123180. lajstromszámú szabadalom • Repülőgép, párosan egymásba kapcsolódó emelőcsavarokkal
2 123180. tói, mivel az eredő emelés támadáspontja forgás köziben, a szárny hosszirányában vándorol. A találmány .azon a megismerésen alapszik, hogy éppen kétcsavaros 6 gépeknél rendkívül fontos az agyra és a forgástengelyire ható bíllenőnyomatékok kiibüszöíbölése avégből, hogy a szerkezeti részek lehetőleg csekély méretűek legyenek és ily módon a csavaroknak minél 10 kedvezőbb egymásbakapcsolódását érjük el. Kétcsavaros gépnél tehát sokkal előnyösebbnek bizonyul, ha a vonóerő, bizonyos egyenlőtlenségeivel számolunk és ehelyett ezeknek elenyésző, vagy majd-15 nem elenyésző nyomatékára törekszünk, ami szabadon csapó szárnyák elrendezésével elérhető. A találmány szerint a bevezetésben, említett 'kétcsavaros gép hátrányait azzal 20 küszöböljük ki, hogy az önmagálban ismert módon a forgás síkjára merőleges mozgási komponenssel csapó sízárnyak csapási bőségét, repülés köziben, csupán légierőkkel határoljuk. Kísérleteim folya-25 mán meglepő -módon (kitűnt, hogy ez az intézkedés elegendő oly, gyakorlatilag használható emelőcsavaros gép létesítésére, amely az eddigelé ismeretes, gyakorlatilag használható emelőcsavaros gépek-30 hez viszonyítva tetemes előnyöket nyújt. A koaxiálisán egymás fölött fekvő emelőcsavaros, ismert emelőcsavaros gépekhez képest az új kétcsavaros gépnek előnye az, hogy az egyik csavar nem fekszik a 35 másiknak utószélében; ellenkezőleg az ú. n. kettőscsavaroik úgy viselkednek, mint külön ellenkező forgásirányú emelőcsavar, s emellett ellentétben más, ismert, csupán egyetlen emelőcsavarrial bíró emelőcsava-40 ros géppel, nem igényel járulékos eszközöket a hajtott emelőcsavar létesítette visszaforgató nyomaték .kiegyenlítésére. Az eddigelé sikerrel alkalmazott, két, ellentétes forgásirányú, egymás mellett 45 fekvő oly emelőcsavaros gépekhez képest, melyeik emelőcsavarjainak forgástengelyei a kétszeres száirnyhossznál nagyobb távolságban vannak egymástól, az új emelőcsavaros gépnek az az előnye, hogy 50 nagy súlyú és nagy légellenállású kirakók, amilyenek az ismert emelőcsavaros gépeknél a forgástengelyek nagy távolsága miatt szükségesek, kiküszöböltetnek és hogy a 'két emelőcsavar aerodinamikai 55 hatásifőki gymásba, illetve egymás fölé kapcsolódási folytán, megjavul. A találmány különböző kiviteli alakjai részben új, részben önmagáiban ismeretes esiziközöket ölelnek fel, amelyek a találmányi gondolat megvalósítását megköny- 60 nyítife, vagy elősegítik, (különösein pedig oly 'eszközöket, amelyek a szárnyak csapó mozgását, repülés közben, ütközők, vagy másefféle szervek alkalmazása nélkül, kis értéken tartják és az egyik esavar szár- 66 nyainak kivételes esetekben, pl. széllökéseknél fellépő csapókörzetét a második csavarszárny csapóíköraetétől távoltartják. E különböző, sajátos, elvi eszközöket alább a találmánynak különböző példáiké- 70 peni kiviteli alakjait és eszközeit szemléltető rajzok nyomán részletesen ismertetjük. Az 1. ábra, oldalnézetben, oly, egyetlen emelőcsavaros gép szárnyainak külön- 7 > A höző helyzetét szemlélteti, melynek csu- 1 pán egyetlen emelőcsavarja, fejikormány- j zása és csapószárnyai vannak, melyeknek beállítási- és csapószöge nincs egymással kapcsolva. 80 Az (1) helyzet lassú előirerepüiésnél áll 1| be; a (2) helyzet akkor lép fel, amikor 1 valamely böe (erős széllökés) a szárnya- 1 kat felülről befolyásolja. A szárnyak ek- * kor 180"-nál nagyobb szöget zárnak be. A 85 (3) helyzet gyors előrerepülósnél lép fel, amikor is a szárny hátul lefelé és elől felfelé csapódik. Ilyen emelőcsavaros gépnél tehát a szárnyak szabadon lecsapódnak a vízszintes helyzet alá, ha. nem gon- 90 dosikodunk ütközőkről a csapószög határolására. Repülésnél ajánlatos ily ütközők mellőzése, billenőmyamatókoiknák és%ázkcdtatásóknak a repülőgép törzsére való átvitelének nieggátlására. 95 A 2. ábra oldalnézetben szemlélteti a szárnyak beállítását oly, ismert emelőcsavaros gépnél, melynek csupán egy, az 1. ábra szerinti emelőesavarja van. amelynél azonban nem az egész fejet, illetve 100 nem az emelőcsavar egészi agyát, hanem csupán az egyes szárnyaknak beállítását kormányozzuk. Az 1—3. helyzetek az 1. ábra ugyanolyan számmal jelölt helyzeteinek felelnek meg. A szárnyak (4) hely- 105 zete annál a kormányzómozgásnál lép fel, melyet rendesen az emelőcsavaros gép húzásának neveznek. E kormányzómozgasnál a szárnyak csúcsai, beállítási szögüknek a forgásnál előálló szakaszos változás 1 lf ' ! köziben, kört írnak le oly síkban (csúcskör-síkban), amely a repülőgép törzséhez képest ugyanabban az irányban és ugyanolyan mértékben van kilengetve, mint az 1. ábra szerinti emelőcsavar agya meg- 115
