123021. lajstromszámú szabadalom • Gázalakú munkaközeggel üzemben tartott erőgéptelep

123021. 3 csolva, a levegő hőmérséklete a nyomáscsökkenésnél kb. 600 C°-ra csökken. A futókerék lapátjaiban való súrlódás által a hőmérséklet kevéssel ismét emel-5 kedik, úgyhogy a (T) erőgépet csaknem kb. 1 atm. abs. nyomásnál kb. 650 C° hőmérséklettel hagyja el és a (B) elégési térbe lép. A 2. ábra szerinti kivitelnél a (B) égési 10 kamra fűtésére gázalakú tüzelőanyagot használunk. Ez esetben célszerű az éghető gázt a (16) hő kicserélő berendezésben előmelegíteni, amely berendezést a (T) erőgépből jövő fáradtgázokkal — 15 amelyek, mint fent kifejtettük, vagy csak levegőből, vagy bizonyos gőztartalmú levegőből állnak —• fűtünk. A gépből jövő fáradtgázok egy része a (15) vezetéken át a (16) előmelegítőhöz áramlik, 20 másik részét a gázalakú tüzelőanyag elégésére a (B) égési kamrához vezetjük. Az éghető gázokat a csak csekély túlnyomást létesítő (17) fúvógép a (16) előmelegítőn át a (B) égési kamrába szál-25 lit ja. A (16) előmelegítőt hőtárolóként alakíthatjuk ki. Azonban — amint a 2. ábra mutatja — felületi hőkicserélőt is alkalmazhatunk, amelynél a hő a f áradtgázok-30 ból a gázalakú tüzelőanyagra közvetlenül a kicserélő falain át lesz átvíve. Hogy az éghető gáz előmelegítésénél a fáradtgázok hőjének kedvező termikus kihasználását érjük el, az éghető gázok 35 előmelegítésére való hőkicserélőt az erőgép fáradtgázainak oly részére kell méreteznünk, hogy a fáradtgázok e része súlyának és fajlagos hőjének szorzata egyenlő az éghető gázok súlyának és 40 fajlagos hőjének szorzatával; ekkor adódik ugyanis a két gáz be- és kilépő oldalán a legcsekélyebb hőmérsékletkülönbség a kettő között. Ha az égési kamra fűtésére poralakú, 45 szilárd tüzelőanyagot választunk, mint ezt a 3. ábra szerinti kivitelnél feltételezzük, akkor tekintetbe kell vennünk, hogy ezt a tüzelőanyagot levegővel, vagy erősen levegőtartalmú gőzkeverékkel kell 50 befújni, amelynek a hőmérsékletének azonban nem szabad olyan magasnak lenni, hogy a tüzelőanyag gyújtása már a befúvólevegő révén bekövetkezzen. A poralakú, szilárd tüzelőanyag ezért 55 célszerűen a hőtárolót elhagyó és ennek következtében abban már erősen lehűlt, erősen levegőtartalmú fáradtgázokkal lesz befújva. A (18) gyűjtővezetékből, amelybe az (R) tárolóból kilépő fáradtgázok jutnak, a fáradtgázok egy részét 60 elvesszük és a (19) fúvógéphez vezetjük, amely a lehűlt fáradtgázok nyomását annyival növeli, hogy ezzel a (B) égési kamrának a befuvókészüléke működtethető és az (R) hőtároló ellenállása le- 65 győzhető legyen. A (19) fúvógépből a fáradtgázok a (20) vezetéken át a (B) égési kamra fejébe jutnak, ahol a (21) tartályból a (22) készülék révén bevitt szilárd tüzelőanyaggal keverednek, ennek 70" a (B) égési kamrába való befuvása céljából. A befuvott keverék ott a (14) vezetéken át hozzávezetett fáradtlevegővel találkozik, amelyben a szilárd tüzelőanyag elég. A magasra hevített elégési 75 gázok ekkor — ugyanúgy, mint az előbb leírt példákban — ismét az (R) hőtárolóba lépnek. A levegősűrítés módját és a végső fokra sűrített levegőnek a légsűrítő köz- 80> benső hűtője hűtővizének részleges elpárologtatása általi vízgőzökkel való dúsítását ugyanolyan módon foganatosíthatjuk, mint a fentebb tárgyalt 1. ábra szerinti kivitelnél. A nyomólevegőnek 85. gőzökkel való dúsítását azonban még azzal is fokozhatjuk, hogy a (2, 3) és (4) közbenső hűtőket alhagyó hűtővizet az (R) hőtároló fáradtgázaival fűtött (23) hőkicserélőben tovább melegítjük. Ezek m< a fáradtgázok azután még a (11) hőkicserélőn áramolnak át, amelyben a (9) úszószabályozóhoz érkező járulékos vizet előmelegítjük. A 4. és 5. ábra a tüzelőanyag hozzá- 95-vezetésére való készülékkel ellátott égési kamrát nagyobb léptékben mutatja és pedig a 4. ábra az, I—I vonal szerinti függőleges metszetben, az 5._ábra pedig a II—II metszés vonal szerinti vízszintes 1003 metszetben. A (B) égési kamrának a (24) feje van, amelyben a poralakú tüzelőanyag a befúvó levegő vei keveredik. Ez a (20) vezetéken át hozzávezetett befúvólevegő érin- 10& tőlegesen lép be a (24) keverőfejbe. A (21) készlettartályban levő poralakú -tüzelőanyag szabályozható mennyiségben hull ki e készlettartály alsó részéből. A kihulló mennyiséget a függőleges, forgó- no? (25) tengellyel szabályozhatjuk úgy, hogy e tengelyt többé vagy kevésbé emeljük. E (25) tengely legalsó része szelepszerűen van kialakítva, míg mindjárt e fölött a köralaktól eltérő és szabálytalan ke- na resztmetszete van. Ezzel és a tengely