123013. lajstromszámú szabadalom • A gázdugattyúrúd csatlakozása a závárzathoz gáznyomású lőfegyvereknél

2 123013. zat és a gázdugattyúrúd kapcsolódási helyén kétszeres törési veszéllyel kellett számolni. A találmány szerint a gázdugattyú és rúdja előre törekvő tömegét az eimlített 5 ékelő felületek, a szerkezeti, anyagok rugalmassága folytán felfogják, úgyhogy az ékelődés valamennyi itt fellépő erőt megsemmisíti. Másszóval a závárzat nyomban blokkozódik és így nem pattanhat vissza. 10 Nif

ncs tehát olyan erő sem, mely a dugatytyúrúd vége és a vezetődarab között törést okozhat;na. A fegyvertok alsó falán mélyedést alakíthatunk ki, melybe a gázdugattyúrúd; az 15 ékelő hatás folytán behatol és így a závárzat tarlós blokkozását okozza. Ha a gázdugattyúrúd és a závárzat kapcsolódásának helyét egyrészről a gázdugattyúrúd, másrészről pedig a zároló vagy a retesz kö-20 zött létesítjük, akkor a fegyvertok felső falában is alkalmazhatunk mélyedést, melybe a závárzat most említeti alkatrészeli az ékelő hatás következtében hahatolnak, ami ismét a závárzat említett tartós blok-25 kozását eredményezi, illetve ezt támogatja. A mélyedéseket és a velük együttműködő szerkezeti részeket csúsztató felülietekkel alakítjuk ki. A mellékelt rajz a találmány szerinti 30 gázdugatlyúrúd-csatlakozás két íbganalosílási alakját példaképen szemlélteti. Az első megoldás a závárzatot csak pillanatnyilag blokkozza, vagyis a blokkozás nem tart tovább, mint a mechanikai erők megseimmii-85 sítése. A második megoldás telszésszerinti időtartamú blokkozás t ad. Az 1. ábra az első megoldás hosszmetszete. A 2. ábra keresztmetszet az 1. ábra I—I vonala szerint. A 40 3. ábra a második megoldás hosszmetszete. A 4. ábra keresztmetszet a 2. ábra II II vonala szerint. Az első foganatosítás! alaknál a fegy-45 ver (1) tokjában a (2) zárolót a (3) retesszel, a (4) vezetődarabot és az (5) gázdugat tyúru dal ismert módon vezetjük (1. ábra). A závárzatot zárt helyzetében tüntettük fel. 50 Az (5) gázdugattyúrúd (17) végén és a (4) vezetődarabon a (6) függélyes felületek és a (7) ferde felületek vannak, mely utóbbiak a bevezetésben említett ékelési és ekként a závárzat blokkozását idézik 55 elő. Az (5) dugattyúrúd a (4) vezetődarahat a (6) függélyes és (7) ferde felületek révén két oldalról fogja közre. Ebben a példában a tok falain nincsenek mélyedések. MáiSiszóval itt a toikfalak ama részeit, melyek a gázdugaltyúrúddal. illetve MI a závárzat alkatrészeivel működnek együtt, csúsztató felülétek nélkül, egyenes felületekkel alakítjuk ki. A dugaítyúrúd (17) végét erősítő (9) borda a (4) vezetődarab megfelelő hornya- i>5 ban fekszik (2. ábra). A závárzat zárásakor a (11) zárórugó a (2) zárolót a (3) retesszel együtt, a (4) vezetődarabot, a nem ábrázolt gázdugattyút és az (5) dugattyúrudat ismert módom, 70 növekvő sebességgel, a (13) nyíl irányában, a (12) cső felé mozgatja (1. ábra). Amikor a závárzat a cső hátsó végét eléri, hirtelen megáll. Ekkor a (2) zároló. (3) retesz és (4) vezelődarab mozgásiener- 75 giáj.a közvetlenül a (12) csőre, a gázdugattyú és (5) dugaítyúrúd energiája pedig a (13) nyíl irányában, a (7) ferde felületeik közvetítésével a (4) vezető darabra hat. A (7) ferde felületek hatására egyrészt bo a dugaítyúrúd (17) vége a (14) nyíl irányában a tok alsó (8) falához, másrészt a (4) vezetődarab a (15) nyíl irányában a tok felső falához szorul. A szőba,níorgó elemek közi fellépő súrlódás és azok ru- s.~, galmas alakváltozása felemészti a gázdugattyú és dugaítyúrúd mozgási energiáját. Az ékelő hatás a závárzatot blokkozza és a szokásos töréseket megakadályozza. A blokkozásnak ez a módja elegendő a !?0 most ismertetett gáznyomású lőfegyvereknél, melyeknél a tüzelés a blokkozássai időben összeesik vagy valamivel a blokkozás előtt Lörténik. Ezeknél a lőfegyvereiknél ugyanis a (16) gyujlószeg a (2) zároló- í)r> nak a cső hátsó végéhez ütközésekor már teljesen behatolt a töltény gyutacsába és így a töltény elsütése már befejeződött, amikor a 'blokkozás a (7) ferde felületeik közvetítésével megkezdődik. 100 Ilyen blokkozás azonban nem elegendő olyan gáznyomású lőfegyvereknél, amelyeknél az elsülés nem kényszerműves-ön a zárómozgás végén, a vezelődarab úlján,, hanem többé-kevésbé későbbi időpontban, a 105 fegyveren kívül fekvő szerkezelek útján történik, mint pl, a repülőgépekbe épített, a propeller körön át lövő fegyvereknél. Ilyen fegyvereknél a második fogaiiatosítási alak előnyös. Ennél a megoldásnál a ! 10 tok alsó (8) falán. (10) mélyedós, e tokfalon, és a dugattyúrúd (17) végén pedig egy-egy (19) csúsztató felület van (3. ábra). A dugattyúrúd (17) végét a gázdugattyú mozgási energiája a zárómozgás végén a 115 (7, 19) felületek hatására a (10) mélyedésbe húzza. Az ekkor fellépő súrlódás és rugalmas alakváltozások folytán a gázdu-