123170. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fúrtlyukakkal áttört talajrétegek vizsgálatára

133170. 3 (5)-tel jelzett áramerősséget niérő szerkezet. A továbbiakban feltételezni fogjuk, hogy az (1) elektróda révén ily módon a, fúrt lyukba boosájtott áram a lyu-5 kacsos rétegek színvonalán a fúrt lyukban létező öneredetű potenciálkülönbségekhez képest elég erős potenciálkülönbségeket keletkeztet, hogy ezek az öneredetű potenciálkülönbségek elhanyagolhatók le-10 gyeinek azokhoz- képest, melyeik a fúrt lyukban, az áramnak az (1) elektródán való keresztülhaladásákor, az Ohm-törvény szerinti feszültségesésből származnak. A mérőszerkezet, a találmány sze-15 rint, két elekródát tartalmaz, (6'-t) és (6", t), melyek meg'felelőleg a (9') és (9") szigetelt vezetékek révén a föld felszínén elrendezett (7') és (7") mórőiszerkezetekhez van kapcsolva; ez utóbbiak másik sarkai 20 (g')-ben és (8")-ben vannak földelve, A (6') és (6") elektródák előnyösen lehetnek különböző, nem változó távolságra az (1) elektródától; a (6') elektróda lehet például a fúrt lyuk átmérőjével, míg a (6") 25 ennek ötszörösével vagy tízszeresével egyenlő távolságra az (1) elektródától. Magától értetődik, hogy ezen méretek példaképpen vannak jelezve és hogy nagyon széles határok közt lehet őket vál-30 toztatni, ha a művelet feltételei megkövetelik, anélkül, hogy ez a szabadalom keretein kívül esne. A 2. ábrában bemutatott változat esetében a (6') és (6") elektródák nem külön-35 böző vezetékek révén vannak két, a talaj felszínén elhelyezett (7') és (7") mérőeszközhöz kapcsolva, hanem; kizárólag egy vezeték kapcsolja őket össze az egyedüli (7) mérő-, vagyis feljegyző szerkezettel. í(l Ebben az esetben a fúrt lyukba a (6') és (6") elektródák szomszédságába egy megfelelő, például egy óraszerkezet által hajtott, kis önműködő megszakító van elhelyezve, mely felváltva, hol a (6'), hol a *5 (6") elektródállat kapcsolja az- elszigetelt (9) vezetékhez és a (7) szerkezethez. Ez a szerkezet, mely előnyös módon egy feljegyző szerkezet is lehet, nagyon kicsiny időállandóval bír és feljegyző alkatrésze 50 egyik helyzetből a másikba váltakozva megy át és így egyidejűleg ugyanazon szalagra bírja feljegyezni a (6'), illetőleg a (6") elektróda és a talaj felszíne között fennálló potenciálkülönbséget. Ez a be-55 rendezés egyes esetekben előnyösebb lehet, mint az előző, azáltal, hogy lehetővé teszi egy szigetelt vezeték megtakarítását a I mérőszerkezet és az elektródák között. Különben egyenértékű eredményt lehet elérni, ha csak a (6) mérőelektródát ós két, 60 ugyanazon vezetékhez kapcsolt, a (6) elektródától, például a fúrt lyuk átmérőjével, illetőleg annak ötszörösével vagy tízszeresével egyenlő távolságra elhelyezett árambevezető elektródát használunk. Ebben az 65 esetben elegendő lenne az áramot felváltva, hol az egyik, hol a másik elektródán kersztül bocsátani, valamely áramjnegfordító segítségével, melyet ebben az esetben a talajba bocsátott árami működ- 70 te tue. A 3. ábra egy másik megvalósítási módot mutat be, mely előbbieken kívül lehetővé teszi a fúrt lyukban, a lyukacsos rétegek színvonalán létező öneredetű poten- 75 ciálkülönbségek egyidejű mérését is. Ezen az ábrán, mint az előbbieken is (l)-sel van jelölve egy az iszappal telített fúrt lyukba beengedett elektróda, melyet a talaj Telszínéhez egy szigetelt vezeték (2) 80 köt, mely vezeték az> ott elhelyezett iváltóáramforrás (3) egyik sarkában végződik; a másik sarka ez az áram-forrásnak, a (]0) vezeték révén, egy az (1) elektródától elég nagy távolságra lévő, ugyancsak a 85 fúrt lyukba leengedett (11) elektródához van kapcsolva (alább fogjuk megvilágítani, mit értünk elég nagy távolság' alatt). A (2) és (10) vezetékek össze vannak fonva, olymódon, hogy a többi a fúrt 90 lyukba leengedett vezetékekből, melyekről alább fogunk szólni, az indukciós hatások ki legyenek küszöbölve. Az elektródák, a (2) ós (10) vezetékek ós az áramforrás belső ellenállása által képezett ossz- 95 ellenállást elég nagyra választjuk, — szükség esetén egy pótellenállás közbeiktatásával érjük ezt el — hogy az (1) és (10) elektródák közötti ellenállás kicsiny legyen az áramkör összellenállásához, ké- ioo pest. Be lehet még iktatni ebbe az áramkörbe egy változó (12) ellenállást (rheostatot), melynek szerepét alább iákban fogjuk megvilágítani. Egyébként egy az áramerősséget mérő szerkezet (5), mely ez 105 áramkörbe van kapcsolva, lehetővé teszi az említett áramkörbe bocsátott áram erősségének a mérését. (6') ós (6") két más, a fúrt lyukba, az (1) elektróda szomszédságába leengedett elek- 110 tródát jelöl. A (6') ós (6") elektródák; úgy vannak elhelyezve az (1) elektródához képest, mint például az 1. ábra esetében. Ez a két elektróda, (6') és (6"), megfelelőleg a szigetelt (9') és (9") vezetékek révén, 115 a talaj felszínén elhelyezett (7') és (7")