123103. lajstromszámú szabadalom • Cellás gumikerékabroncs és maglemez előállításához
-? 123103. hosszmetszet. A 11. ábra a 9. ábra szerinti kivitelhoz tartozó maglomcz nózeie, a 12. lábra a 11. ábra XX—XX vonala, mentén vett keresztmetszet. A 13. ábra. f> tengelymetszetben bárom lemezből álló sorejzatol mutat, mely lemezek a mag sajátos készletének felelnek meg és a formárál való levételt lehetővé tevő ' fogazatot alkotnak. A 14. ábra » találmány szerinti iO kerékabroncs oly»fogniiatosítási példáinak keresztmetszetét mutatja, amelyeiknél a ceJlák a levegőbe szabadon kitörkolnak, amihez megjegyezzük, hogy a. 14. ábra jobb- ós balfele más-más kivitelt mutat. 45 A 15. ég 16. áibrák kisebb léptékben' a gördiülőfeMiliet egy-egy résziétót mutatják oűya» k^sPékabroncsokhoz, melyek cellái a szabtad levegőbe torkolnak ki. A 17. ábra tengíjíymetszetben oly maglemezt mutat, 20 mely a kerékabroncs gördülőfelületéhez' képest, ferdén, nem pedig merőlegesen elhelyezkedő cellákat ad. A 18. ábra nézetben olyan maglemezt mutat, mely az abroncsban tetőszerűen megtörő cellákat 25 ad. A 19. ábra a 18. ábra XVII—XV11 vonala, mentén vett tengelymetszet. ' A sokcellás falazatok rendszere lehetővé teszi, hogy a terhet a gördülőfelület szomszédságában egyidejűleg* a harántfa-30 lakkal és a hosszifalakkal is felvegyük. Ezzel szemben a kerékkoszorúk közelében azoknál a foganatosítása alakoknál, amelyeknél a hosiszfalafe nem terjednek a kerékkoszorúig, a terhet csupán a harántfa-35 lak viszik át. Ennélfogva fontos, hogy a gumikeresztmetszetet ezekben a harántfalakban a kerékkoszorú melletti körzetben erősítsük, azaz a falaik vastagságát ezeken a helyeken növeljük. Ezt rendesen úgy -40 érhetjük el, hogy a (4) maglemezek feje a gördülőfelület felőli oldalon vastagabb, mint a maglemezeknek a kerékkoszorú felőli oldalán. Az 1, ábrán (1) jelöli a kerékabroncs •45 külső oldalfalait, (2) pedig a gördülőfelület. A cellákat a (4) lemezzel való formázás révén kapjuk. (2. ábra). A találmány szerint a (4) maglemez vastagságát esőkkéntjük az erre alkial£0 mas körzetben, hogy a (20) harántfal számára az 1. ábrán (21)-gyei jelölt és teljes vonalakkal megadott szelvényt kapjuk a (22)-vel jelölt szélvény helyett, melyet a? 1. ábrán szakadozott vonalak jelölnek. A ;B5 (4) lemez ennélfogva; homorú. Ezzel kapcsolatban a vastagságot a (4) lemezen fokozott mérvben csökkenthetjük a középső körzetben, amint ezt a 2. ábrán (23)-nál a vonalkázások jelzik és ekkor a magiemez számára azt a keresztmetszetet kapjuk, 60 amelyet a 4. ábra jelez. Hasonló javítás mutatkozik abban, hogy megkönnyítjük a teher átvitelét a liosj'zauti falakról a szomszédos harántfalakra azzal, hogy meghosszabbítjuk azt a 65 lekerekítést, mely szerint a hosszanti falak a- harántfalakhoz csatlakoznak. Az erősítés e módját mutatja az 5. ábra. Az (5) hosszfal szélét a szakadozott (24) vonalak jelzik. Ezzel szemben teljes vona- 70 lak (25)-nél megadják azt az alakot, amelyet kapunk, ha. a találmány szerinti erősítést alkalmazzuk. Ez az alak egyszerűen adódik ha a (4) lemez (27) hornyainak fenekét (2. ábra) (26)-nál kjöblösítjük. Ez a 75 megoldás lehetővé tes^á,. hogy áz oldalsó hosszfalakat kevósbbé messzire hosszabbítsuk meg a kerékkoszorú felé (ami megfelel á 2. ábra (27) hornyának), nehogy a 2. ábrán jelzett (28) keresztmetszetet gyen- 80 gítsük. Ugyancsak hasonló meggondolások alapján a különböző falakat merevíthetjük, amennyiben rajtuk bordákat alkalmazunk, különösen a harántfalakon, ame- 85 lyek a hosszfalajk között terülnek el. Ily módon a 8. ábrán keresztmetszetben látható kerékabroncsot kapjuk. Ezen az ábrán megállapítható, hogy a (20) harántfalat négy (29) borda merevíti. E bordák 90 előállítására a majgleanezen (30) hornyo- : kat vájunk ki (2. és 4. ábra). Nyilvánvaló, hogy e bordák száma, alakja és elhelyezése a szükséghez 'képest változhat. Ha sajátosain hajtókerekek abroncsai-95 ról van szó, tekintetbe kell venni azt, •'. hogy a gördülőfelületre húzóigénybevételeket kell átvinni. Ezeket a hosszfalak viszik át. E hösszifalak erősítésére elégséges keresztmetszetüknek a gördülőfelület 100 szomszédságában való növelése. Ilyen kivitelt a 7. és 8. ábrák mutatnak. A 8. ábrán a szakadozott (31) vonal jelzi a hosszfalak rendes keresztmetszetét a (2) gördülofelület szomszédságában olyan ke- 105 rekekhez, mjelyek kizárólag a terhet vannak hivatva viselni, míg (31a) telt vonallal jeleztük a keresatmtetszetet hajtókerekekhez, amelyeknél a hosszfalakat a találmány szerint a gördülőfelület szóm- 110 szódságában erősítjük. A 8. ábra a 7. ábrához való maglemezt mutatja, amelyen a 7. ábra (31) és (31a) keresztmetszeteinek létesítésére a (33), illetve (33a) formák fellelnek meg. • 115 Kiegyeniítésképen és azonos súly megi :
