123192. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó adócső és eljárás annak működtetésére

Megjelent 1940. évi február hó 15-én. MA6YAR KIßÁLYI W^aÄ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123192. SZÁM VII/J. OSZTÁLY. — M. 7580. ALAPSZÁM. Távolbalátó adócső és eljárás annak működtetésére. Radio Corporation of America cég', New York, mint Iams Harley Anibrost», Berkeley Heigrhts, N. J.-i iakos jog-utódja. A bejelentés napja 1938. évi október hó 25-ike. A. E. Á-beli elsőbbsége 1937. évi október hó 26-ika. A találmány távolbalátó adóberendezé­sekre és különösen tökéletesített katódasu­garas távolbalátó adócsövekre, valamint ilyen csöveknek adórendszerekben való 5 működtetésére irányul. A katódasugár-adócsövek egyik fajtájá­nál a távolba átviendő tárgy optikai képét olyan mozaikelektródán alakítjuk ki, amely általában szigetelőaljzatból, annak 10 mellső felületén lévő nagyszámú, külön­álló, fényérzékeny elemből és annak hátsó felületére felvitt vezetőbevonatból áll, mi­mellett a mellső felületet az optikai képpel megvilágítjuk és a katódasugárral letapo-15- gátjuk, olyan áramok előállítására, ame­lyek a mozaikelektróda vezetőbevonata és a föld közé kapcsolt kimenőellenállason folynak le, képjeleik keltése céljából. A jelelektróda fény elnyelő tulajdonsága 20 folytán előnyösnek mutatkozott, hogy az optikai képet a mozaikelektródánalv ugyanarra az oldalára vetítsük, amelyet a katóidasugárnyaláb letapogat. Ilyen esetben a képet vetítő optikai rendszer tengelye a 25 mozaikelektródára merőleges, hogy a kép­nek az elektróda felületén való f ókuszba­gyüjtóse egyenletes legyen, azonban az elektronsugarat előállító és irányító elek­tronkilövelő-berendezés tengelye a mozaik-30 elektródával szükségképpen hegyesszöget zár be. Ez elrendezés folytán a katóda­sugárnyaláb letapogatta területnek a kí­vánt derékszögű négyszögalak helyett in­kább trapézalakja van. A letapogatott 35 mintának ez a torzulása a vevőállo[máson a visszaadott kép megfelelő torzulásában mutatkozik • amennyiben a visszaadott képnek szintén trapézalakja van, amely­nél az eredetileg függélyes határolóélek egymás felé hajlanak. Az ilyen, ú. n. 40 ,.zárókő"-toirzítás az elektronsugarat leta­pogató rendszerben kiegyenlíthető, azon­ban az ilyen kiegyenlítés nem kívánatos áramköri elemek alkalmazásait teszi szük­ségessé, amelyeket a cső működése közben 45 aránylag nehéz szabályozni. Olyan csövek, amelyek szigetelőaijzaton egyoldalt alkalmazott mozaikstrukturát használnak fel, amely szigetelőaljzat má­sik oldalán fémbevonat vagy jölanóda 50 van, bizonyos miértekig olyan torzításra is hajlamosak, amelyet „fekete folt" („black spot") torzításnak neveznek. Ez a torzítás úgy lép fel, hogy letapogatás .alatt a mozaik felületéről szekundérelek- 55-trónok szabadulnak fel, amelyek a mo­zaik felülete mentén nincsenek egyenle­tesen elosztva, és — minthogy a . mozai­kot alkotó összes részecskék a jelanódá­val kapaeitív kapcsolatban Vannak, •— a 60 kívánt képimpulzusok átvitelével együtt a nem egyenletesen elosztott szekúndér­elektr ónoknak megfelelő villamos.' inrpul­zusdk is átvivődnek. Az ilyen csövek használatánál bizonyos 65 esetekben kívánatos, hogy a 'mözaikelek­tródára két vagy több optikai képet vetít­sünk oly célból, hogy elmosódó ábrázolá­sokat vagy háttórhatásokat, mint pl. kü­lönböző alakú kereteket vagy hirdetési 70 anyagot állítsunk elő. Két vagy több , op­tikai kép vetítése a gyakorlatban nehéz, minthogy ehhez a képet fókuszbagyüjtő eszközöknek különböző állásokban való

Next

/
Oldalképek
Tartalom