123170. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fúrtlyukakkal áttört talajrétegek vizsgálatára

4 i23im potenciálkülönbségmérő szerkezetekhez vannak kapcsolva, melyeknek másik sarka (8')-ben, illetőleg (8") -ben van földelvéi. Ezek a •mérőszerkezetek egy ismert mó-5 don úgy vannak megalkotva, bogy kizárólag a váltóáram: által előidézett potenciálkülönbségeket mérjék. Egyébként a (6') elektróda áramkörébe egy más potenciálkülönhség'mérő szerkezet (13) van 10 beiktatva, mely kizárólag az egyenáram által előidézett potenciálkülönbségekre érzékeny. íAz (1, 11, 6') és (6") elektródákból álló rendszer úgy van megalkotva, hog*y a 15 fúrt lyukban mozgatható legyen anélkül, hogy a különböző elektródák közötti távolság változna. A (11) elektródának az (1, 6') és (6") elektródákhoz való távolsága nagy (például 10-től 50 méterig), ez 20 a három elektróda közötti távolságokhoz Aászonyítva, de mindazonáltal kicsiny a vezeték teljes hosszához képest, mely elérheti és meghaladhatja a 3000 métert. A továbbiakban ismertetjük a módot 25 ahogy az így megalkotott berendezés működik: A (3) váltóáramú forrás segítségével egy i erősségű áramot bocsátunk azi (1) és (11) elektródák közé. Az i erőssége 30 ennek az áramnak, melyet az (5) amperméterrel mérünk, gyakorlatilag nem változik, mivel a bevezető áramkör osszellenállása, mint azt fent mondottuk, gyakorlatilag állandó. Ha ennek dacára vala-85 mely okból ez az áramerősség változna a mérések tartama alatt, úgy vissza lehet állítani ennek i értékét a (12) változó ellenállás (rheostat) megfelelő kezelésével. Egyébként azáltal, hogy ia (2) és (10) 40 vezetékek össze vannak fonva csaknem teljes magasságukon [kivéve az (1) és (11) elektródák közötti szakaszt], az indukciós jelenségek, ezek a vezetékek és a (12') illetőleg (12") elektródákhoz vezető 45 (9') és (9") vezetékek között, gyakorlatilag elhanyagolhatók. Másrészt a (11) elektróda viszonylag nagy távolságra lévén a (6') és (6") elektródáktól, annak potenciálja gyakorlatilag sémi 1 yen befolyás-50 sal nincs a (6') és (fi") elektródák potenciáljára. Ezek után a (7') ós (7") szerkezetek segítségével a talaj felszíne és a (6') és';

(6") elektródák között végzett potenciálkülönb-55 ség mérések lehetővé teszik az, (1) elektródán át a talajba bevezetett áram i erősségének az ismerete alapján, az ismert módon, különösképpen a fönt idézett 1,894.328. számú amerikai szabadalomban jelzett képlet szerint, a fönt, az elektró- 6( dákkal egy színvonalon lévő rétegek látszólagos iellenálMisának nevezett mennyiség kiszámítását. A gyakorlatban ritkán lesz; szükséges az ellenállásokat egy ilyen képlet szerint ki- 6í számítani. Elegendő lesz a (7') és (7") szerkezetek segítségével feljegyzett görbéket összehasonlítani, hogy abból azonnal levezethessük, ezek a görbék ós a (13) szerkezet által szolgáltatott görbe összehason- 7( lítása után, a lyukacsos rétegek elhelyezését és természetét. A (3) váltóáramú forrás bármilyen típusú, például egy sinus-szerű áramot nyújtó alternator is lehet. Ugyancsak szá- 7£ mításba jöhet egy egyenáramú forrás is, például egy forgó árammegfordítóval kombinálva, mely azáltal, hogy megszakítja vagy periodikusan megfordítja az áram1 irányát, egy szaggatott vagy perió- 8( dikusan változó áramot bocsajt az (1) és (11) elektródák közé. A különböző mérőszerkezetek, különösképpen (7') és (7"), magától értetődőleg egy megfelelő módon alkalmassá lesznek téve egy ilyen szag- 8£ gatott vagy váltóáramú mérésére. A 4. ábra egy a 3. ábrához hasonló berendezést mutat be, melyben azonban a (3) áramforrás maga is, egy ismert ós különösképpen az 1935 április 5-i 788.352. 9( szánni francia szabadalomban leírt módon, a fúrt lyuk bensejébe, a tanulmányozandó rétegek színvonalára, van leengedve. (1) és (11) mint az, előző esetben is, az áramot a fúrt lyukba bevezető elektró- 9í dákat jelölik. Ez a két elektróda egy szigetelt vezeték révén a (3) áramforrás sarkaihoz van kapcsolva; az egyik, az (1) elektróda, eiz az áramforrás közvetlen közelében, míg a másik, a (11) elektróda, el- 1( lenkezőleg egy viszonylag nagy távolságban van a (3) áramforrástól. Mint az előző esetben is, (6') és (6") a mérő elektródákat jelölik, melyek közül az egyik az (1) elektróda közvetlen közelében, a i< másik valamivel távolabb van elhetyezve. A (6') és (6") elektródák, mint az előző esetben is, szigetelt vezetékek révén vannak a talaj felszínén elhelyezett mérőeszközökhöz, kapcsolva. A; (11) elektróda elég 1: távol van elhelyezve a (6') és (6") elektródáktól, hogy az ő általa előidézett potenciál a (6') és (6") elektródák szomszédságában elhanyagolható legyen az ugyan-