123021. lajstromszámú szabadalom • Gázalakú munkaközeggel üzemben tartott erőgéptelep
é 123021. forgatásával a poralakú tüzelőanyag boltozatalakítása meg van akadályozva és elérjük ezt, hogy a tüzelőanyagpor lefelé irányuló mozgása semmi megszakítást s nem szenved. A (21) tartályból kihulló tüzelőanyag az alatta levő térbe a (22) továbbítószerkezet révén jut, amely a tüzelőanyagot balfelé viszi, míg az a (26) csőhöz nem jut, amelyben lehull. E (26) to eső alsó végén a tüzelőanyagot a befúvólevegő magával ragadja és azzal keveredve» a (B) égési kamra tulaj donképeni (27) égési terébe jut. A (T) turbinától jövő hevített levegőt 15 e (27) égési térhez a (B) égési kamraházba érintőlegesen torkoló (14) vezetéken át vezetjük. Eközben a levegőt a (28) lapátok vezetik. E lapátok vegükkel fedik egymást, miáltal elérjük, hogy ;20 felületüknek csak egy része van a (2/) elégési térben történő elégés hősugárzásának kitéve, míg a többi telületét a (14) vezetéken át hozzávezetett, sokkal kevésbé forró gázok öblítik és ezzel hűtik, 25 A (27) égési térnek a felső, gyűrűalakú, célszerűen csavaralakú (29) lapátokkal ellátott nyíláson is jut e gázok egy része az égési térhez és hűti ezzel a (B) égési kamra (30) felső határoló falát. E csavarsó alakú lapátok hasonló módon fedik ál egymást, mint a (28) lapátok, amint ez a 6. ábrán látható. A magasra hevített elégési gázok a (B) égési kamrából a (31) csonkon át lépnek ki, hogy a hőtárolóhoz :35 áramoljanak. Ismeretes, hogy valamely hőerőgép teljesítményét jelentékenyen fokozhatjuk, ha a rácsapó nyomást és a kilépési nyomást, a hőmérsékletek megtartása 40 mellett, egyenlő arányban növeljük. Ha pl. valamely turbinánál a nyomás a turbinába való belépésnél 7 atm. abs., a kilépési nyomás pedig 1 atm. abs., akkor e turbina teljesítménye a háromszorosára jjs növekszik, ha a nyomások háromszor olyan nagyok, tehát ha a turbina előtti nyomás 21 atm. abs., a kilépési nyomás pedig 3 atm. abs. Ekkor ugyanis •— ha a hőmérsékletek a turbina előtt és emögött !50 ugyanazok, mint az első esetben — a turbinán a hajtóközeg háromszoros súlya megy át. Ezeket a magában véve ismert összefüggéseket a 7. ábra szerinti telepnél használjuk fel. 55 > A (Tj) turbinából kilépő fáradtgázok főrésze, a 7. ábra szerinti telepnél is, a (14) vezetéken át áramlik a (B) égési kamrához, azonban most a légköri nyomásnál nagyobb nyomással. Itt a gázokat az alább leírt módon hevítjük, ezek 60 azután az (R) hőtárolóba jutnak, ahol hőjüket leadják és a (23) és (11) hőkicserélőkben még tovább lehűlnek. Ezután azonban nem bocsájtjuk azokat a szabadba, hanem a (W) mosóberendezés- 65 hez vezetjük, amelyben azok a szennyeződésektői megszabadíttatnak és pedig mind a poralakú szennyeződésektől, mind pedig a savas alkotórészektől. Ez legjobban pl. csörgedeztető testekből alko- 70 tott (32) csörgedeztető réteg segítségével történik, amely rétegen át felülről alkalikus oldat (pl. mészvíz) csörgedezik, míg a tisztítandó gázok az alácsörgedező folyadék ellen alulról felfelé a (32) csörge- 7í) deztető rétegen át áramlanak. A (W) mosóberendezéstől a tisztított gázokat a (Vj) légsűrítőhöz vezetjük, amely azokat sűríti és a (Tx ) turbinához hajtja, A berendezések, amelyekkel a tisztított gázo- 80 kat sűrítjük és a (Tj) erőgéphez vezetjük, ugyanolyan módon vannak kivitelezve, mint az 1. ábrán a levegő sűrítésére és vezetésére való berendezések. A (W) mosóberendezés mészvizét lényegében a 85 (33) szivattyú keringtetheti a körfolyamban, miíncllett azt a kívánt hatás szerint a (34) hőkicserélőben melegíthetjük végy hűthetjük. x\ gázok savtartalma szerint ajánlatos ebből a körfolyamból nagyobb 90 vagy kisebb részt elvezetni és friss mészvízzel pótolni, ami úszószabályozó révén történhetik. Ha valamely telepet ezen a módon tartanánk üzemben, akkor a mindig is- 95 mét a körfolyamban vezetett gáz oxigéntartalma a (B) égési kamrában igen hamar elhasználódna. Hogy a telepet tartósan üzemben tartsuk, szükséges tehát a gázok egy részét a körfolyamból elve- 100 zetni és új, oxigéntartalmú levegővel pótolni, amellyel a tüzelőanyagot a (B) égési kamrában elégetjük. Az elvezetendő, még nem teljesen nyomásmentes gázokat a (14) vezeték-105 tői leágaztatott (35) vezetéken a (Ta ) turbinába vezetjük, amelyben azok nyomása a légköri nyomásra csökken. Ezeket a fáradtgázokat a (36) vezetéken át a sűrített levegő melegítésére való (37) no hőkicserélőbe vezetjük. Minthogy itt jelentékenyen kisebb hőmérsékletekről van szó, mint az (R) hőtárolónál, így ez a (37) hőkicserélö felületi hőkicserélő lehet. Miután a fáradtgázok még a (38) és (39) 115
