123063. lajstromszámú szabadalom • Szabadlöketű dugattyús gép, különösen sűrítő- vagy hajtógázfejlesztő
s 123063. 3 dezést a (12) szelep vezérelheti, amelyet a (13) rugó húz vissza. A (12) szelep, a célszerűen szabályozhatóan, a (3) rúdra szerelt (14) ütközővel működik együtt. 5 Az egész berendezés úgy működik, hogy a (12) szelep a helyes vezérlést biztosítja, tehát amint teljesen be van nyomva (a szívólöket vége felé) a nyomás alatt álló vizet kivezető nyílást megnyitja, 10 Az említett szelepet a befecskendezett víz nyomása e benyomott állapotban tartja mindaddig, amíg a befecskendezés befejeződik, mely pillanattól kezdve ülésére visszatér és egészen a következő 15 szívólöket végéig ott marad. Ha a befecskendezésuiek azi egész sűrítőlöket alatt kelli lefolynia, az elrendezés pl. olyan, hogy a befecskendezés szállítása olyan legyen, hogy valamely sűrítőlöket 20 alatt a pillanatnyilag befecskendezett vízmennyiségeket a (b\ a1 ') vagy (b\ x') növekvő pillanatnyi szállítású görbék ábrázolják aszerint, hogy a megelőző nyomólöket a legnagyobb {a, b), vaigy pedig 25 csak (a, x) volt. A sűrítés folyamán befecskendezett egész vízmennyiséget az első esetben a (b', a' a) felület, a második esetben a (b* x' a) felület ábrázolja. Nyilvánvalóan ugyanúgy járhatunk el 30 avégből, hogy a befecskendezést a szívólöket alatt végezzük. Az előzőkben feltételeztük, hogy a sűrítő szállítási és szívónyomásai állandók maradtak. 3ö Ha e nyomásoknak legalább egyike változik, az egyes löketek alatt szállított sűrített levegő tömege ugyancsak változik. Ez esetben tehát Célszerűen egy második megoldást alkalmazhatunk, melynél 40 a befecskendezett vízmennyiséget nemcsak a nyomólöketek, hanem az említett nyomások egyike vagy mindegyike függvényében változtathatjuk. Mindenesetre hasznos, ha annál na-45 gyobb vízmennyiséget fecskendezünk be, minél nagyobb a szállítási és szívónyo^ mások viszonya, azaz minél nagyobb a végzendő sűrítőmunka, Ha először feltételezzük, hogy csak a. 50 szállítási nyomás változik és-hogy ezenkívül a nyomólöket alatt óhajtunk befecskendezni, úgy járhatunk el, (lásd a 6. ábra szerinti diagrammot), hogy a befecskendezett folyadékmennyiséget azi (m, n) 55 vagy pedig az (m*, n') egyenes ábrázolja aszerint, hogy a szállítás a (p) vagy (p*) nyomáson történik. E célból célszerűen és példaképen az 5. ábra szerinti kiviteli alakhoz folyamodhatunk, mely szerint a következőképen 60 járunk el. A (8) befecskendező szivattyú (7) dugattyúját a (15) rúd működteti, mely a (16) szögemeltyű egyik karjára támaszkodik, mely utóbbinak másik karját, pl. a 65 (17) emelő a (3) rúd végével csatolja, mimellett a (15) rúd és a (16) alkatrész közötti érintkezési pont az utóbbi (18) forgástengelyétől többé vagy kevésbbé távol eshet, úgyhogy az említett (7) dugattyú 70 löketének hossza és ennek következtében az említett szivattyú szállítása is változtatható. A (15) rúd elmozdulásainak vezérlésére a gép szállítási nyomásának hatása alatt 75 álló szerkezetet rendeztünk el, amely pl. a (19) hengerből ! és (20) dugattyúból állhat; e dugattyú egyik felülete a (21) rugó hatása alatt áll és másik felületére a (22) vezeték közvetítésével .a fenti szállítási 80 nyomás hat, mimellett az egész szerkezet úgy működik, hogy a (15) és (16) alkatrészek érintkezési pontja a (18) forgástengelytől eltávolodik, ha a szállítási nyomás nő, vagy más szóval, a szivattyú szállí- 8& tása az említett szállítási nyomással együtt nő. Ez a szerkezet lehetővé teszi, hogy a befecskendezett folyadék mennyiségét a mozgó részek löketével lés a szállítási nyo- 90 mással egyidejűleg, azaz a gép minden egyes sűrítőlöketével szállított levegő tömegével arányosítsuk. Ha most feltételezzük, hogy a szívónyo más ugyancsak változik, e változások te- 95 kintetbevétele céljából, az említett nyomás a (23) vezeték közvetítésével a (20) dugattyú másik felületére hathat, úgyhogy ez utóbbi a szállítási és szívónyomások együttes hatása alatt valamely egyen- 100 súlyi helyzetet vesz fel, mimellett a (15) rúd és a <(16) emeltyű érintkezési pontja a (18) forgástengelytől annál inkább eltávolodik, minél nagyobb a sűrítési viszony, azaz minél nagyobb a végzendő sű- 105 rítési munka. Egy további .megoldás szerint a befecskendezett folyadék szállítását a gép üzemi hőmérsékletei legalább egyikének, amint azt a következőkben feltételezzük, pl. az H0 (1) hengerbe szívott levegő hőmérsékletváltozásainak függvényében szabályozó, járulékos berendezést alkalmazhatunk. Ekkor célszerűen úgy járunk el, hogy a befecskendezett folyadékmennyiség nőve- 115
