szomszédos közbenső elektróda hengeres részébe nyúlik. 2. Az 1. igénypont szerinti kisütőedény kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy 105 a kisebb keresztmetszetű rész vége léphez hasonló kivitelű, például csődarabokból van összeállítva. 3. A 2. igénypont szerinti kisütőedény kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a 110 léphez hasonló kivitelű rósz közepe a hengeres toldattól elfordított ós a megelőző elektrodarendszer felé fordított oldalból kinyúlik. 4. Az 1—3, igénypontok bármelyik© sze~ 115 rinti kisütőedény kiviteli alakja,