123148. lajstromszámú szabadalom • Folyadék, főleg folyékony égő- vagy hajtóanyag felszíne alatt elhelyezett elektromotor
2 l^íltS. alakú anyagok senimiképen sem hatolhatnak a tok belsejébe, ha arról gondoskodunk, hogy a nyomás a tok belsejében, mindenkor nagyobb legyen, mint kivül. 5 Annak megakadályozására, hogy gyúlékony illetve robbanó» anyagok hatoljanak, be am elektromotorba, a találaiány továböi M.mteli alakjánál a vedotokot az elektromoitorral. olymódon merítjük olajból vagy 10 zsírból álló folyadékoszlopba, hogy lényegileg a folyadékoszlop legmélyebb helyén; tegyen, A folyadékoszlop magasságát úgy méretezzük, hogy a folyadékoszlop nyomása azon a helyen, ahol az elektromotor i.ö van, mindenkor nagyobb legyen, mint a folyadékoszlopot körülvevő közeg nyomása. Ez a kiviteli álak főként hajtóanyagok számára való, elektromotorosán) hajtott szállítóiberendezések beszerelésére alkalmas 20 magába a hajtóanyagtartányba. Helytálló berendezéseknél, pl. benzinkutaknál a hajtóanyag raktározó tartálya» tudvalevően bizonyos mélységben a fölld felszíne alatt vannak. Ennek az üzerafr •>•) anyagnak a szállítására kéziszivattyúkat, vagy pedig elektromotorral hajtott szivatytyúkat használnak, amelyek edtífiig mindenkor a föld felszínén vagy a talaj felett voltak elhelyezve és a folyadékot felszívó 30 szfvatityúkénít működtek. A legkisebb tömíteblenség a szfivóvezetékben, amely csak nagyon nehezen állapítható, meg és amelyet általában, észre sem vesznek, azt eredményezi, hogy a saivattyú mindenkor kis 3f> légmennyiséget szív be a hajtóanyaggal együtt. Mind ez a levegő, mind padig az adtdftg alkalmazott szivattyú szerkezete! a hajtóanyag szállításánál bizonyos bwborékképződést okozott. io A benzinkutaknál a hajtóanyagot feidva»levőén a méFŐtartályba szivattyúzzák és ebből a hajfóaaiyag ai gépjármiűvek tarltályába folyik. A hajítóanyagoknaik fantleírt, ismaert szállításánál a folyadék heves moz-4fi gása a mérőtartáliy'ban elkerülihieitelilien. Ez a mozgás ismét csak elősegíti a buborékképződést, úgyhogy a töltésnek ennél a fajtájánál: a mérés bizonytalan, illetve nehézségekbe ütközik. Ezért ismert előírás, 50 bogy a mérőedény tartalmát cslak akkor szabad leolvasni, amikor a folyadékosdop a miérőüvjqgben megnyugodott, illetve buborékok már nieim láthatóik. Az ebből az előírásból eredő, további hátrányokra nem 55 sOTíkséges. itt kitérnünk. Ha a kútból (olajkútból) adagolt hajtóamyaigot Diesel^gépéi hajtására használják' és a kút szívó vezetékében töraátetlenség van, akkor a levegővel kevert üzemanyag a pl. Diesel-géppel felszerelt traktor jármű- öC tartályába jut. A Diesel-gépnél az üzemanyagot tudvalevően kis befecskendező szivattyúkkal vezetik a hengerekhez. A legkisebb légbuboirék, amely az égőanyagot befecskendező szivattyú hengereibe jut a 65 bsngenfej és a dugattyú között, az ilggen kisméretű szivattyúnál légpárnaként hat. így a szivattyú nem fecskendezhet a Diesel-gép megfelelő hengerébe további üzemianyagot, ami fennakadást okozhat. Tehát 70 minden körülmények közölt el kell kerülni a levegő bejutását a szállított hajtóanyagba'. Már indítványozták, hogy a szivattyút mélykút- vagy fúrtlyukszivattyú módjára a szállítandó ifolyaojékmennyiségbe merítsék 75 és különálló rudazattal kívül fekvő hajtómotorral' kapcsolják. Ezzel ugyan elkerülik azt a hátrányt, hogy a tömíleitlenség következtében levegő hatol be a szállító-vezetékbe, de a rudazat ágyazása és vezetésié 80 az ilyen hajtóműnek lényeges hátránya. Ezenkívül lényegesen erősebb hajtómotort kell használni, minthogy a rudazatot működtetni kell és a rudazat csapágyaiban fellépő súrlódást le kell győzni. 85 Olyan tartályoknál, amelyek mélyebben feliüszniek a földben és amelyeknél a folyadék kizárólag szívóhatással működő szivattyúkkal már egyáltalán nem1 szállítható, csupán a szállítás fentleírt módja te- 90 hetséges. Minél mélyebben fekszik azonban a tartály, annál hosszabb és nehezebb lesz a szállítószivattyú működtetiésére valói rudazat. Mozgó berendezéseknél, pl. terepvagy vízi-járműveknél a szállításnak ez 95 a módja gyakorlatilag nem lehetséges. A fent leírt hátrányokat a találmány értelmében úgy küszöböljük ki, hogy a tokot az elektromotorral a robbanó üzemanyagba merülő, nem robbanó folyadék- 100 kai töltött tartályban helyezzük el, amely alsó végéin a hajtóanyagtól el van zárva;, amikoris a motortartályhan a sztatikái nyomómiagas&ág nagyobb a motortartáiyt körülvevő üzemanyag előfordulható legna- i05 gyobb nyomásánál. Ilymódon a robbanó hajtóanyag egyáltalán nem juthat az elektromotorhoz, minthogy azt nem robbanó anyag veszi körül, amely nagyobb nyomás alatt van, mint a hajtóanyag. Még akkor 110 is, ha a motartartály belső tere és a hajtóanyagot tartalmazó tartály közötti zárórészek vagy tömítések megrongálódnának, még akkor sem hatolhat az üzemanyag egészen a motorig. Tömítefclenségek esetén 115 a motortartályt megtöltő folyadék, pl. olaj behatol a 'hajtóanyaigba, pl. benzinbe, abban
