123204. lajstromszámú szabadalom • Gázzal vagy gőzzel töltött kisütőedény

Megjelent 1940 évi február hó 15-én. MAÖYAR KIRÍLYI SZABADALMI BIRÓSlfl SZABADALMI LEIRAS 1«3»04. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — JET. 10391. ALAPSZÁM. Gázzal vagy gőzzel töltött kisütőedény. Patentverwertung- Gesellschaft mit beschränkter Haftung" „Hermes", Berlin. A bejelentés napja 1938. évi augusztus hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1937. évi augusztus hó 7-ike. A találmány oly kisütőedényekrie vo­natkozik, melyeknél a kisülés elektronfor­rás és egy vagy több anóda között megy végbe és amelyek nagyfeszültségű ára-5 mok vezérlésére vagy átalakítására hasz­nálhatók. Ily kisütőedényeknél vissza­gyújtásokat vagy átgyújtásokat a nagy üzemi feszültség ellenére biztonsággal meg kell akadályoznunk. A találmány 10 értelmében a kisülési pálya mentén való egyenletes feszültségeloszlás végett a köz­benső elektródákat úgy képezzük ki, hogy az egymásra következő elektródák közti meziővonalaik a kisülési pályához rézsúto-15 san helyezkedjenek el és a kisülés teré­ben lévő pozitív vagy negatív töltéshor­dozókat vezietőrészek felé tereljék. Külö­nösen előnyös, ha az elektródákat úgy képezzük ki, hogy több oly csatorna ke-2G leitkezik, melyek' méretei a kisülési pá­lyára harántirányban viszonylag kicsi­nyek. Ily módon elérjük, hogy az egyik vagy másik értelemben kitérített töltés­hortdozók rövid röppálya után féniüS 25 részbe ütköznek. Ajánlatos, ha gondosko­dunk arról, hogy a lépalakú ríész egyes kamráinak hossza egyenlő vagy nagyobb legyen, mint azoknak szélessége. Az 1. és 2. ábrán ily elektródarendsze-30 reket tüntettünk fel. E rendszeriekben a lépalakú (1) rész nagyabb átmérőjű hen­. geres (2) csőből és e csővel körülvett több kisebb átmérőjű (3) csőből van összetéve, amint a 2. ábrán látható. A lépalakú (1) 35 részihez annál nagyobb átmérőjű hengeres (4) rész csatlakozik, amely a következő elektródarendszer lépalakú részét zárja körül, A lépalakú rész középső zónája meg van hosszabbítva és a megelőző elektródához képest kiáll. Ezzel két szőni- 40-szé'do« gömbfelület között létesülő mezőéi­oszláshoz hasonló mezőképet érünk el. A lépalakú rész finomabb felosztásával és az egyes zónák megfelelően lépcsőzött elren­dezésével az említett két gömbfelület kö- 45 zötti mezőeloszlást messzemenően megkö­zelíthetjük. A mezőeloszlást az elektródák közötti vékony vonalakkal jelöltük. A szomszédos elektródák közötti, a kisülési pályához képest rézsútosan elhelyezkedő 50* mezővonalak a töltéshordozókat, függet­lenül attól, hogy azok pozitív vagy negatív töltésüek és a kisütőedény anódája vagy katódája felé repülnek, kitérítik, amelyek azután közbenső elektródák fémes f elüle- 55 teire csapódnák. Ily módon azokat a kisü­lési pályáról elvonjuk és ártalmatlanná tesszük. A lépalakban kiképezett részek helyett több központos hengert is alkal­mazhatunk. 60' Az ismertetett forgásszimmetrikus köz­benső elektródák esetén ez a hatás a for­, gástengelyben vagy annak közelében re­pülő töltéshordozókra nem érvényesül tel­jesen. Hogy ezeket a töltéshordozókat is 65-ártalmatlanná tegyük, azokat ax anóda .gyakorlatilag mezőmentes üregébe vezet­hetjük, úgy hogy azoknak a.z elektródá­kon való felosapódásalkor kiváltott elek­tronok a kisülési pálya ionizálását nem 70" igen segíthetik elő. Eljárhatunk úgy is, hogy a központo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom