123180. lajstromszámú szabadalom • Repülőgép, párosan egymásba kapcsolódó emelőcsavarokkal

Megjelent 1940. évi február hó 15-én. MAGYAR KIBÁLYI SZABADALMI BffiÓSÍÖ SZABADALMI LEI RAS 123180. SZÁM. V/h. OSZTÁLY. — F. 8644. ALAPSZÁM. Repülőgép, párosan egymásba kapcsolódó emelőcsavarokkal. Flettner Anton igazgató, Berlin-Johannisthal. A bejelentés napja 1939. évi február hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1938. évi február hó 12-ike. A találmány emelőcsavaros repülőgép, yi különösen párosan egymásba kapcsolódó W emelőcsavarokkal, melyeknél a tengelyek 1 meghosszabbítása felfelé nyitott szöget I 5 alkotnak és melyeknek agytávolsága ki­f sebb a csavar sugaránál. Az ily repülő­gépet alább „kétesava;FOs"-nak fogom ne­vezni. A rendes körülmények között haj­tott emelőcsavarok, motorkiesésnél, ön­tő forgók is lehetnek. Más csavarelrendezésű, ismert emelő­csavaros repülőgépeknél a csavar-szár­nyakat rendesen az agyhoz, vagy a csavar­tengelyhez kapcsolják csuklósan, úgyhogy 15 a szárnyak a forgás síkjára merőleges mozgási komponenssel szabadon lenghet­nek és a szárnyakról a forgástengelyre átvitt billentőnyomatékot ily módon aránylag kicsinyek lesznek. A bevezetés­íO ben említett két emelőcsavaros elrendezé­seknél azonban nemi merték a szárnyakat a repülés közben szabadom lengetni, sőt az ilyfajta gépek ismert kiviteleinél a szárnyaknak repülés közbeni mozgási le-25 hetőségót a forgási síkra merőleges irány­ban, ütközőkkel, vagy a szárnyaknak helytálló felerősítésével határolták, ne­hogy az egyik csavar szárnyai az ellen­kező irányban forgó vele kapcsolódó' niá-80 sik csavar szárnyaival érintkezzenek. A szárnyak kölcsönös érintkezésének meg­gátlását célzó1 e mechanikai intézkedések hátránya, hogy repülés közben a szár­nyakra ható légerők folytán, a szárnyak 35 nagy, káros billentő nyomatékokat és rázkódtatásokat visznek át a forgásten­gelyekre és ezzel a repülőgép törzsére, ami gyakorlatilag lehetetlenné tette az ily kétcsavaros gépek használatát. Két, ellentétes forgásirányú szárny belső és 40 külső szárnyrészei ugyanis a találmány szerinti, két ellentétes forgásirányú csa­varos gépnél igen csekély távolságban ke­reszteziií egymást és különösen a célsze­rűen alkalmazott, befelé erősen növekvő 45 szárnymélységű szárnyáknál nagy aero­dinamikai hatást fejtenek ki egymásra. Szárnyrezgések kiküszöbölésére tehát ép­pen a kétcsavaros rendszernél feltétlenül szükséges, hogy forgásnál a szárnyak lé- 50 tesítette vonóerő ingadozása lehetőleg csekély legyen. Merev szárnyaknál, vagy ki nem elégítő mozgási szabadságú csapó­szárnyaknál az előrerepülés alatt nagy vonóerő-ingadozások lépnék fel; ekkor 55 gyakorlatilag el nem kerülhető1 , hogy két ellentétes forgásirányú szárny éppen a nyomásmaximum helyén keresztezze egymást. A szárnyak kölcsönös rezgés­gerjesztése ebben az esetben elviselhetet- 60 lenül naggyá válnék. Előrerepülésnél messzemenő vonóerő­kiegyenlítéssel bíró csuklós szárnykap­esolatot kétcsavaros gépnél is javasoltak már, e gép szárnyai azonban csupán a& 65 aggyal mereven összekötött hossztenge­lyek körül forgathatók. Ekkor szabadon csapó szárnyakkal ellentótben, a szárny tövén egy a forgás alatt változó vonóerő nyomaték lép fel. Azj emelőcsavarok 70 agyai és a repülőgép tehát az össztolóerő­nek átlagban elért egyenletessége ellenére, különösen kétszáirnyas, pl. kétcsavaros gépnél, nem mentes billenő nyomatékok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom