123179. lajstromszámú szabadalom • Tápvízelőmelegítő gőzkazánokhoz, különösen mozdonykazánokhoz

2 L5Í3179. kig igen alacsony értékek között van, ennélfogva a vízben tartalmazott sók, a kh> riirök és néhány más - só kivételiével, a lassú felhevítés köziben lecsapódhatnak és 5 iszap alakjában az (1) köpeny alsó részén leülepedhetnek. Minthogy a lejtés igen nagy, ennélfogva az üledékek közvetlenül a <4) csőfal mellett gyűlnek össze. Ezáltal az üledékeket, a szokásos tisztogatási mű-. 10 veletek közben, a célnak megfelelően elrendezett (13) csappantyún át könnyen eltávolíthatjuk. 3. A füstcsöveknek felfelé való lejtése, amely —• mint azt már megjegyeztük — 15 ugyanabba az irányba esik, mint a víz mozgása, légbuborékoknak a csövek felső végén való leülepedését megnehezíti. Ennek nagy jelentősége van, mert a tapasztalat azt mutatta, hogy a felhevítés köz-20 ben a vízből szabaddá váló légbuborékok a csőnek felső részére ülepednek le és hosszan ott maradnak, miáltal a csövek oxidációját és korrózióját meggyorsítják, míg végül törés következik be. Ha ezzel 25 szemben a csövek lejtősen vannak elrendezve, úgy a légbuborékok természetesen nem lehetnek egyensúlyban s így, mihelyt egy bizonyos nagyságot elértek, a csőfalról könnyen leválnak s eköziben az előmele-30 gítendő folyadékban nagyon is kívánatos örvénylést létesítenek. 4. A csőnyalábnak a találmány szerinti lejtésével összefüggő további előny az, hogy a szilárd anyagoknak, amelyeket az 35 elégési termékek a csöveken rendszerint visszahagynak, a gázok által kifejtett továbbító-hatás és a nehézségi erő következtében a (6) füstkamrához való szállítása igen jelentékenyen meg van könnyítve. A 40 (6) füstkamrából azután a szilárd anyagokat a (14) ajtó nyitásával a szokásos módon eltávolíthatjuk. 5. A víznek a heiigertestben való izotermikus rétegeződése által, rendbenmenő 45 üzemmel, oly pontok előre való meghatározásának a lehetősége adva van, amelyeken a köpeny hőmérséklete közel 100 C°. Ennélfogva abban a helyzetben vagyunk, hogy e pontok segítségével a (11) köpeny-50 nek már előbb említett kiterjedését megállapítsuk. Ezen köpenynek a feladata olyan burkolatot alkotni, amelyen át a főgépnek és a segédgépeknek a fáradtgőzét áramoltatjuk, vagy 100 C°-nál magasabb 55 hőmérsékletű más közegeket is, amelyeknek hőjét hasonló módon használhatjuk ki. Ennek következtében a (11) köpeny, a (4) csőlemez és a (3) csőlemez felé eső vége közötti szakaszon, az (1) hengertesttel együtt, oly előmelegítőt alkot, amely képes 60 burkolatban lévő közeg hőjét az (1) hengertestben lévő vízre átvinni. A találmány fizámára különösen előnyös esetben a kihasználni szándékolt gőz vagy más közeg a (15) nyíláson át áramolhat a (11)' kö- 55 penytérbe, kiömleni pedig, esetleges kondenzátum okkal keverve vagy nem keverve, a kiáramlócsőként szolgáló (16) nyíláson át vagy pedig valamely más jobban megfelelő helyen át fog, miután a (11) köpe- 70 nyen átáramolt. 6. Azon körüljmény, hogy a (11) köpeny a kürtő (6) füstkamráját is körülveszi, lehetővé teszi az elégési gázokból további hőt elvonni és így a fáradtgőzt melegí- 75 teni, miközben az a fáradtgőz a burkolatnak ezen részén átáramlik. Ezen a módon kettős előnyt érünk el, egyrészt ugyanis az elégési gázokat térfogatuk csökkentésé mellett lehűtjük, másrészt a gőzt, amely- 80 nek térfogata növekedik, túlhevítjük. Ezáltal elérjük az elégési gázok huzamteljesítniényének a esökkemtését, míg a másik oldalon a fáradtgőz hőtartalma növekedik. 7. Minthogy továbbá a (11) köpeny olyan 85 teret képez, amely mind a füstkamrát — amelyben az elégési termékekről a gőzre való hőátvitel történik — mind pedig az előmelegítő hengeres testének egy részét is körülzárja, amely hengeres test- 90 ben — megfordítva — a gőzről a vízre való hőátvitel történik, ennélfogva nincs akadálya annak, hogy pl. konvekció által vagy pedig a (11) köpenyben levő közeg áramoltatása által az elégési termékekről 95 a vízre további hő vitessék át. Az előmelegítő a kazánnal egyesítve lehet, amint azt példaképpen a 2. ábra mutatja, ahol az (1) előmelegítő a (17) kazán alatt van elrendezve. Az égési termékek a 100 kazán (18) füstkamrájából az (1) előmelegítő (5) füstkamrájába jutnak és pedig a (19) vezetékén át, amelynek kezdete a (18) füstkamra legmagasabb helyén lévő (20) nyílásnál van. Ez, utóbbi azért van, hogy t05 a szilárd maradékok, amelyeket a (23) tüzeléstől jövő gázok magukkal visznek, a füstkamrának (21) helyén leülepedhessenek. Miután az elégési termékek az előmelegítön átáramlottak, a (22) kürtőn át no elvonulnak. Magától értetődően a (19^ vezeték és a (22) kürtő a (17) kazántól oldalt vannak elhelyezve; lehetneik kettesével is részarányosán a (17) kazán egy-egy oldalán elhelyezve, ha ez, a termikus hatás 115 miatt, vagy egyéb szempontokból kívánatos. Ha az előmelegítő méretei, vagy más