123192. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó adócső és eljárás annak működtetésére

5> 123192. elhelyezése szükséges, ami azonban optikai torzítást és azután az átvitt képben megfelelő .torzítást idéz elő. A találmány egyik feladata szokásos .5 típusú jelelektródák használatából eredő hátrányok kiküszöbölése. A találmány további feladata olyan katódasugaras távolbalátó .adócső létesítése, amelynél az ú. n. „záró!kő"-torzítás kiegyenlítése neon 10 szükséges. A találmány további feladata olyan cső létesítése, amely két vagy több tárgy .képének átvitelére alkalmas. E célból olyan előnyösen egyoldalas típusú, azaz egyik oldalán fényérzékeny 15 mozaikelektródát javasolunk, amely fényátbocsátó, valamint olyan eszközöket, amelyek a mozaikelektródának fényérzékeny felületével szemben lévő felületén virtuális jelanódát alakítanak ki, amely .20 utóbbi fényelnyelésre képtelen, úgyhogy a fény, számbajövő f ónyelnyelés nélkül, a mozaikelektródán keresztül vetíthető és a fényérzékeny felületen fókuszba gyűjthető. ;25 A találmány többi feladatát, jellemzőjét és előnyét a rajz kapcsán részletezzük. A rajzon az 1. ábra a találmány egyik kiviteli alakjának, a ' 30 2. ábra pedig másik kiviteli alakjának hosszirányú metszete, illetőleg nézete. Az 1. ábrán látható csőnek nagymértékben légtelenített (1) burkolata van; a burkolat a szokásos (2) elektronkilövelő 35 berendezést magában foglaló csőalakú nyakból és a fényátbocsátó (3) mozaikelektródát magában foglaló, • gömbölyded burából áll. A. (3) mozaik elektróda a burkolatban úgy Van felszerelve, hogy a (4) .40 nyíllal jelképezett tárgyról jövő, a cső (5) ablakán .átmenő és a (6) lencserendszerrel összegyűjtött fény a >mozaikelektródán keresztül vetítőd.ik, úgyhogy a kép a mozaikelektróda mellső, a (2) elektron-45 kilövelő berendezés felé néző felületén jelenik meg. A cső nyakrészében elhelyezett elektronkilövelő berendezés szokásos kivitelű, amennyiben a (7) katódából, a szokásos előfeszültségi telephez kapcsolt (8) 50 vezérlőelektródából ós a (9) első anódából áll, amelyet a (10) telep a katódához képest pozitív feszültségen tart. A (9) első anódát elhagyó elektronáramot a (11) második anóda gyorsítja és letapogató elek,55 tronsugárrá központosítja, amely a mozaikelektróda mellső felületén fókuszba gyűlik; a (11) anóda előnyösen két részből áll,. amelyek egyike közvetlenül a földdel, jnásika pedig a (12) átviteli berendezéssel és a (13) impedancia útján a 60 földdel van összekötve. Az alkalmazott kitérítőeszközök, mint pl. (14) ós (15) kitérítőtekercsek a sugarat vízszintes és függélyes síkban kitérítik, úgyhogy az a mozaikelektródát végigsepri és letapo- 65 gátja. Nyilvánvaló azonban, hogy egyik vagy mindkét kitérítőtekercset , elektrosztatikus kitérítőlemezek helyettesíthetik. A (3) mlozaikelektróda optikailag átlátszó, vékony szigetelőlemezből, mint pl. 70 (16) csillámlemezből áll, amelyen számos, különálló, ezüstoxidbevonatos és a fotocellák szokásos előállítása szerint céziumbevonattal fényérzékennyé tett (17) szüstrészecske van. A (3) mozaikelektródát a 75 cső oldalfalai tarthatják, azonban az a cső egy részével sincsen villamos kapcsolatban. A találmány értelmében a (3) mozaiktlektróda és az (5) ablak között, azonban 80 a (4) nyíl jelképezte tárgyról jövő fénysugarak pályáján kívül olyan eszközöket alkalmazunk, amelyek a mozaikelektróda hátsó oldalára elektronfelhőt vetítenek; ez az elktronfelhő tulajdonképen virtuá- 85 lis jelanódát alkot, amelyet az elektróda hátoldalán lévő elektrosztatikus töltésként jellemezhetünk. Amint az 1. ábra mutatja, ezeket. az eszközöket egy vagy több (18) és (18a) katóda, valamint ezekhez so- 90 rozott (19) és (19a) anóda alkothatja, mirnellett mindegyik katóda és a hozzá sorozott anóda hossztengelye a mlozaikelektródát az (1) cső hossztengelye mentén metszi. A (19) és (19a) anódák kellő 95 kiterjedésű finom huzalhálók lehetnek, amelyek a mozaikelektróda hátfelületére elektronfelhőt vetítenek, amely felhő keresztmetszete mentén lényegileg egyenletes. Azonban a (19) ós (19a) anódák nyílá- 10° sós fémlemezek is lehetnek; a lemeznyílásoknak különleges alakjuk vagy köryona- • luk van ós a mozaik hátfelületére ütköző elektronsugár hasonló körvonalú vagy alakú. A (19) anóda nyílását kulcslyuk- 105 alakúnak, .a (19a) anóda nyílását, pedig csillagalákúnak tüntettük fel. E nyílásoknak tetszésszerinti alakjuk lehet, aszerint, hogy a mozaikelektródán a (18) és (18a) katódákból kiinduló elektronbombázás út-Ü0 ján milyen körvonalú virtuális jelanódát kívánunk kialakítani. A leírt csövet a következőképen működtetjük: Az optikai képet alkotó fényt a (16) csillámlemezen át vetítjük ós az egy- 115 mástól elválasztott, fényérzékeny (17) u