123013. lajstromszámú szabadalom • A gázdugattyúrúd csatlakozása a závárzathoz gáznyomású lőfegyvereknél

Megjelent 1940. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI W^Bx SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 123013. SZÁM. XlX/b. OSZTÁLY. — Ér. 8578. ALAPSZÁM. A gázdugattyűrúd csatlakozása a závárzathoz gáznyomású lőfegyvereknél. Gebauer Ferenc mérnök és „Danuvia" Ipari és Kereskedelmi R. T. cég1, mindketten Budapesten. A bejelentés napja 1938. évi január hó 25-ike. Gáznyomású lőfegyvereknél záráskor, a zárórugó hatása alatt, a závárzat és a gázdugattyú növekedő sebességgel haladnak a cső felé, majd ennek eléréseikor hir-5 telén megállnak. A találmány olyan gáznyomású lőfegyverek körébe tartozik, amelyeknél záráskor a závárzat mozgási energiáját a cső, a gázdugattyú mozgási energiáját pedig valal<) milyen kapcsolódási hely veszi fel, mely a gázdugattyűrúd és az egyik závárzatalkatrész, pl. a zároló, között van. A csőhöz ütköző závárzat többé-kevésbé visszapattan, ami a závárzat túlkorai nyitását és üzem-15 zavarokat okozhat. A visszapattanás különösen; olyan lőfegyvereknél hátrányos, melyeknél az elsütés valamivel a závárzat zárása után történik, mert ekkor az elsütés nem következik be ós így si'ilyos működési 20 zavarok léphetnek fel. Az ütközés továbbá a gázdugattyúrúd! és a závárzat közti kapcsolódási helyet — még ha pi. a 107.827. számú magyar szabadalom szerint nagyra méretezünk is — annyira igényhaveszi, 2") hogy kis idő múlva könnyen törés követke zhetik be. A találmány célja e hátrányok kiküszöbölése, vagyis a závárzat visszapattanásának meggállása és egyszersmind a törések HO elkerülése. Ezt a találmány szerint úgy érjük el, hogy egyrészt a gázdugaUyúrúdon, másrészt az egyik závárzat-alkatrészen, pl. a vezetődarabon, egymással összeműködő 85 egy-egy ferde felületet létesítünk. A két ferde felület olyan szög alatt hajlik a vízszinteshez, hogy e felületek a závárzat előrehaladásának végén a závárzat szóbanforgó alkatrészére és a gázdügattyúrúdra a fegyvertok szomszédos falai irányában íO ékelő hatást fejtenek ki. Az ismertetés áttekinthetőbbé tételére az alábbiakban feltesszük, hogy a gázdugattyúrúd a závárzat vezetődarabjával kapcsolódik, ide hangsúlyozzuk, hogy az éppen 45 úgy a závárzat valamelyik más alkatrészeivel is kapcsolódnálak. így pl. ha egyáltalán nincs vezetődarab, az említett felületek a gázdugattyúrúd és a retesz között,, vagy (billenő závárzatoknál) a gázdugattyúrúd 50 és a zároló között is lehetnek. A fentebb említett ékelő hatás létesítéséhez szükséges mechanikai élelmek tehát a gázdugattyúrúd, a vezető darab és a fegyvertok ama részei, melyek a gázdu- 55 gattyúrúddal és a vczetődarabbal érintkeznek, illetve érintkezésbe] lépnek. Az ékelő hatás akkor következik be, amikor a závárzat, valamint a gázdugattyú a dugattyúrúddal, az előrehaladás végén 60 különböző mozgási állapotban vannak. Ez az állapot abban a pillanatban áll be, amikor a závárzat — vagy az egyik alkatrésze, pl. a zároló — a cső hátsó végéhez ütközik, ami az egész závárzat további 65 előrehaladását meggátolja, míg a gázdugattyút és !

rúdját a tehetetlenségük továbbra is előrevinni törekszik. A závárzat ütközése a cső hátsói végéhez eddig rendszerint a závárzat visszapat- 70 tanúsát idézte elő, minek folytán hátrafelé irányuló erő jött létre. Minthogy azonban ugyanekkor a gázdugattyúnak és rúdjának tehetetlenségi ereje élőre irányult, a závár-