123021. lajstromszámú szabadalom • Gázalakú munkaközeggel üzemben tartott erőgéptelep

133021. 9 levegő egy része által fűtött (105) hőkicserélőben történik. Ebből a célból az éghető gázt kis túlnyomással, amelyet nem ezen az ábrán, hanem a 10. ábrán 5 feltüntetett (97) fúvógéppel állíthatunk elő, a (127) vezetéken át a nagy számú, párhuzamos táskákból álló (l05) hőkicserélőhöz vezetjük. E táskákba az éghető gáz alul lép be, azután alulról 10 felfelé áramlik és e táskákat a (128) vezetéken át hagyja el, hogy a (129) gyűrűvezetékbe jusson, amelyhez a (110) tárolókhoz vezető (111) elágazó vezetékek csatlakoznak. í5 A (105) hőkicserélőnek a számos táskáját kívül a forró fáradt levegő függőlegesen lefelé irányuló árama öblíti, amely a táskák belsejében felszálló, éghető gázhoz tiszta ellenáramlatban hőjét a gáz-2Q nak leadja, hogy azután a (105) hőkicserélő alsó végén a hőkicserélőt lehűlve elhagyja. Emellett a fáradtlevegő ama részét, amely melegét a (105) felületi hőkicseré•25 lőn leadja, kb. ugyanannyira kell lehűteni, mint a fáradtlevegő ama része, amelyet a (110) és (110') hőtárolón át vezetünk és amely azután a (119) gyűrűtérbe jut. A fáradtlevegő két részének 30 ugyanarra a hőmérsékletre való lehűtését azzal érjük el, hogy a (105) hőkicserélőn át vezetett fáradtlevegő mennyiségét a (130) fojtócsappantyú segítségével kézzel vagy termosztátok révén szabályoz-35 zuk. A termosztátokkal való szabályozásnál a berendezés olyan, hogy a (130) fojtócsappantyú elállítását a (131) fáradtlevegő vezet ékben és a (119) gyűrű vezetékben levő hőmérsékletek különbsége ^ hozza létre. Az egész hőtárolótelep oly módon lesz üzemben tartva, hogy a (110) és (110') hőtárolóknak mindig egy része lesz felfűt ve, míg a többi hőtároló hőjét a heví-45 tendő nyomólevegőnek adja le. Az átkapcsolás után az előbb felfűtött hőtárolók hőjüket a nyomó levegőnek leadják, míg az előbb a nyomólevegő által lehűtött hőtárolók felfüttetnek. Emellett 50 a (105) hőkicserélő, amelyben az éghető gázokat előfütjük, mindig ugyanazon a módon dolgozik. Az üzem e módjánál a nyomólevegőt a (110) hőtárolókban sokkal magasabbra, pl. 1100 C°-ra, hevít-55 jük, mint a (110') hőtárolókban, amelyekben a levegőt sokkal alacsonyabb, pl. csak 600—650 C° hőmérsékletre melegítjük. Ha a nyomólevegő magas hőfokra való hevítésére kétszer annyi (110) hőtároló van, mint az alacsonyabb hőfokra ,60 való hevítésre szolgáló (110') hőtároló, akkor a magas és alacsony hőfokra hevített, különböző nagy nyomólevegőmenynyiségek a (123) gyűrűvezetékben keverednek, hogy azután, pl. 950 C° kevere- «Í> dési hőmérséklettel a (102) vezetéken át felfelé a hőléggéphez áramoljanak. A nyomólevegőnek ezen különböző magas hőmérsékletre való felmelegítése azért történik, hogy a hőléggépnek kü- 70 lönösen előnyös teljesítmény szabályozását érjük el. Ha a hőléggép teljesítményét csökkenteni kell, akkor a légsűrítő által beszívott levegő mennyiségét, ismert módon, fojtjuk, miáltal a sűrített 7,, levegő súlymennyisége, valamint a sűrítési nyomás csökken. A légsűrítő által beszívott levegő fojtása helyett, ugyancsak ismert módon, a légsűrítő fordulatszámát is csökkenthetjük, ami ugyan- 80 csak oda vezetj hogy a levegősúly és a sűrítési nyomás süllyed. Azonkívül az egyik, valamint a másik esetben a (105) hőkicserélőhöz vezetett éghető gáznak a mennyisége csökkentendő, pl. azáltal, gs hogy az éghető gázt továbbító fúvógép által beszívott gázmennyiséget fojtjuk. Emellett az éghető gáz súlymennyisége nem ugyanolyan arányban, hanem valamivel erősebben csökkentendő, mint ago továbbított nyomólevegő súlymennyisége, ha —• amint az kívánatos — a (103) csőben ugyanazt a fáradtlevegő hőmérsékletet akarjuk elérni, mint teljes terhelésnél, mert a nyomólevegő kisebb 95 nyomása miatt az expanzióarány a hőléggép részére csökkent. A kisebb expanzióaránynak és a csekélyebb tüzelőanyaghozzávezetésnek megfelelően a levegő hőmérsékletét az erő- joo géphez vezető (102) vezetékben csökkentenünk kell. Ezt azzal érjük el, hogy nem mindegyik (110) és (110') hőtárolót egyenlő arányban csekélyebb levegő- és gázmennyiséggel látunk el, hanem első- 10

5 sorban azon hőleadó fáradtlevegő- és a hőfelvevő nyomólevegőmennyiségeket csökkentjük, amelyeket a felfűtött (110) hőtárolókon át vezetünk éspedig kb« ugyanolyan mértékben, amint az ég- 110 hető gáz mennyisége csökkent. Ezáltal a hőmérséklet, amelyre a (110) tárolók hőtárolómasszáját felfutjuk, kb. egyenlő marad, azaz pl. 1100 C°. Azonkívül az átkapcsolás után e hő- 115 tárolókon át, a felfűtő gázok csekélyebb